Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-12 / 26. szám

10 "DÉLMAGVARORSZÁG 1012: «ppt(Wif)«r 12. vettek részt. A fplyó ji^yek elintézése után sorra került Szeged városnak a kért évi segély tárgyában érkezett válasza. Eszerint a várps .bizpnyos ideig hajlandó megadni a kért évi 1000 korona segélyt azon feltétellel, hogy a SzAK köteles pályáját az ifjúságnak és a többi szegedi sportegyesületnek rendelkezésére bocsátani. Élénk vita után a választmány azt a határozatot hozta, hogy az ifjúságnak szivesen átengedi a pályát, annál is inkább, mert jzt eddig is tette, de más sportegyesületnek pem pdfiptja, amit sport és más szempontok lehetetlenné tesznek. Ennek kérvényben való kifejtését és ennek alapján a várossal félveendő tárgyalásokat bástyái Holtzer Tivadar alelnök vállalta magára. Élénk érdeklődést keltett továbbá a titkár lemondása, ki változott helyzetére való hivatkozással kérte lemondásának elfogadását. A választmány azonban nem vehette tudomásul az oly jelentős érdemeket szerzett titkárának távozását, mert széleskörű sporttudását és ambiciózus működését nem nélkülözheti. A titkár végűi engedett a klubtagok ragaszkodó kapacitálásának és osztatlan örömet keltve ugy oldódott meg a kérdés, hogy Weil Ignác titkárnak Grosz Marcell főpénztáros segédkezni fog. A választmány végül reudlnvü sok uj tagot vett fel. Különösen örvendetes, hogy több hölgy is jelentkezett felvételre. Tréning. A Szak. összes csapatai holnap délután félnégy órakor nagy tréninget tartanak, mely alkalomból a vezetőség a vasárnap kiállítandó csapatot állítja össze. Itt megemlítjük, hogy vasárnap előreláthatólag a Szaknak három csapata fog játszani. — A legszorgalmasabb magyar vívó. Nemcsak a legjobb vivó ma Fuchs Jenő dr, hanem a legszorgalmasabb is. Alig érkezett haza, még meg se ünnepelték, máris ujra viv, óriási szorgalommal. Mint budapesti tudósítónk jelenti, a nagynevű világbajnokunk Rákosi mesterrel szorgalmasan viv és készülődik a világbajnokság harmadszori megvédésére. Rákosi mester nagy szeretettel dolgozik tanítványával s munkájukat érdekfeszítően és figyelemmel lesik a többi jeles amatőr vivók, akjk közül ifj. Rohoniczy Lőrinc, dr Gáspár, Beck dr Bekényi képezik a világbajnok társaságát Péntek esténként Rákosinál gyönyörű versenyek vannak. KÖZGAZDASÁG •• • itt " •• --> • Drága lesz a bor. (Saját tudósitónktól.) Szegedi lapokban ismételtén fölbukkan a jelentés, amely az idei szőlőtermést — különösen Szeged körül — jellemzi sötét színekkel. Aggodalomra tényleg sók az ok. Mert az idei időjárást nemesük a gyülmölcs-, hanem a szőlőtermés is nyögi. A peronoszpora, <á liszt harmat, meg a többi szőlőbetegség igen sok helyen jelentkezett s ugyancsak alapos pusztítást végzett. Itt-ott a fagy is megcsípte a szőlőket, aminthogy a sok esőzés sem használt neki, amint például nem használ most sem, elősegítve a rothadást. Ily kölriilmények között az idei esztendő semmivel sem ígérkezik jobbnak, mint a tavalyi volt, amelyről pedig a legjobb akarat mellett sem lehet elismerőleg nyilatkozni. A mult évi szük termés azonban nagyobb bajt és nagyobb drágaságot nem igen okozott, mert a borból elég nagy készlet volt. Most azonhan, amikor már ezt a készletet legnagyobb részben elfogyasztották és amikor csakis az uj termésre lehet számítani, másképen alakul a helyzet. A tavalyi szüret alkalmával a közönségesebb homoki borok hektójának 32--3$ korona volt az ára, még Szegeden is, — vagyis jóval magasabb, mint máskor bármikor. Az idén azonban 32—38 koronás bármikor. Az idén azonban 32—38 koronás mustot még csak nem is láthatunk, nemhogy ihatnánk, — tudniillik az ára már eddig is 54—60 koronában kezd kialakulni. A borkereskedők és a vendéglősök, akik tisztában vannak azzal, hogy óborból alig van valamelyes mennyiség, jiem kis ügybuzgalommal néznek a korai vásárlás után és sok helyen már most próbálgatják lefoglalni a termést. Ha tehát a must ára októberben csakugyan 50—60 korona között fog megállapodni, akkor az olcsó bornak néhány esztendőre vége szakad. Ez esetben maga a termelő :sem lesz abban a kedvező helyzetben, liogy olyan bort igyék, amely 70 filérnél kevesebbe kerüljön. Ha pedig a szőlőbirtokosnak magának 70 fillérjébe kerül egy liter, könnyű elképzelni, hogy a vendéglőkben mennyit számítanak majd azoknak, akik nem tartoznak az antialkoholisták közé! Ennek az évnek az őszétől kezdve a kócsisbor is belekerül egy koronába, a jobb vendéglőkben pedig többe is, nem számítva a fajborokat, j amelyekért két koronát is elkérnek, ha mindjárt nem butelliában, hanem decinkint szolgálják is föl. A vendéglősök ós korcsmárosok, akik hatalmas emeléseket visznek véghez, ezúttal eltérnek ama szokásuktól, hogy a bort 80 fillérért adják, tekintet nélkül a termésre. Négy-öt évvel ezelőtt, amikor a tőkék ontották a termést, egy hektoliter bort a szüret idején 10—14 koronáért adtak, vagyis egy liter bor a vendéglősöknek adóval és mindennel együtt nem került többe, mint 40 fillérjükbe. Ám ha ennyit fizettek is borért, a világért sem lehetett rábírni őket, hogy 80 filléren alul adják, mert hiszen, — mint mondogatták, — a bornak ennyi a rendes ára. Bármilyen rossz legyen is azonhan a sző lőtermés és bármilyen soványan üssön is ki az idei szüret, azért a gazdák nem fognnk sokat veszteni, mert amennyivel kevesebb mustot szűrnek, annyival kapnak érte többet. x Gyümölcsértékesítés szervezése. A földmivelésügyi minisztériumban legutóbb a nagyobb gyümölcstermő vidékek képviselőinek bevonásával, a gyümölcsértékesítés tárgyában szakértekezlet volt, amely körülményesen megvitatta az értékesítés terén felmerülő különböző akadályokat s elhatározta, hogy megfelelő módon lépéseket tesz a termelők és a fogyasztok közvetlen, összeköttetésének megteremtésére. Nevezetesen az ősz folyamán az ország néhány városában és pedig Budapesten, Pozsonyban, Temesvárod és Szegeden gyümölcsvásárt fognak rendezni. E vásárok pontos határidejét még nem tűzték ki. Általánosságban az értekezlet mindössze abban állapodott meg, bogy azokat az almaszüret után nyomban megtartja. x A mezőgazdaság és a pénzügyi helyzet. Egyik mezőgazdasági szaklap kérdést intézett a gazdatársadalom vezető embereihez, hogy nyilatkozzanak a mezőgazdaság és ja mai pénzügyi helyzet viszonyairól. A megjelent nyilatkozatok között igen érdekes fív hinek Gyulának, a OMGE igazgatójának véleménye, melyből közöljük a következőket: 'Az általános okokon kivül hazánkban különleges okok is fokozták az általános pénz válságot. A mi külföldre való utaltságunk mellett remószetes, hogy a hitelforrások bedugulását sokkal jobban ériezzük, mint a hitelező államok termelői. Emellett azonhan gombamódra szaporodó pénzintézetek igen könnyelműen jártak el a hitelezés terén s különösen a parcellázásoknál könnyelműen kihitelezett és lekötött tőkék hiánya ma erősen érezhető. Bizonyos, hogy a mi napi/ bankjaink szükkcblüsége még fokozza a válságot, inert minden ok nélkül megvonják, vagy korlátozzák ott is a hitelt, ahol a legteljesebb fedezettel ós biztossággal állnak szemben. Ez irányban bizony számtalan panasz merül fel a gazdaközönség, köréből. Nálunk a külföldi pénzpiacon való hitelszerzést megnehezíti az a körülmény is, hogy jelzáloghitelt kibocsátó intézeteink az alacsony kamatozású típusokat -erőszakolják odakünn és minden egyes pénzválség alkalmával alacsony kamatozású papirosaink visszaözönlenek, mert a tőkepénzes külföldi inkább a bizonytalan, a magasabb kamatozású exotikus papirosok felé fordul. Gazdasági szempontbél pedig nem az az első sorban fontos körülmény, hogy egy vagy fél százalékkal olcsóbb legyen a hitel, hanem hogy hitel egyáltalában legyen. A kamatlábat egyébként is az árfolyam egyenlíti ki s a jelzálogkölcsönt vevő birtokosnak sokkal kellemesebb, ha 4 és fél százalék kamatozás mellett a teljes kölcsönt kapja meg, mintha 4 százolékos kamatozású kölcsönt 88—90 százalékos árfolyammal számitolják le. Ma például ugy áll a helyzet, hogy a tehermentes birtokkal biró gazda is, amennyiben forgótőke-szükségletét folyószámla- és váltóhitellel kielégíteni nem tudja, jelzáloghitellel sem képes pénzt szerezni a magyar piacon, mert jelzáloghitellel foglalkozó intézeteink jóformán teljesen képtelenek papirosaikat külföldön elhelyezni, sőt. épp ellenkezőleg a külföldről visszaözönlő papirosok felvételével több mint kétszázmillió korona készpénzt voltak kénytelenek lekötni. A budapesti gabonatőzsde. A határidőpiacon ma leginkább a teknikai müveletek szerint változott az irány, mert a zsidó ünnep, illetőleg e két napi szünet előtt a kulisz rendezte érdekeltségét. Egy órakor zárult: Buza áprilisra Buza októberre Rozs áprilisra Rozs októberre Tengeri májusra Zab áprilisra Zab októberre 11-75-11-76 11-22—1123 10-06—10-07 9-66— 9 67 7-65— 7-66 10.54-10-55 10-36-10-37 A budapesti értéktőzsde. Szept. 11. Ma megnyitáskor a médióhalasztással foglalkoztak, a melynek az elintézése után hozzáfogtak az üzlethez. Az üzlet iránya renyhe volt, a forgalom teljesen pangott, amit a zsidó ünnep közelségének a rovására Írhatunk. A forgalomba került értékek körülbeiül a ma fizetett halasztási dij erejéig csökkentek. A készárupiac forgalma teljesen pangott. A zárlat igen csöndes volt. Osztrák hitel Magyar hitel O. m. államv. Jelzálogbank i eszámitolobank Rimamunnyl Közúti villamos Városi villamos Hazai bank Magyar batik 642 3.- — 840. 1.—— 710.-4—. 466 -68. — 542.75 .— 782. 784.— 757.50 761.403. 405.— 303. 304.652.50-655Viktória Pannónia Weitzer Beocsini Salgótarjáni Ait. kőszén Újlaki Qanz vasöntő Magyar villáin. Atlantlka 780. 784 — 793 801 — 1085.—-1108.— 3.40 3700. 484.50—486 — 316. 316.Bécsi börze. A mai előtőzsdén a kötések a következők voltak: Osztrák hitel Magyar hitel Anglo-bank Bankvereíri Unió bank Lánderbank 642. — 841.50333.— 538 25613. 529. Osztr. államv. Déli vasút Rimamurányi Márka készp. Ultimóra Skoda 709. lc7.75— • 782.50117.93— 117.91— 768.50Felelős szerkesztő Pásztor József. Kiadótulajdonos Várnay L. Szobafestő mesterek Felkéretnek azok a mes:: terek, akik Debrecenben egész télén kérésztől állandóan dolgozni akfténak, bővebb felvilágosítás céljából levélben jelentkezzenek az „Építőiparosok tAunkaadó Szövetsége"nél Debrecen, Simonffy-utca 1. sz. figyelmébe!