Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-02 / 113. (177.) szám

2 DÉLMACW ARORSZÁG 1912. augusztus 1. képpen el nem hárítható és ha az obstruk­ció a neauzet többsége előtt rokonszenves. Ö maga is helyesnek tartotta a véderőja­. vaslatok elleni küzdelmet, de nem ugy, a hogy ,,a Justh-pártnak külön cégű obstruk­ciója ezt a küzdő reménységet kezdettől fogva nagyon megcsappantotta és ebből a izempantból is csak mint a Aégi ellen­zéki közszellem gyászOs megrontását Ítélhettem meg." Ez az obstrukció ugyanis önzőn nélkü­lözött minden elvi alapot Mezei szerint. A priusszal és a provizóriummal taktikázott a Justh-párt, csak azért, hogy kormányt buktasson és választói jogi kabinet cégére alatt hatalomra jusson. ,,I!y hazárdjátékos elvakultságukban eltévedtek az utolsó szégyenletes nteg­feledkezésig, elkövették azt, hogy a mi­kor a katonai felségjog kérdésében a parlamenti többség is kész volt helytál­lani a legelemibb alkotmányos jognak, legalább teoretikus megóvásáért, ők ki­vonták magukat a nemzeti tiltakozás kö­zösségéből . . . Ezért néhéz is elfogadni azt az elnéző felfogást, azt a különös tekintetet, amelylyel gróf Andlrássy Gyula utólag a Justh-párt magyar jel­legét hangsúlyozza és azt kivánja sú­lyosbító körülménynek Tisza István bű­nös erőszakába betudni. Sajna, éppen a Justh-párt obstrukciójának minden moz­zanata elejétől végig kiábrándíthatta a magyar közvéleményt, abból a termé­szetes és kedves illúziójából is, hogy egy magyar pártnak, no meg éppen függet­lenségi pártnak obstrukciós törtetése csak barikádemelés Bécs tulhatalma el­lenében. Nem is lehet ezt más okkal ma­gyarázni, mint hogy az obstrukciós szo­kások elharapódzása romboló hatással volt ez egyéni jellemekre is. Ha ebbe a helyzetbe állítjuk be, mi­csoda viszonylatba kerül Tisza István házszabálytörése az alkotmányos igaz­sággal?" Ezért volt hát — Mezei Ernő szerint — parancsoló szükség letörni ezt az er­kölcstelen obstrukciót, mert: a teljesen elfajult, a saját erédeti céljaiból kivetkőzött obstrukció, az öm kényes éis vak rombolás helyrehozhatat­lan kár\ml, közvetétlen veszedelemmel fenyegette a nemzeti paAlamentáriz­rnust." Nem is volt hát mást mit tenni, mint­hogy ,,a láncos kutya elszabadult és ott künn megdühödve és szanaszét futkos­va, rémületet terjesztett, a járó-kelőket megmarta, a közlekedést megakasztot­ta. Tisza István nyomban kapta magát és az érdemes komondort lelőtte." És nem az a bűnös, aki a csatangoló, dühös kutyát lelőtte, hanem az, aki a bé­kére, nyugalomra rászabadította. Igy ir Mezei Ernő. A legfüggetlensé­gibb publicista. , Vájjon megértik-e az uj függetlensé­giek?! H sorozások uj sorrendje. — Csak a teljesen nyomorék nem iesz katona. — (Saját tudósítónktól.) Szegeden augusztus­ban már az uj véderőtörvény alapján veszi kezdetét a katonai sorozás. Az uj törvény nemcsak a sorozó bizottságok elnökeinek és tagjai számára tartalmaz uj tudnivalókat, ha­nem ettől' a naptól kezdve a tauglich és un­tauglich sokat jelentő szavakat kimondó ka­tonaorvosokat is igen nehéz feladatok elé ál­lítja. Eltekintve attól, hogy a katonai szolgá­latban való alkalmasságnak uj vizsgálati módjait irja elő a junius 8-án életbelépett tör­vény, a besorozást illetőleg is egészen uj csapásokon halad. Ha a nyilvánosságra ke­rült és a sorozást szabályozó utasítást te­kintjük csak, akkor is észrevehetjük, hogy a jövőben sokkal nehezebb lesz a katonai szol­gálat alól szabadulni, mint az eddig történt. A most kiadott hadügyminiszteri rendelet, amely utasitás a sorozó orvosok részére, négy csoportra osztja ama hibákat, amelyek szerint a sor alá kerülőket el kell bírálni. Mó­dunkban van ezt a rendkívül érdekes össze­állítást ismertetni. Kitűnik belőle, hogy alig lesz ember, aki elkerüli a "császár kabátjának viselését", mert hacsak nem mind a két sze­mére vak, vagy süketnéma, egytábu vagy elmebeteg, besorozzák a hadseregbe, amely­ben ilyenformán a nyomorékok, a hibásak igen tekintélyes számmal lesznek képviselve. Teljesen alkalmas az az ember, aki a mi­niszteri utasitás szerint a következő testi hi­bákban szenve,T: nagyfejű, kopasz, ha a fe­jén olyan elváltozások vannak, hogy a sapkát viselheti, ha mind a két fülére csak annyira nagyct halló, hogy négy méternyire megérti a szót, ha az egyik fülére süket, de a más tó fülére csak hat méternyire hall szót, ha fül­dobja szárazon van átlyukasztva, ha az egyik szemére teljesen rövidlátó, de a jobb szeme egészen jó, ha a szem kötőszövete sé­rült. Teljesen alkalmasnak kell nyilvánítani a kancsalt is, ha a jobbszeme szemüveg segít­ségével lát. A rövidlátás nem ok többé a men­tességre, meri az olyan ember, akinek hat dioptriás szemüveggel a látóképességét meg lehet javítani besorozzák, mint teljesen al­kalmast. Az egyik fogsor hiánya szintén nem ok arra, hogy valaki4 kidobjanak, aminthogy a dadogás sem csökkenti a szolgúlatiképcs séget. Akinek a feje ferdén áll, de azt mozgat­ni tudja, vagy "duznyaka" van, azt az eddig, gyakorlattal ellentétben örömmel látják. Meg­gyógyult kulcscsonttöréssel, bordatöréssel még mindig fegyverképes az ifju, aminthogy alkalmasnak kell mondani azt is, akinek ge­rince egy kissé eltér a normális iránytól, va­lamint görbe a háta. Az uj véderőtörvény sze­rint igen jól fest a jövőben az is, akinek egyik válla magasabb, mint a másik, vagy nagyobb a lépe, vagy sérve van. Igen negy szüksége van a hadseregnek az embereire, mert még az is katona lesz és pedig teljesen alkalmatos, akinek az egyik keze rövidebb, vagy egyik lába hosszabb, mint a másik, vagy végtagjain olyan törések vannak, amelyek azok mozgathatóságát nem akadályozzák. Sőt még az sem másodrendű ember katonáéknál, akinek eg/ik ujján egy iz hiányzik, vagy pedig két ujjáról hiányzik a körömiz, kivéve, ha a jobb kéz hüvelykujján fordul ez a hiba elő. Akinek egyik ujja me­rev, de a csuklója mozog, vagy akinek egy ujjal több van, mint öt és a lábáról hiányzik egy uj, de ez a gyaloglásban nem akadályoz, za, vagy ha több lábujja merev és rendelle­! nesen nőtt, besorozandó. A kacska, a karika­j lábu, a ludtalpu, ha gyaloglásra különben al­1 kalmas, katona lesz. Eddig igen sok ember i mlnekült meg, mert visszértágulása volt, mig | a jövőben ez csak akkor mentesit, ha az ér­I ben csomók is vannak. A teljesen alkalmasak mellett másoárendü hatőnái is lesznék a hadseregnek, akiket nem szorosan vett harci szolgálatra képeznek ki, hanem mint iparosokat, mint segédmunkáso­kat, mint irodában alkalmazottakat fognak ! besorozni. Ezeknek testi alkalmatosságuknál í még annyira sem lesz válogatós az orvos, mint az előbbi csoporthoz tartozóknál és igy, akinek arcizomrándulása van, vagy mind a két fülére nagyot hall, vagy egyik fülére sü­ket, de a másik fülével hat méternyire meg­hallja a szót, vagy pedig hiányzik az egyik íiilkagylója, ebbe a csoportba beveendő. Szónokok nem kellenek katonáéknak, mert amint a hadügyminiszteri utasitás mondja, ha valaki annyira dadog is, hogy csak épen meg­érthető a beszéde, jó az irodában, suszter­nek, vagy szabónak. Sem fegyverviselésre, sem segédszolgálat­ra nem sorozható, be, de még nem hadmen­tes az, akinek a feje alaktalan, vagy pedig az arca nagy mérvben deformált. 'Ugyan­ilyen elbírálás alá esik, aki annyira nagyot­halló, hogy egy méternyiről sem hall szót, de süketnek nem mondható, vagy pedig króni­kus közép fül gyulladása van, a szemei pe­dig annyira gyengék, hogy egyikkel még hat méternyire sem lát. A krónikus trachoma, a szaruhártya tágulása és kidudorodása, nagy­fokú kancsalság, amely azonban a látóképes­séget is csökkenti, vagy az előrenézésné' reszkető szem, sziirkehályog, vagy a szem­lencsék hiánya egyik szemen, a7. egyik szem hiánya, vagy vaksága, de a másik szem ép­sége nem lehet akadály, hogy háború esetén valamely olyan szolgálatra hivják be, amely nem fegyverfogás és nem iparűzés. Béke idején még akkor sem sorozzák a parádés katonák közé a hadkötelest, ha fel­tűnő és elcsúfító módon magasvállu. A két ol­dali sérv, ha sérvkötő által visszaszorítható, a vándorvese és vándorlép még nem jelentik azt, hogy a sérült minden szolgálatra alkal­matlan lenne. Egyes testrészeknek nagymér­tékű megrövidültsége, vagy görbülése, továb­bá nagy terjedelmű varrok, amelyek a végta­gok mozgását lényegesen, vagy teljesen lehe­tetlenné teszik, szintén eme szempontok sze­rint itélendők meg. Ha egyik kézen több, mint két ujjról hiányzik a körömiz, vagy a jobb kéz mutatóujja, vagy hüvelykje, továbbá egyik kézen két ujjnak hiánya, két, vagy több ujjnak összenövése, ha ez a fegyver használatát akadályozza, a lábon, a nagy ujj­nak hiánya, vagy egy lábon két ujjnak olyan hiánya, hogy ezáltal a járás is meg van aka­dályozva, viszont ha a lábon ötnél több uj van, vagy az összes ujjak össze vannak nő­ve, tipikus nyomási pontokat, vagy gyulla­dást mutató lúdtalp szintén csak harmadosz­tályú legénnyé sűlyeszti'k a magyart, de azért még mindig számot tart rá a hadsereg. Végül a következőkben sorolja fel a had­ügyminiszter rendelete azokat a testi híbá-

Next

/
Thumbnails
Contents