Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-09 / 183. szám

1912 augusztus 9. DELMAGYARORSZÁG 7 ket Maintenon asszony mondott Bourgoque herceg­nőnek: „Legjobb uralom az, amelyet az asszonyok viselnek, mert igy legalább nyíltan is a férfiak he­lyén állanak". Jules Claretie, aki ismert harcosa a nők szavazati jogáért folytatott küzdelemnek, irja: A francia nő sohasem ragadtatja magát a bosszú gondolatától elvakítva nevetséges tettekre. Jeanne d'Arc országában ünneplik a hősnőket és imádkoz­nak hozzá, de nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Franciaország Moliére hona. Emil Faguet azon a vé­leményen van, hogy a nőknek a hivatalos életben való szereplése a „közerkölcsöket" magasabb fokra fogja emelni. Ellentmond ennek Anatole Francé, aki az egész nőmozgalommal szemben meglehetősen neu­trális, mert kijelenti: „Nem hiszem, hogy a nők ál­lami életben való szereplése emelné a közmorált". De meg van arról győződve, hogy a két faj közül egyik sem bir nagyobb „praktikus intelligenciával", mint a másik. — Péterfi szerkesztő ur. Egy veszedelmes embert tett ma ártalmatlanná ia fővárosi rendőrség: zsaroláson tetten érték és zsaro­lás emiatt letartóztatták Péterfi Gyulát, Az Idő cimü izé felelős szerkesztőjét. Péterfi ne­ve egyáltalában nem ismeretlen. A törvény­széki rovatokból ismeretes. Ujiságiró sohasem volt, nyomdásznak készült, de az se lett, el­leniben szinész akart lenni, az se volt. Karrier­jét Garai Manónak A Korbács cimü lapjánál ikezdte meg. Aztán önállósította magát, meg­csinálta Az Idő cimü lapot, amely áRandóam botrányok központja lett. A Pesti Futár le is leplezte és egy cikkben, amelyben bűneit felsorolta, zsarolónak és álhirlapirónak • bé­lyegezte. A cikk szerzőjét a mult éviben a budapesti büntetőtörvényszék fölmentette és ez már halálos Ítélete volt Péterfi Gyulának. A biróság itéletileg zsarolónak és álhirlap­irónak minősítettje Péterfi Gyulát .alki most végre burdkr.a került. A budapesti társaságok ismert alakja jánosi Engel Aurél huszár­tiszthelyettes jánosi Engel Gyula fia. A ka­dét beleszeretett egy bécsi báró leányálba, •akinek házasságot igért. A báróleány kezében (másfélszáznál több levele van jánosi Engel Aurélnak és ezek az Írások állítólag rend­kívül kompromittálók a tiszthelyettesre. Az Idő nem foglalkozott soha ezekkel ia dol­gokkal, de amikor hónapokkal ezelőtt másutt jelent meg egy közlemény jánosi EngeHrőf, jelentkezett nála és pénzt kért. Engel Aurél adott is. Kétszázötven koronát .adott át Pé­terfi Gyulának, aki megígérte, liogy hallgatni fog ós lapja nem foglalkozik az esettel. Nem is foglalkozott, Az Idő legutolsó számában, az augusztus ötödikiben jelent meg ez a né­hány sor a Szerkesztői üzenetek között: Munkatárs W—n, 1. Az ismert milliomos fiára vonatkozó adatait felhasználjuk. 2. Legyen türelemmel, jönni fog. 3. A legap­róbb részletekig kinyomoztuk. 4. Kezd bot­ránynyá dagadni, kérjük a folytatását. Péterfi Gyula >a lapját bekékceruzázva a veszedelmes helyen, beküldötte jánosi Engel Aurélnak ésnemsokára telefonon is jelentke­zett: Ötszáz koronát kért. Jánosi Engel Aurél meggondoiási időt kórt Közben elment Ma­gyary-Kossa Géza magándetektivhez és an­nak a segítségét kérte. M.agyary-Kossá két államrendőrségi detektívet kért ós kapott, hogy a veszedelmes zsarolót ártalmatlanná tehesse, Jánosi Engel Aurél, amikor Péterfi ismét jelentkezett nála, igy szólt hozzá: — Én csütörtökön délután két órakor uta­zom Bécsbe. Addig jöhet. Péterfi még telefonon megegyezett abban, hogy ismét, ezúttal utoljára kiap kétszázöt­ven koronát. Babeszku és Püspöky detektívek hallgatták a telefont ós permanenciában ma­radtak. Ma délelőtt kilenc órakor az An­drássy-ut 122. számú villa előtt megjelent Péterfi Gyula. Az ablakból nézték a detektí­vek, amint, jánosi Engel Aurél eléje ment és a villa előtt, az udvaron, az isten szabad ege alatt, átadta Péterfinek a kétszázötven koro­nákat, annak rendje ós módja szerint meg­jelölve. A detektívek tebtenérték ós letar­tóztatták. Bevitték a főkapitányságra, ahol Kereszessy Gyula vezeti az ügyben a nyomo­zást. Péterfi ellen az ügyészségen még egy ügyben folyik az eljárás. Az Idő cikksoroza­tot közölt, .a találkahelyekről ós ez utón nem­csak e helyek tulajdonosait vágta meg, ha­nem úriasszonyokat is megfenyegetett leg­többször indokolatlan, de veszedelemes lelep­lezésekkel. Az Idő-nek általában az volt a szisztémája, hogy ha a Pesti Futár közölt va­lamit, — a jánosi Engel-ügy is itt jelent meg, — vagy ha .a lapokban valami szenzáció je­lent meg, nyomban akcióiba lépett. A rendőr­ség végre ártalmatlanná tette. — Szerencsétlenség egy francia gyakorló­téren. A rheimsi gyakorlótéren tegnap nagy szerencsétlenség történt. A 22. dragonyos ezred vas­ntrobbantó gyakorlatokat végzett és dinamitpatróno­kat helyezett el a vasúti sínen, amelyeknek azonban csak egy része robbant föl. A katonák erre odamen­tek, hogy a föl nem robbantpatronokat fölszedjék. A gyakorlatot vezető tisztek elibük siettek, hogy a dinamit töltésektől távol tartsák őket, de már késő volt, mert ebben a pillanatban hatalmas robbanás tör­tént és húsz katona súlyosan megsérült. Néhány tiszt égett sebet kapott. — Jó üzlet a zálogház. Budapesten, gyö­nyörű fővárosunkban, ahol mindenki nagyságos ur, akin jó kabát van, (ha mindjárt hitelbe is szerezte), tudvalevőleg csak két üzlet virágzik: a kávéház meg a zálogház. Nem kell túlságosan optimistának len­nünk és nyomban faktumként megállapíthatjuk, hogy az utóbbi a jobb üzlet. Legeklatánsabb bizonlitéika ennek a m. kir. zálogházaknak a hivatalos lap mai számában megjelent julius havi forgalmáról szóló ki­mutatása. A statisztika elmondja, hogy az állami zá­logházakban a mult hónapban összesen 159.183 tételt helyeztek el. Ez alatt az idő alatt kiváltottak 146.207 tárgyat, árverésen eladtak 13.627 darabot. A felvétel tehát 12.976 darabbal nagyobb volt, mint a kiváltás. A zálogházak kifizettek 1,596.?04 koronát, ezzel szem­ben befolyt 1,458.829 korona kiváltásokból, 155.729 korona árveréseken. A forgalomban a központi inté­zet vezet, utána jön a belvárosi, azután a terézvárosi zálogház és igy tovább. Ez a szimpla, sablonos sta­tisztika a pesti nyomor kis tükre. Egy szimpla hónap­ban, amikor az az emberek távol vannak a főváros­ból, nincs lóverseny és házbér, ilyen hatalmas for­galmat csinálnak a zálogházak. Ha meggondoljuk, hogy -ez a statisztika nem teljes, csak részleges, mert Budapesten tudvalevőleg egész csomó magánzálog­ház is van, melyek szintén horribilis forgalmat csi­nálnak, egész bátran megállapíthatjuk, hogy Buda­pest a világ egyik legnagyobb koldusvárosa. — Öngyilkos ulánus hadnagy. Torontál vármegyéiben nagy részvéttel beszélnek mos­tanában egy fiatalember hialáláról. Hegedűs Andor ulánus hadnagy a nagybecskereki te­metőben főbelőtte magát és meghalt. A hu­szonnégy esztendős ifjú fia volt Hegedűs Miklós volt Torointál vármegyei főjegyzőnek. A Hegedűsök fátuma élete delén ragadta el pár év előtt Hegedűs .Miklós fivérét, Pált is, akit széleskörű tudományos munkálkodása vitt korai sírba. A Hegedűs-család az öngyil­kossá lett ifjú hadnagygyal most már fiuágon kihalt. Minden egyes tagjáért kár, mert nagy hivatás várt volna mindnyájukra. — Nagy tüz a faluban. Nagyváradról je­lentik: Margitta mellett, elhagyatott kis fa­luiban, Genyétén, irtózatos tüz pusztított teg­nap délután. Az iskola közelében G-sarló Já­nos gazda háza tetején lobbant ki iá láng, majd szikrazápor .szakadt a községre. A lán­gok v.ad rohanással nyargaltak át a bosszú uteáu s negyed óra múlva tizenhét ház égett, Margittáról lovas legényeik kértek segítséget. A házak egymásután omlottak össze. Átlát­hatatlan füsttenger borult ia falura, amely­nek kétségbeesett lakói -sírva-jajveszékelve futkostak .a felbőkbe csapó lángok között. Csarló János felesége rémülten sikoltozott: — A gyermekeim! A gyermekeim! Két fiatal leányka szorult -az égő házba. A 62 éves Csarló János ós 27 éves fia, Nisztor berontottak a már roskadozó hajlékba. A bá­tor embereknek .szerencsésen sikerült kimen­teni a két gyermeket, de abban ia pillanatban, mikor az ablakon kiadták a füsttől fulladozó leányokat, az égő gerenda recsegve roppant össze s az életmentőket maga alá temette. Az asszonyok húzták őket az égő roncsok alól. Hasonló sors érte Zsolca Illés 20 éves napszá­most ós Hajas Demeter 18 éves szolgalegényt, akik szintén életmentés ik-özben sebesültek meg. A lángoló nádtető omlott rájuk s telje­sen összeégette testüket. A négy sebesültet vonaton vitték be Nagyváradra s a mentők vitték őket a kórházba. Csarló János és Zsolca Illés sérülése halálos. Az orvosok vé­leménye szerint menthetetlenek. .Csarló Nisz­tor és Hajas Demeter sebesülése is életveszé­lyes. Ezenfelül többen .megsérültek oltás köz­ben. összesen tizenhét ház égett porrá s a .szerencsétlen emberek — miután .semmijük' sem volt biztosítva — koldusbotra jutnak. — A rablógyilkos szerzetes megőrült. Varsóból jelentik: Petrikauból táviratozzák, hogy az életfogytig tartó rabságra ítélt Maczoch Datmáz a börtönben megőrült. A rablógyilkos szerzetes ítéletét a fölebbviteli törvényszék tudvalevőleg feloldotta s nj tár­gyalást rendelt el, de Maezodh azon már nem fog megjelenni, mert tóbolydába viszik. — Nagy bányaszerencsétlenség. Bochum -mellett, Németországban nagy bányaszeren­csétlenség történt ina a Lotharing én-bányá­ban. Az egyik tárna robbanás folytán be­omlott ós mintegy 650 munkást maga alá te­metett. A robbanás után .a mentési akció azonnal a legnagyobb igyekezettel megindult -és több bányászt sikerült megmenteni. Eddig nyolc halottat találtak, a sérültek száma pe­dig .meghaladja a negyvenet. Hogy a szeren­csétlenséget mi idézte elő, azt eddig nem si­került- (megállapítani. — Átmetszette a torkát. Csütörtökön este nyolc órakor öngyilkosság történt iSzegeden. Torma István harmincegy éves napszámos bicskával átmetszette a torkát. Az öngyil­kosság a Hajnal-utea 16. számú házban tör­tént, a napszámos szüleinek a -lakásán. Torina családos ember, felesége és .kis gyermeke Kassán laknak. Már Kassán is megkisérelte az öngyilkosságot, a felesége azonban még ideiéiben megakadályozta, -szándékában. A bicska pengéje átmetszette a torkát, haldo­kolva szállították a közkórházba. — Huszár a Stefánián. Roka Antal sza­badkai közhuszár megszökött az ezredétől. A .szegedi Stefánia-sétányon csütörtökön reggel öt órakor rátalált a rendőrőrszem és bekí­sérte .a városházára. A szökött .katonát a rendőrség átadta a katonai hatóságnak:. Egy emberéleten át tartó csúzos bajtól is megszabadulhatunk, ha ,,BOEOLXN"-nal bedör­zsöltetjük magunkat és azután priznitzet alkal­mazunk a fájó részekre. Egy üveg ára 50 fillér. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Fölfedezett Sophoklesdarab. (Saját tudósitónktól.) Legutóbb Sophokles egy ed­dig ismeretlen szatirjátékának töredékére akadtak, -amelyek páratlanul állának a nagy -attikai tragikus munkáiban. Most a Revue de Paris kitűnő iorditás­ban közli -ezt a töredéket, amely,ik az Oxyrhynchus­P-apyri kimerithetlen kincseiből származik. Sophokles a szatyr játékot Ichneutok-nak . (magyarul: „Nyom­keresők") nevezi és motívumát hermesz történetéből meriti. Tiheodor Reinach, a töredék fordítója megemlékezik a hymnusz tartalmáról is, amelyik a fiatal Hermesz csodálatos tetteiről szól, aki Apollótól a marhákat ellopta és elkészíti az első lyrát. Hermesz reggel szü­letett és már estére -annyira kifejlett, hogy ellophatta a marhákat és bölcsőjéből megszökve, egy teknős­béka teknőjéből kifaragta az első lyrát és ellátta hu­rokkal. Ezek a célzások elegendők -arra, hogy a sza­tyrjáték szövegét némileg megérthessük. A játékot Apolfó következő beszéde vezeti be:

Next

/
Thumbnails
Contents