Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-08 / 182. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 augusztus 8. inert nagyon kíváncsi volt a stockholmi versenyeredményekre. Mikor az első példányt kézhez kapta, visszarohant a gépházba és rákiáltott a nyomdászokra: — Állítsák meg a gépet, mert óriási hjba van a lapban. A felnőtt, öreg nyomdászok mosolyogva nézitek le az ökölnyi kis gyermekre, de azért mégis megkérdezték: — Micsoda hiba van a lapban? — Az, liogy a mérkőzés nem a magyarok és oroszok, hanem a magyarok és az olaszok között történt. A nyomdászok előhivták a szerkesztőt, aki megállapította, hogy a kis fiúnak igaza van. A igép nyomban megállt és a súlyos sajtóhibát kijiavitották. * Tekintetes Városi Tanács, körülbelül ez volna a csodagyermek története. Ennél a pontnál meg is állhatnánk, de nem szabad. Tekintetes Városi Tanács, liigyjék, el, hogy Szegeden is vannak már tucatszámra ilyen osodiagyermekek, /akik lángeszeik a sportban. Varinak, csak fel kell őket fedezni. Épen most, ebben iaz esztendőben kell valamit cselekednünk, liogy felfedezzük a szegedi csodagyerimekefcet is. (Meg tetszik látni, bogy nagyon sokan lesznek. Szeged városának még ebben az esztendőben intézkednie kell, hogy legkésőbb tavaszra meg legyen az iá hely, ahol a kis gyermekek felszínre vetődnék. Ebez nem kell más, mint egy nagyobb, sima felületű térség a városban. A térséget el kell keríteni és a kapu fölé ilyen táblát tétetni: Szeged szab. kir. város JÁTSZÓTERE 8 — 14 éves fiuk számára. A többit elvégzik a gyermekek maguk. Tekintetes Városi Tanács! Ne tessék késlekedni. Magyarországban Szegedé legyen az elsőség, liogy footballjátszóteret ad a kisgyermekeknek. Ha ez a játszótér legkésőbb tavaszra megszületnék, egészen bizonyos, hogy a nyolc év múlva megtartandó olimpiászon a szegedi fiuk világhírnévre tesznek szert. Régi világban az a nemzet volt a leghíresebb .amelyik legtöbbet gázolt az ellenség vénében. Ma más a helyzet. Ma annak a nemzetnek van hire-neve a világ előtt amely nemzetnek fiai legjobban rúgják a labdát. Szeged előre! Lovászy Károly. — A margittai mandátum. A margittai memzéti munkapárt küldöttsége tisztelgett ma .délelőtt Madarassy Gábor pénzügyi államlamtitkárnál, liogy néki a képviselőjölöltséget fölajánlja. A küldöttség szónoka, Bónyi Adorján közjegyző, fölkérte az államtitkárt a jelöltség elvállalására, mire Madarassy Gábor államtitkár kijelentette, hogy a jelöltséget készséggel vállalja. Közölte a küldöttséggel egyszersmind, hogy vasárnap délben a kerület székhelyén elmondja programbeszédét. Az államtitkár szombaton este utazik le Budapestről Nagyváradra s onnan vasárnap reggel folytatja útját Margittára, Az államtitkárt számos országgyűlési képviselő kiséri el. — Négy millió Kottingbrunnban. Magyarok, magyarok most jönnek meg Kottingbrunnból. Az inszurrekció leverte óta nem jöttek az osztrák határról hazafelé ilyen szomorúan magyarok. Ah, ha találkoznánk Baltazzival, hogy megkérdeznék tőle: kend az a Baltazzi? De nem találkoznak e vezérrel, senkivel se találkoznak, csak jönnek-jönnek hosszú orruk után és búslakodnak, mint a lovak, melyeknek elég nagy a fejük és pezsgőt ásznak minden futás előtt. Iszen a futások előtt a mimagyarjaink is ihattak volna pezsgőt; de nem ittak, hanem kuporgatták a pénzt, hogy tiketteket válthassanak rajta a totalizatőrnél, vagy cédulát a bukmékernél. Váltottak is. És minden elveszett. Beavatottak mondják, hogy e mitingen magyar részről négy millió korona úszott el, mindenféle fogadásokban. Négy millió korona, tessék elgondolni, milyen rettentően nagy pénz ez még ott is, ahol van: Hát még ott, ahol nincs. És ha valahol nincs négy mfllió korona, akkor nálunk nincs; ha még annyira van is. Ha van, akkor nincs legjobban, ha nincs, akkor még csak van valahogy. Borzasztó ez! S ha az első négy millió korona volna, de nem az. És ha csak Kottingbrnnnban veszne el' minden évben kétszer négy millió korona! Azonban ugyanennyi elvész Alagon és elvész Budapesten és elvész Freudenauban, elvész mindenütt, ahová a magyarokat odaeresztik. Magyaroktól, koldus, nyavalyás, utolsó magyaroktól négy millió korona! Sápitozok, mint egy vénasszony, mert semmi egyebet nem tudok ellene. Mit kellene csinálni velük, hogy ne vigyék a zálogházakból kikovácsolt, kasszákból kisikkasztott, asszonyok iiiléből .iiölbevalózott pénzüket Kottingbrunnba? A lovak lábát kellene levágni? Vagy az ő lábukat? Vagy a Rovar-Egylet lábait? — Még Szent István napján is szabad dolgozni. A pápa egyik tavalyi rendeletében redukálta a kötelező ünnepnapok számát. A magyar püspöki kar akkoriban azt .a kérelmet terjesztette a pápa elé, hogy e rendelet érvényét Magyarországon függessze föl. A pápa most ujabb rendeletet adott ki, melyben tavalyi intézkedésének érvényét fentartja Magyarországon is, de kijelenti, hogy Szent István napjának megünnepléséhez hozzájárul azzal, hogy a munka egyházi szempontból ezen a napon nem büntethető. — Ugy hisszük, pápai engedelem dacára .sem akad majd Magyarországon ember, aki ezt a nemzeti ünnepnapot hétköznapi dologtevéssel csökkentené. — Pekáry Ferenc a vidék rendőrségéről. Budapestről jelentik: Pekáry Ferenc dr miniszteri tanácsos, .akit a belügyminiszter a vidéki rendőrségek tanulmányozásával bi•zott -meg, körútjáról visszaérkezett Budapestre. Pekáry körútjáról ia következőiket mondotta egy fővárosi ujságirónak: — Tizennyolc vidéki város rendőrségét tanulmányoztam. Győr, Komárom, Bajia, Szabadka, Zenta, Zombor, Újvidék, Pancsova, Fehértemplom, Versec, Lúgos, Karánsebes, Temesvár, Nagykikinda, Szeged, Hódmezővásárhely, Szentendre rendőrségeit látogattam meg. Van isok olyan város, amelynek rendőrsége hivatása magaslatán áll, de viszont vannak olyanok is, ahol reparációra van szükség. Vannak városok, ahol, bár a rendőrtisztviselőkben megvan a jóakarat, de a szervezetben rejlő függő viszonynál fogva nem fejthetik ki azt a ténykedést, melyet az állam érdekei megkövetelnek. — Legfőbb törekvésünk .az lesz, hogy a tisztikart ós .a. rendőröket megfelelő oktatásban részesítsük a továbbképzés szempontjából. Addig, amig megfelelő pénzügyi eszközök inem állanak rendelkezésre, keveset tehetünk. Ami 'azonban a meglevő pénzügyi eszközökkel javítható, ,az meg is fog történni. — Részletes programról ezidő szerint- nem lehet szó. Nem is ínyilatkozliatom részletesebben, annyival is inkább, mert a miniszternek még .nem ás tettein jelentést körutamról. — Miklós Jutka fényképészeti műterme. Ez a cégtábla néhány hónap múlva valószínűleg meg fog jelenni valamelyik nagyváradi házon. Miklós Jutka, ia nagytehetségű poéta, akinek nevével tele volt még nem is olyan régen az ország: megnyitja fényképészeti műtermét. Hosszas kávéházi bölcselkedést adhatnánk most erről az érdekes esetről, mert bizonyos, hogy nem minden érdekesség nélkül való. De aki (Miklós Jutkát ismeri, az tudja, liogy az effajta olcsó elmélkedés nem illik hozzá, bármennyire nevezetes legyen is az, hogy hazatér Amerikából és megnyitja a fényképész-ateliert Miklós Jutka ugyanis a mult évben /kivándorolt Amerikába .és ott tanulta el a fényképezés minden titkát. — Megkezdődött a vadász-szezon. Az eddig pihenő Nimródok immár fölszabadultak a vadász-tilalom .alól. Augusztus elsejével megkezdődött a fogolyvadászat és ma már ropognak a réten, a mezőn a fegyverek és kerül az asztalra az ízes fogolypecsenye. Augusztus 15-én pedig a nyulak kerülhetnek puskavégre és vége lesz a szabad életüknek, amikor ficánkolva izgathatták a vadászember, akinek tilos volt őt még célba is venni. — Ujabb kolera megbetegedés. Most ért csak véget a mindszenti kolerajárvány és már is ujabb kolera megbetegedést jelentenek Nagyszebenből. Grosz Gyula nevü 34 éves gyári munkás, ma hirtelen rosszul lett és meghalt. Az orvosok ázsiai kolerát állapítottak meg a halál okául. — A bevándorlási rikordhét. Newyorkból írják, hogy évek óta nem volt olyan tömeges a bevándorlás, mint az elmúlt héten, amikor is a bevándorlás a legnagyobb rikordot érte el, mert a hajókról partra szállít utasok száma azon az egy héten 92.425 lelket ért el. A lényeges emelkedést az ottani gazdasági viszonyok állítólagos megjavulásával hozzák kapcsolatba, ami azonban nem igaz, mert ismert dolog, hogy az elnökválasztási mozgalom óta pang az ipar és épen ezért a visszavándorlás is elég nagy. — Az angol leányok tipusa. Maader A dr zürichi orvos az „Imago" cimü folyóirat legutóhi számálban rendkívül érdekes cikket közölt iaz angol leányok különböző .típusairól. Szerinte .az angol leányok két főosztályba sorolhatók és pedig ia férfias jellegűekre és a babaszerüekre. Az .első csoporthoz tartozók férfias vonásokkal birnak ia.reuk szögletes, durva járomosontoikikal, járásuk határozott, erélyes .és súlyos. A suffragettek általában, ebez a típushoz tartoznak, .amelynek gondolkozásimódjia és érzelmi felfogása határozottan és egyénileg önző. Angliában általában nagyon érzik a nőiesség hiányát. A londoni .szinházi előadásokon bemutatott női táncok inkább gimnasztikai mutatványok, amelyeknél .a bölgyek nagyon kevés kecsességet fejtenek ki. Az angolok női ideálja Botticelli Madonnájának felel meg. Angliában különben sem szeretik a. telt, érett formákalt, inkább az egyenes vonalakat kedvelik még ia hölgyeknél is. Az angol hölgyek ideáljai a lepellel burkolt (leány, épen ezért ritka is közöttük ,a Bubens-tipus. Hogy a nemzeti, szikár típusnak megfeleljenek, az angol leányok rendszerint keveset esznek. Általában az angol leányok .olyanoknak mutatkoznak, mint .akik a házasságtól irtóznak, vagy legalább is minél később óhajtanak abba belejutni. A bábsaerü tipusu angol leányok ritkán láthatók, nagyon gyermeketek, fejletlenek és egészben egy nagyobb jáiékbábuhoz hasonlítanak. — Nyomorgó magyar aviatikus. A legutóbbi időben nálunk nagyon elterjedt, az aviatika és nemcsak ia fővárosban foglalkoznak repüléssel hanem a vidéken is. Egymást érik a vidéki városokban a repülőnapok és igen sok embert csábítanak az aviatikához. Aradon is lakik egy fiatalember, Erényi Lajos, aki minden pénzét beleköltötte a szenvedélyébe, épített egy saját konstrukciójú ETABLISSEMENT | PÁROS I VI., ANDRÁSSY-UT 54. SZ. MONTMARTREI BUDAPESTEN! " EGÉSZ ÉJJELEN NYITVA!