Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-07 / 181. szám

€ DÉLMAGYARORSZÁG 1912 augusztus 7. NAPI HÍREK mari. (Saját tudósitónktól.) Vasárnap Szeged­re érkeztem és még éjjel tovább akartam utazni, azonban rábeszéltek, hogy csak maradjak itt, mert hétfőn olyan dolgot láthatok, aminőt soha életemben nem lát­tam még. Bucsut sokat láttam már, Vasváron például még a csodakutba is benéztem, mert azt mondták, hogy aki benéz, az meglátja a Szűz Mária, arcát. Láttam öreg aszonyokat, akik, mikor a bucsus hely közelébe értek, térdencsuszva men­tek tovább és öreg, pápaszemes embere­ket, akik a templomi zászlók alatt mindig előénekelték az első sort, amit aztán a hátuk mögött jövő gyülekezet ájtatosan és kórusban megismételt, Nagyon sok bucsut láttam már. Vala­mennyi szent énekkel, tömjénfüsttel, ró­zsafüzérfogdosással és Krisztus lábának csókolásával kezdődött, éjszaka pedig paj­kos kaszárnyadalokkal és bicskával vég­ződött. Szegeden hétfőn délelőtt és a kora dél­utáni órákban az utcán néztem a kör­nyékről csapatosan érkező bucsujárókat. Amint egy-egy menet a rettenetes hőség­ben buzgón énekelve elhaladt mellettem, az volt az impresszióm, hogy ezek az ájta­tos emberek annyira belemélyednek a vallás, a hit, a szentekbe vetett bizalom, és egyéb tanokba, hogy minden gondola­tuk ezek felé centralizálódik, megfeled­keznek a hőségről és még talán a. talajt sem érzik a lábuk alatt, amint jönnek sok-sok kilométernyi távolságról. Azt hittem, amint egy-egy ilyen menet elhaladt mellettem, hogy, ha most jönne egy pap arany süveggel és csillogó ke­reszttel a kezében, talán Rómáig is le tud­ná őket csalni köves, poros országutakon keresztül, Délután félhárom órakor a Bástya­utcán megint megérkezett egy menet. A búcsúsok élén két kékszínű zászlót vittek. Ájtatosan énekeltek. A szemek az ég felé szegeződtek. Az ajkak csak itt-ott moz­dultak meg, mert vontatottan énekelték a szent dalt. Egyszerre az egyik ház kapuján kifu­tott egy cselédleány és egyenesen bero­hanta menet közepébe, ahol egy öregasz­szony nyakába borult. A menet egy varázsütésre megállt. Az ének elhallgatott. És a búcsúsok (csupa asszonyok voltak) el kezdtek kiabálni: — Nini, a Mari! — Nem is tudtam, hogy itt szolgálsz Szegeden. És a Mari, miután kezet fogott majd­nem mindenkivel, rákiabált a menetre: — Várjanak meg. Fölszaladok a nagy­ságos asszonyhoz és megkérem, hogy en­gedjen el. Ha elenged, megyek én is ma­<aukkal. A menet ott állt és várt az emeletes ház előtt, Az ablakok kinyíltak és a la­kók érthetetlenül néztek le a zászlós gyü­lekezetre. A járókelők is összesereglettek, mert azt hitték, hogy valami történt és a búcsúsok azért állanak a ház előtt. Körülbelül tiz perc múlva Mari kisza­ladt a kapun. A kendőjét felkötötte a fe­jére. — Mehetünk! — mondotta. És a két kék zászlót feltartották ma­gasra. Az ajkakon felzendült a dal. Aztán eltűnt a kis csapat. Sokáig néztem utánuk, Azt hiszem, hogy ez volt az alsóvárosi bucsu legszebb epizódja. Lovászy Károly, — A temesvári hadtestdarancsnok búcsú­levele. Seefranz Antal, temesvári hadtest­parancsnok, aki most vonul nyugalomba, az alábbi me­leghangú búcsúlevelet intézte a hadtest tisztjeihez és legénységéhez: A csász. és kir. 7. hadtestparancsnokság. 34. sz. hadtestparancs. Temesvár, 1912. évi julius 31. 755. eln. szám. őfelsége folyó évi julius hó huszonötödikén kelt legmagasabb elhatározásával engem $aját kérel­memre fölmentett a hetedik hadtest parancsnoksá­gától és nekem, egészségi okokból előterjesztett ké­relmemre nyoTc heti szabadságot engedélyezett. Végtelenül nehezemre esik a hetedik hadtest de­rék és diszes csapataitól megválnom, amelyeknek élén állani két esztendeig, nagy megtiszteltetésnek tartottam. Örömmel és meghatottsággal gondolok mégis arra a nagy bizalomra és arra a hü ragaszkodásra, amellyel engem alantasaim parancsnokságom ideje alatt állandóan megtiszteltek. Ezért, valamint a mindenkor tanusitott köteles­ségtudásért és a legmagasabb szolgálatban kifejtett fáradhatlan odaadásért a legőszintébb és legmele­gebb köszönetemet fejezem ki a tábornoki karnak, a törzs- és a főtiszteknek, valamint a katonai lel­készeknek és tisztviselőknek! Az összes legénységnek is a legteljesebb elisme­résemet kell kifejeznem a minden időben tanusitott és bevált kiváló fegyelemért, a nehéz helyzetben is mindig hiven megőrzött kitűnő magatartásért és hü kötelességteljesitésért. Amidőn mindnyájuknak szívélyes „Isten hozzád"­ot mondok, kívánom a szép hadtestnek a legszebb sikereket minden időben és kérem, hogy baráti em­lékemet őrizzék meg. Seefranz s. k. táborszernagy. A hadtestparancsot má hirdették ki a szegedi ezre­dek legénysége előtt. — A szegedi üzletvezetőség orvosa. Eisenstein Jakab dr szegedi orvost az üzlet­vazetőség főorvosává, Wolf Ferenc dr-t pe­dig az elhunyt Rex Izsó dr helyére pálya­orvossá nevezte Iki az államvasutak igaz­gatósága. — Hir a rendőrségről. A polgármester Dreyer József dr szegedi ügyvédjelöltért a rendőrkapitánysághoz napidíjjal alkalmazta. — Az ujszegedi ovóiskola építése. Az ujszegedi óvóiskola építését megkezdik a Szlőiregi-ut sarlkán kijelölt telken. A munkájt Fenyő Lajos városi mérnök vezeti s őszig be­fejezteti. — Nem kell bevonulni! A minap, közvet­lenül a fegyvergyakorlat előtt, kedves meglepetés érte az öreg tartalékosokat. Miniszteri rendelet jelent meg, hogy a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyambeli tar­talékosok behivóit be kell vonniok a hadkiegészítő pa­rancsnokságoknak. A behivókat természetesen jóval előbb kikézbesitették a rendelet kelte előtt, de azért a miniszteri intézkedés nem késett el. Hetvenezer öreg tartalékos szabadul meg általa a fegyvergyakorlat nyűge alól. A katonai hatóságok és a közigazgatási katonai ügyosztályok megtették az intézkedéseke!, hogy a hetvenezer behivójegyet visszavonják. Ter­mészetesen a többi tartalékosok ügyeinek intézése mellett ez rengeteg munka, mely nagy torlódást oko­zott a hivatalokban. Ezért van, hogy sok öreg tarta-* Jékosnak behivóját még nem vonták be, holott fegy­vergyakorlatuk pár nap múlva kezdődik. Ezeket a bi­zonytalanság bántja: be kell-e vonulniok, vagy elma­radhatnak a fegyvergyakorlatról. A nyugtalanságra nincs ok, mert az öreg tartalékosoknak nem kell be­vonulniok még akkor sem, ha illetékes katonai hatósá­ságuk értesítését a behívóban jelzett határnapig sem kapták meg. Kivételképen be keld vonulniok azonban azoknak, akiket a mult években személyi okok alap­ján fölmentett a katonai hatóság a fegyvergyakorlat alól. Ezeknek pótolni kell az elmulasztott fegyvergya­korlatot és rájuk a fölmentés nem vonatkozik. — A babonás báró temploma. Szabadkai tudósítónk jelenti: Horváth Győző dr kalocsai segéd­püspök vasárnap szentelte fel Podmaniczky Endre báró országgyűlési képviselő kelebiai uradalmának kastélytemplomát. A gothikus stilusban épült templom építésének érdekes törtenete van. A templomot Redl \ Béla báró nagybirtokos építtette, tőle a Podmaniczky­család örökölte az uradalmat. Az épités 1893-től 1905­ig tartott. Redl báró hires mübarát volt, aki rengeteg festményt és régiséget gyűjtött össze és fejlett mii­érzékét különösen .a templom épitésénél juttatta ér­vényre. Bár folyton utazott, a távolból is irányította az építést. Drága pénzen olasz festő- és szobormüvé­szeket szerződtetett, de valahányszor hazatért, mindig talált valami kifogásolni valót az addig végzett mun­kán, a költséges müveket megsemmisítette, a templom egyes részeit lebontatta és újra építtette. Többen em­lékeznek Szabadkán arra, hogy a báró maga emle­gette a hosszadalmas épitkezés okát. Azt hitte ugyanis, hogy amikor a templom teljesen elkészül, neki meg kell halnia. Azonban nem érte meg a templom teljes elkészülését, pár évvel ezelőtt meghalt. A templom­épitési költségeket 1,600.000 koronára becsülik. — Bajok az aradi Kossuth-szobor körül. Arad város tanácsának rendes heti ülésén tölbh említésre uióltó ügy ikerült tárgyalásra. Többek között beható eszmecserére adott okot a Kossuth-szobor talapzatának ügye. A szo­bor felállítását követő éviben ugyanis, a ta­lapzatban több kődarab megrepedt, A tanács a budapesti Fischer-céget, amely jótállás mellett vállalta annakidején ia munkálatokat, felszólította a rossz kövek kicserélésiére. A cég ineni fett eleget a tanács fölszó Irtásának, mire iaz elmúlt hónapokban még egyszer megke­reste a tanács a vállalkozóikat is figyelmez­tette őkte a törvényes következményekre. Fiisoberék annyira nem törődték a dologgal, hogy még válaszra sem méltatták a tanács megkeresését. A tanácsülésen aztán felvető­dött az a kérdés, hogy a város (miként járjon el a szerződés-szegő kőfaragó-céggel. A kérdés megvitatása után a tiszti ügyész javaslatára kimondotta a tanács, hogy a megrepedt kő­darabokat kicserélteti mással s az összeg erejéig kártérítési part indit a. fővárosi Fischer-cég ellen. A följelentéssel ,a tanács a tiszti ügyészséget bizta ineg. — Halálozás. Súlyos gyász érte Lengyel István szegedi rendőribiztost. Leánya, An­nuska, bét hónapos korában elhunyt. A te­metés szerdán délután öt órakor lesz a Róka­utca 20. számú házból. — 110 és 145 százalékos pótadő. Cson­grádról jelentik: Csongrád község képviselő­testülete e héten tárgyalta folyó évi költség­vetését, mely 101,894 korona 71 fillér bevételt, 310,724 korona 10 fillér kiadást és igy 208,829 korona 39 fillér hiányt tüntet fal. A hiány fe­dezésére a földadóik után 128 százalékos, a többi adónemek után pedig 110 százalékos pótadó fog szolgálni. Mivel a földeik után még külön 19 százalékos mezőőri illetményt is rónak ki, igy a gazdálkodással foglalkozó lakosok a jövő évben 145 százalékos pótadóval lesznek megterhelve. — Megszűnt a kolera,. Mindszent község­ben fellépett a kolera, amely áldozatot is kö­vetelt. Miután ujabb megbetegedés nem for­dult elő is iá bakteriológiai vizsgálat megál­lapította, hogy a Tisza koleramentes, ina a belügyminiszter táviratilag feloldotta Mind­szentet ,a zár alól. . * — A temesvári sakkverseny. A Temes vári Sakk/Kör a Magyar Sakk-Szövetség megbízásából Temesvárott országos sakkver­senyt rendez. Tekintettel arra, bogy a most befejeződött ibreslaui sakkversenyen részt­vett és szép eredményt elért Barász és Breyer mesterek is neveztek a főtornára, ez csak (augusztus 10-én, szombatoin veszi kezdetét. lEddig a következők neveztek a főtornára: iBreyer Gyula, Barász Zsigmond, Asztalos Lajos, Földes Gyula, Havasi Kornél, Me­rényi Lajos, Tyroler Sándor (Budapest), Stei­ner Bernát (Újpest), Réti Richárd (Raziu), Székely Jenő (Győr), Mayer György, Pesitz Nándor (Temesvár) és Dalrny Barna (Debre­cen). Összesen 13. Még egy jelentkezést 14-ig elfogadnak. — Aki a feltámadásra készült. Nikolics Döme aradi tekintélyes ügyvéd meghalt Nikolics Döme közszeretetnek örvendett a városban. Derűs jókedvé­ről ismerték mindenütt. Az utóbbi időben az öreg ur betegeskedni kezdett és ügyvédi gyakorlatát már nem

Next

/
Thumbnails
Contents