Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-07 / 181. szám

1912 augusztus 7. DÉLMAGYARORSZÁG 3 sedett rendifőnöki székbe öt emelte rendtársainak bizalma. Tizennégy eszendleig állott a nagymultu tanitórend élén. Egymásután többször választották meg erre a tisztségre, csupán ez idén fordultak szomorú szívvel másfelé a piaristák. Ezt is csak azért, mert a nagybeteg rendfőnök életéről lemondottak az orvosok. Rendfőnöksége is eredményes volt, csak ugy, mint egész élete. A rend a konszolidáció és a gyors fejlődés pályájára lépett Magyar Gábor kormányzása alatt. Újjászervezte a tanárképzést s ez uton uj, friss vérkeringés áramlott a rend szervezetébe. Uj tehetségek, kiváló képességű fiatal erők léptek a régi professzorok nyomába, akik az egyházias szellem mellé az eredményes munkát hozták magukkal. Magyar Gábor mint középiskolai igazgató volt a legnagyobb. Egész egyénisége, magas intelligenciája, ritka tapintat a ós emberismerete, okos erélye, jóságos szive, megnyerő modora mind vezetésre, a -működő erők öszszetartá sára és iráinyitására tették őt hivatottá. (Mint tanár is nagy érdemeket .szerzett magának; három évtizeden át a Délvidék mai vezető elemének nagy része az ő történelmi élőadásaiból tanulta meg e hazát és a magyar fajt szeretni; az emberiség történetének legcsekélyebb epizódját behatóan ismerte, bátr nem vól-t szobatudós. Irodalmi munkásságát is inkább a világos, komoly itélet, a harmonikus fölfogás, a logikus és szép gondolatfűzés, .mint a részletekbe való elmélyedés, a tudománynak előbbre vitele jellemzi. A középiskolai igazgató .működési körének egyik nagyon fontos ága a szülőkkel, a nagyközönséggel való érintkezés. A középiskola munkáját nagyon sok esetben a szülők tájékozatlansága, elfogultsága, az iskola céljának és munkájának helytelen fölfogása ós .megítélése bénítja meg. Az igazgató föladata az ellentéteket kiegyenlíteni, a szülőket fölvilágositani, tanácsokkal ellátni, úgyszólván kinevelni, a családot az iskola munkakörébe vonni, .az iskola iránt bizalmat, határozataiban való megnyugvást kelteni. S Magyar Gábor egyénisége e f öladat megoldására teljesen rátermett volt. Komoly, higgadt. természetiét bizonyos kedves vidámság, megkapó közvetetlenscg is igazi barátságos szellem tették rokonszenvessé. A szülők szívesen keresték föl minden ügyükben a barátságos igazgatót is ennek sohasem vált terhére őket fogadni. S liogy fogadta őket? Nem hivatalos nagytképüsködéssel állott elébük .s morzsolta néhány perc lalatt hivatalos dolgát, de a jó izlósü, jó modorú 'és szívvel biró férfiú melegével érdeklődött látogatója .minden dolga iránt. A sértő, pökhendi föllépéssel szemben elriasztóan fagyos, esontigliatóan. ironikus tudott lenni, .de egyébként végtelen ül türelmes és okos volt a szülői elfogultság, vagy tudaitlámságszüilte kitörések, panaszok, föladások .meghallgatásában. Nem piiffögni, a dolgot elmérgesiteni, hanem meggyőzni és békéltetni volt elve s ez Magyar Gábornak majdnem .mindig sikerült. Osoda-e téliát, ha ily tulajdonokkal megáldott férfin igazgatói működése a sikereknek, a tiszteletnek, a rokonszenvnek diadalútja volt? Mihelyt az uj igazgató átvette a gimnázium vezetését, ügyes keze csakhamar meglátszott annak .minden irányú fejlődésén. A.Z intézet értesítői hosszra, évek múlva Magyar .Gábor igazgatósága alatt közölnek újra bevezetésül .hatalmas .taniuhnányoikat s közlik hiven évről-évre a gimnázium anyagi és szellemi történetét. Az iskola ifjúsága, amelynek szánna 1872-ben 420 volt, 1879-ben, az árvíz évében .már elérte a 850-et s 1898-han a makszknális számot, a 860-at. Az igazgató neve és tekintélye pedig a környező társadalomban egyre nőtt; 1873-ban, amidőn Dáni Ferenc főispán a Dugonics-szobor ügyét kezébe vette, a szoborbizottság elnökiéül Magyar Gábort választották .meg s az lő népszerű működése eredményekúp a 14,5000 forintba került ízléses szobrot már 1876 augusztus 19-én leleplezhették. Az 1876-iki Szegeden tartott országos iparkiá.llitás közművelődési osztályának Magyar 'Gábor volt az alelnöke. 1881-ben Szeged város közgyűlése a 'Somogyi-könyvtár igazgatójává is a gimnázium igazgatóját választotta meg. Az 1879-:(ki árvíz, amely a legnagyobb .magyar várost hullámsírba temette, tette igazán próbára Magyar Gábor szervező ós teremtő erejét. S az a szép uj épület, amely 1886 ciktólberében adatott át rendeltetésének, hatalmas arányaival, kitűnő beosztásával, egészséges, világos és szép termeivel is folyosóival, tökéletes fölszerelésével kőbe vésett emléke igazgatója tudásának, gondosságának és körültekintésének. Magyar Gábort szerdán .délután temetik Budapesten, a Vöröskereszt-kórházból. A szegedi rendház .részéről Singer Kornél igazgató, Bité Béla, Tóth Antal, Prelogg József és Balangi György dr tanárok vesznek részt a temetésen. Az elhunyt rendfőnököt Szeged város 1899 március 8-án egyhangúlag díszpolgárává választotta. Lázár György dr polgármester intézkedésére Szeged díszpolgárának halála, alkalmából a városháza ormára kitűzték a gyászlobogót. A tenne,tés és a rekviem idején megcsendül a városháza harangja. A temetésen a várost Lázár György dr polgármester és Jászai Géza cimzetes püspök képviselik. A város és a Dugonics-Társaság koszorút hellyez Magyar .Gábor ravatalára. Az elhunyt tanitványainak körében mozgalom indult meg Magyar Gábor mellszobrának elkészíttetésére. A gyűjtéshez a DugonicsTársaság száz koronával hozzájárult. A magyar auiatikusok élete, szegénysége és küzködése. — Élet a rákosi hangáianyán. — (Saját tudósítónktól.) Megállapítható már, hogy a repülés a gyakorlati életben .mint forgalmi tényező nem érte el azt a jelentőséget, amit három-négy év előtt tőle vártak. A repülés .ma. is a tudomány, a személyes bátorság ós iaz ügyesség dolga ós ima .sincs olyan repülőgép, .amely egy másodpercenkiut tízméteres széllel teljes biztonsággal tudna .szembeszálllani. Amíg a repülőgépet annyira nem tökéletesítik, hogy több személy szállítására is alkalmas legyen s bogy legalább közepes szél esetén is tökéletes biztonsággal szelje át >a légóceánt, addig a levegő meghódítása a jövő zenéje marad. Ez az egyik oka annak, hogy Magyarországon az aviatika nem érte el azt a fokot, a,melyet a nyugati országokban elért, ahol van pénz és érzék a kísérietezésre 1 való áldozat iránt is. Az aviatika, gyakorlati hasznát ez idő szerint csak a hadsereg veszi. Földerítő, kémlelő .szolgálatra kiválóan alkalmas a könnyű, kecses s aránylag elég olcsó repülőgép ia mai nem tökéletes állapotában is. A legközelebbi háborúban olyan nagy szerepe lesz már a mai repülőgépnek is, hogy .szinte el sem tudjuk képzelni. Érthető, liogy minden ország hadserege ennélfogva a legmesszebbre menően 'érdeklődik az aviatika iránt. Franciaországban a repülés ősihazájában, komoly tervként emlegetik, hogy ötezer repülőgépet készíttetnek a hadsereg .számára s a levegőben adják vissza Németországnak ,a.z 1870—71 -iki nagy kölcsönt. Németország hadvezetősége is igen sóikat áldoz a repülésre. Természetesen a mi hadseregünk sem akar egészen hátul maradni s ima már százezreiket áldoz ,a repülőgépek .készítésére, pilótáik nevelésére. Legutóbb a hadrezetőség az os&trák Etrieh-cégnél harminc repülőgépet rendelt meg. Se szeri, se száma az osztrák katonáknak és civileknek, akik a hadügyminiszter költségén tanultak és tanulnak repülni s akik ennék folytán jeles jövedelemhez, hálás kenyérkeresethez jutottak. Ám a repülés hasznát csak Ausztria látja. Magyarországon a hadvezetőség eddig nem áldoz a repülésre. A legutóbbi hadi költségvetésben milliók vannak felvéve uj repülőgépeikre, léghajóikra, pilótáik nevelésére. Mindebből nem kap semmit sem Magyarország, 'mindennek Ausztria látja hasznát. Ez a másik i ka annak, hogy a magyar aviatika nem tud kellően fejlődni. Annál dicséretesebb és a nemzet, elismerésére .méltó az, amit ,a magyar repülők a magúik erejéből, nyomorúsággal, részvétlen seggel, száz bajjal küzködve el tudták érni. 'Nézzünk kissé széjjel .a rákosi repülőtéren, ahol egy kicsiny, lelkes, magára utalt csapat törtet nap-nap után. a levegőég magasságaiba. Nagyoibbára. fiatal, sőt, gyerekemberek, akik otthagyva kenyérkereső pályájukat a tudás és 'dicsőség vágyától ösztökélve vonultak ki Rákosra és leghőbb vágyuk ia saját készítette repülőgéphez egy használható motort szerezni é.s aztán megmutatni a közömbös világnak, hogy mit tudnak aztán, esetleg lebukni és nyomorultul elpusztulni. A kisded magyar repülő-gárdánaik az élén Székéig [Mihály, a tbécs—budapesti győzelmes repülő áll. Neki már elég jól megy a isorsa. Vagy hetvenezer korona segélyt kapott az államtól, a fővárostól, három gépe van, de ujabban nem igein repül. Azoknak az 'érdekeivel, akik a nyomába lépnek s keservesen Iküzkö.dnek odakünn ,a repülőtéren, nem igen törődik, bár ő lenne hivatva arra, hogy az élükre álljon. A legrégibb .magyar repülőnek, Kutassynak odakünn már ke hire, se hamva. Azt mondják, bogy repülőgépekkel kereskedik. Niem száll többé fel, mert, elkeserítették s el•kedve tl enitettók. A 10. ós 12. számú hangárban Horváth Ernő tanár készíti gépeit, melyeket a pilóták kiválóalknak mondanak, ö az egyetlen magyar repülőgép-készitő, aki valamelyes összeköttetésbe (került a hadügyminisztériummal, a mennyiben föltételes megbízásit adott neki egy hadi monoplán készítésére. Ha a repülőgép (beválik, Horváth 30.000" koronát fog kapni. Ha nem, vissza kell fizetnie az előleget. Az 5. számú hangárban Kolbányi Géza repülő- és repülőgép-készitő dolgozik. Ezidő szerint három gépet épit. Nevezetes ember odakünn Prodam Guidó is aki a gyógyszerész keverő kanalát a vászon szárnyakkal cserélte fel s egyike a legkiválóbb magyar repülőknek. Nap-in.a.p után fölszáll. A vidéken már több sikeres röpülést rendezett. Ebből tartja fenn magát. Népszerűség és érdekesség dolgában első helyen áll Kvasz András, egy kicsiny, vidám ember, akiről .azt tartják odakünn, hogy ő a legvakmerőbb repülő.j 'Egy kis szelet föl seui vesz, vigan felszáll akármikor, dacára, annalk, liogy repülőgépének Vcl'Zici 'ÖS .motorja már ú.penséggel nem kifogástalan. Kvasznak egyetlen vágya egy uj, illetve jő Anzani-motort beszerezni, .ami legalább háromezer .koronába kerül. Ezzel aztán meg tudná mutatni, liogy mit tud ő, aki Szarvason ócska gépével 1600 méter magasra repült! Kvasz télen-nyáron át odakünn l.akiik a 3. számú hangárban. Tavaly szörnyen nyomorgott, most már valamelyest föllendült a sora, (inert .a vidéki fölszállásaival keres valamit. Igen érdekes kétfedelű gép .a Lányi Ernő hadnagyé, nielylyel a Balatont átrepülte. A repülők áhítatos tisztelettel beszélnek ötven lóerős 'Gncnie motorjáról, amelynél erősebb nincs is odakünn. A legtöbb repülőnek harmincöt-negyven lóerős Anzani-moíorja van, •ezek között is sok az ócska. A franciák már 100—140 lóerős motorokkal repülnek! Lányi, dacára, annak, hogy a hadsereg kötelékébe tartozik, .a hadsereg részéről eddig támogatásiban meni részesült, A szerelőinek, a bérét már hetek óta nem tudja fizetni, de a derék fiuk annyira ragaszkodnak hozzá, hogy szi-