Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-31 / 16. szám

DÉLMA ZÁG 1912 augusztus 31. hölgy tiz hónap alatt tanulta meg a nyolc gim­názium tananyagát és a rendes növendékekkel ez év végén jelesen lematurált. Ez annál job­ban imponált a tanártestületnek, mert mindenki tudta, hogy a kisasszony napközben irodai munkákkal volt elfoglalva, csak éjjel tanulha­tott és egy éven keresztül nem aludt többet na­ponta négy óránál. Krammer Zsófia tanarnőnek készül. Az irodalommal is foglalkozik és a Nemzeti Szinház dráma-pályázatán munkája dicséretben részesült. A dijat seekinek sem adták ki. Mindehez járul még az is, hogy a kisasszony kiválóan zongorázik. Ennél szorgal­masabbb diák csak nem akad még egy? — Széttéptek egy papot. A portugáliai Aldeia de Obispo községben egy temetés alkal­mával a szertartást végző pap és a községi előljáró összeveszett. A veszekedés annyira el­fajult, hogy a lakosság Is beleavatkozott. A nép az elöljáró pártjára állott és a veszekedés he­vében a papnak a karingét is széttépték, ami­kor pedig a lelkész egy öreg embert megütött, az előljáró letartóztatta, később azonban az alatt az ürügy alatt, hogy másik karinget akar fölvenni, szabadon bocsátották. A papp revol­vert vett magához, visszarohant a temetésre és az elöljárót agyonlőtte. Erre a fölháborodott tömeg nekiesett és a szó szoros értelmében darabokra tépte. — Rejtelmes koponyák. Nagyváradról jelentik: Különös fölfedezés tartja most iz­galomban a város lakosait. A minap történt ugyanis, hogy egy Benes József nevü nap­számosgyerek a rendőrség bünügyi osztá­lyára egy koponyát vitt föl, amelyet a Lörös vizéből halászott ki. A csontfejen bajusz és haj volt s a halánték dudorodásaihoz is vizes hajcsomók tapadtak. Tegnap Benes József újra egy koponyát vitt föl a rendőrségre. Ezt is a Körösben fogta. Ezen a koponyán friss hajszálak lengedeztek. A szájüreg nyálka­hártyái s az orr vékony csontlemezei teljesen épek voltak, A fogak szilárdan álltak he­lyükön s egyhelyt friss repedés nyoma lát­szott. Ez a koponya sem lehetett még a víz­ben egy hónapnál hosszabb ideig. A rend­őrség most vizsgálatot indított. Nagyon való­színű, hogy e fölfedezés hátterében valami sötét bün árnyéka lappang. — Az orosz börtönsirokból. Oroszlen­gyelországban lévő petrikaui fegyházban a ra­bok csütörtökön föllázadtak a rossz élelmezés miatt és elhatározták, hogy éhségsztrájkba lép­nek. A fegyházigazgatóság katonákat kért se­gítségül, mert a fegyencek egy része összebe­szélt, hogy lefegyverezik az őröket és elmene­külnek. A katonaság bekerítette a börtönt és egy csapat bevonult az udvarra. A női fegyen­cek voltak a legvakinerőbbek, megtámadták a katonákat, miután az őröket lefegyverezték. A katonaság sortüzet adott, négy rabasszony meg­halt és hét súlyosan megsebesült. Jobb élel­mezés helyett tehát golyót kaptak. — Uj paloták. Ligeti Béla műépítész a Vidra-utcában levő régi Varga-telken három­emeletes bérpalotát építtet. Az építkezést ta­vaszra kezdik meg. Ugyanekkor fognak a Kéz­müvesbank Kárász-utcai kétemeletes bérházá­nak építéséhez is. A bank palotájában fényes kávéház is lesz, emeleti játszótermekkel. — Halál a szanatóriumban. Megrendí­tő öngyilkosság történt a miskolci Egri-féle szanatóriumban, ahol éjféltájt a fejére alkalma­zott Priesnitz-kötéssel megfojtotta magát Ko­vács Jánosné, született Tóbiás Mária, egy be­redi (abaujtorna-vármegyei) földbirtokos 49 éves felesége. Az asszony hisztériás volt és ju­nius 3-án hozták be a szanatóriumba, ahol meglehetősen nyugtalanul viselkedett és több­ször célzott arra, hogy nem birja tovább elvi­selni a betegségét, melyről tudja, hogy úgyis gyógyíthatatlan. Tegnap este is erősen nyug­talankodott, ordított és azt hajtogatta folyvást, hogy valami van a fejében. Markó Róza, a szanatórium ápolónője csiliapitószert adott be Kovácsnénak és hogy nyugodtan töltse az éj­szakát, Priesnitz-kötést alkalmazott reá. Reggel fél hat órakor az ápolónő benyitott Kovácsné szobájába és nagy rémületére ágya mellett, a földön hanyattfekve holtan találta az asszonyt. A nyakán szorosra kötve ott volt a Priesnitz. Az esetről nyomban értesítették a rendőrséget. Horváth Károly rendőrkapitány ment ki a sza­natóriumba, ahol Róth Samu dr városi tiszti orvos konstatálta, hogy Kovácsné éjszaka 12—1 óra között a kötést összeszorította a i nyakán és ily módon megfojtotta magát. — A feleség bosszúja. Szabadkáról je- ; lentik: Tárnay Sándor martonosi parasztgazda állandó perpatvarban élt feleségével. Tegnap az asszonyt kikergette a házából, aki elhatá­rozta, hogy bosszút áll brutális férjén. Este, mikor Tarnay lefeküdt, baltát vett magához, ezzel háromszor fejbevágta, majd zsineggel összekötötte kezét és lábát és a kamarába vonszolta. Ezután kivett férje szekrényéből 580 koronát és gyermekeivel együtt a Magyarkani­zsán lakó szüleihez ment. Tarnay egy óra után eszméletre tért a kamrában, kiáltozni kez­dett, mire a szomszédok kiszabadították a kötelékek közül. Az asszony ellen rablás és súlyos testi sértés miatt indították meg az eljárást. — A szerelmes öreg. Székesfehérvárról jelentik: Bokor Pál előszállási gazda ezelőtt hat esztendővel, hatvanhat éves korában, má­sodszor is megnősült. Feleségül vett egy husz éves leányt, Molnár Máriát, akiről hamar sut­togni kezdték a faluban, hogy szeretőket tart. A hirek eljutottak Bokorhoz is, s erre figyelni kezdett. Minap délután korábban tért haza a szokottnál, s a feleségét a kedvesével találta együtt. Szó nélkül kifordult a házból és elment. Az öreg nem jött haza estig, se másnap reggel; akkor keresni kezdték. A szőlőjében találták meg, átmetszett nyakkal. Borotvával metszette el a nyakát. Bevitték a székesfehérvári kór­házba, ahol most a halállal vivődik, kihallgatni nem lehetett. AMI BIZTOSABB. Az egyik szegedi kávéházban a nyári meleg dacára is esténként szorgalmasan folyik az alsós, piké, kaszinó. Szalmaözvegyek és kimaradási engedélyt nyert férjek játszanak ott kedélyesen éjfélig az aranyifjúság tagjaival. Ott lestük el tegnap este a következő párbeszédet: — Öregem, adj kölcsön száz koronát. — Nem adok. — Kérlek, holnap délben biztosan megadom. — Inkább elvesztem. — Miért? — Mert az mégis biztosabh. * MINDENT AZ EGÉSZSÉGÉRT. Egy szenvedélyes szegedi vadász mesélte el legutóbbi kalandját: — Körvadászaton voltam a megyében és talál­tam egy szegedi kereskedelmi tekintéllyel, aki egyálta­lán nem birt ezúttal semmi külsővel. Az egyik lábára sántított, az orrán egy nagy flastrom van, a homloka bekötve. — De az istenért, hogy néz ki! — kérdeztem. — Borzasztó, — panaszkodott a tekintélyes nim­ród. — Beleestem egy gödörbe, kirándult a lábam, egy ág megsebezte a homlokom, az arcomat megsér­tettem. Mondom magának, borzasztó dolog ez a va­dászás. — De ha ilyen rettenetes, — kérdeztem, — hát akkor minek megy vadászni ? — Hát mennék ? — fakadt ki elkeseredetten. — Hiszen, ha nem az egészségeméri lenne, hát hal ökör­rel sem lehetne engem vadászatra húzni. ülőleges jelentés ! Tisztelettel őrtesitjBk a nagy­őrdemű kozöusőget, hogy az a mai kor igőnyeinek megfelelően ffnyesen átalakítva, szeptember hő 1 őn, Vasárnap Mintán főt 5 árakor megnyílik ős szeptember hő 1-től mindennap tart előadást. Mindenkor elsőrangú ős Váloga­tott műsorunkra eznttal is fel­hiVjuk a nagyőrdemii k'őzönsőg sziVes figyelmőt. Teljes tisztetettet az Apolló szinház igazgatósága.

Next

/
Thumbnails
Contents