Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-28 / 13. szám

V 1912 augusztus 28. DÉLMAGYARORSZÁG egyik semmiségi ok, melyben a buzgó védő azt állította, hogy Törökné, aki már hajlottkoru, hatvan éves, beteges asszony, az életfogytig tartó fegyházat nem fogja kiállni. A legfelsőbb biróság különben a semmiségi panaszokat mind elutasította. —- Vilmos császár betegsége. A néme császár betegségéről érkező ujabb jelentéseket az alábbiakban foglaljuk össze: A császárnak szombat délelőtt támadt az erős láza, de ennek dacára is felkelt és dolgozott. A császár még az elmúlt héten a neusandi csapatszemle alkalmával hűlt meg és betegsége sokkal komolyabbnak látszott, mint eddig hitték és beismerték A császár izomreumatizmusban szenved. Szombaton színházba akart menni, de baja annyira erősbödött, hogy nem ment el Akkor a környezet már aggódni kezdett. Vasárnap a császár ki sem mozdult palotájából s az orvosok megállapították, hogy napokig kell ágyban maradnia. Tegnap távirat ment Merseburgba, hogy a nyári szemlét nem tartják meg. Ma, kérdéses vájjon elutazik-e a császár Svájcba ? Az udvartartás részéről kiadott jelentések a császár állapotáról megnyugtatók s kijelentik, hogy a betegség távolról sem olyan komoly, mint azt az első hirek után mindenfelé föltételezték. Román gyűlés a magyar püspökség ellen (Saját tudósítónktól.) Désről jelentik : Nagy érdeklődéssel várt népgyűlést tartottak vasárnap a román nemzetiségiek Nagyilondán, Miháti Tivadar országgyűlési képviselő kerületének székhelyén. A népgyűlés tárgya az általános politikái helyzet megvitatásán és a választójogi akción kivül főképpen a görög katolikus magyar püspökség ellen való tiltakozás volt. A gyűlésre az ország minden részéből összejöttek a román nemzetiségi politika vezérei ; különösen sokan jöttek Aradról és környékéről. Miháli Tivadart a vidéki nemzetiségi országgyűlési képviselők majdnem teíjes számban lekísérték. Az érkezőket nagy ünnepséggel fogadták. A bevonuláskor a csendőrök a bandérium vezetőjénél levő román nemzeti lobogót elkobozták. Ez ellen Miháli Tivadar képviselő hevesen tiltakozott, ami zajos jelenetekre adott alkalmat. A népgyűlés a legnagyobb rendben folyt le. Miháli Tivadar beszámoló beszédében vázolta a politikai helyzetet és a kormány ellen való kiméletlen harcot jelentette be. Fölszólaltak még Vidd Aurél, Pap C. István, Goldis László és valamennyien a kormány ellen és a radikális választójog sürgős megvalósitása érdekében foglaltak állást. A népgyűlés fölhívást intézett a görög katolikus román püspökhöz, hogy a pápai bullát ne ismerjék el, ne egyezzenek bele abba, hogy egyes köífcégeket román egyházmegyékből elszakítsanak. Végül a népgyűlés bizalmat szavazott a vezetőségnek és fölszólította a képviselőket, hogy a népjogok kivívásáért kiméletlen harcot indítsanak. Ennek a népgyűlésnek különben semmi fontosságot se lehet tulajdonítani. Csak azt bizonyítja, milyen értéktelen smoncákkal és durva kirohanással harcolnak ezek az elemek, akikhez az igazi, kulturális nemzetiségieknek semmi közük. Tápé harca az iskolák miatt. — Félig községi: félig felekezeti. — (Saját tudósítónktól.) Tápén ugy látszik, mindig aktuális. A figyelmes olvasó, mégis két nevezetes dátumra emlékezhetik Tápé történetéből: 1. Szeged szabad királyi városa elj perelte a tápéiak földjét és mikor licitálásra j kerültek a bérbeadandó parcellák, Tápéban kij ütött a helyi forradalom s csak a jegyző okossága mentette meg a falut véres katasztrófától. 2. Apponyi Albert gróf kultuszminiszter ellenkező döntése dacára, püspöki befolyásra, a katolikus egyháznak adta át Tápé ősi községi iskolájának két osztályát. Ebből lett az igazi harc, tavaly szeptemberben csendőröknek kellett megvédeni a tápéi asszonyok elől Bogoss Béla plébánost. Most pedig, hogy közeledik szeptember és a mezítlábas táp.ri gyermekek ujra iskolába kerülnek a pusztáról, izgalmak előtt áll Tápé. A nyugtalanságot még fokozza, hogy a csanádi püspök parcellázása elmaradt és a földre áhítozó, földnélküli tápéi magyarok ujra itt maradtak hoppon, föld nélkül. A tápéianak az iskolájukért folytatolt harcát érdemes ujra emlékezetbe hozni, hogy megértsük a mai tarthatatlan állapotot, amikor ugyanegy iskolaépületben az egymással farkarszemet nézó két iskola, a községi és a római katolikus. Ez a történet, melylyel annak idején a Délmagyarország már foglalkozott, eléggé érdekes. Tápénak régi községi iskolája volt, azonban 1881-ben a község képviselőtestületének félrevezetésével, átvette a kétosztályu iskolát a római katholikus egyház. Felekezeti iskola lett belőle, amelyhez ugyan a tantermet továbbra is a község adta, a tanítókat ő fizette, az iskola minden kiadását ő fedezte, de többé ott nem ő, hanem a plébános, a kántor és a római katolikus egyháztanács parancsolt. 1906-ban a község akciót indított, melynek folytán Apponyi közoktatási miniszter jóváhagyásával visszanyerte a két osztályú iskolát a felekezettől de ugyanez az Apponyi 1909-ben ujra döntött s a két osztályt visszavette a községtől a felekezetnek. 1911. szeptemberben, az iskola átadásánál történtek azok a zavargások, mikor a csendőrségnek kellett beavatkozni, mert a tápéiak nem akarták hagyni az iskolájukat. Ezután pedig bojkottálták a katolikus iskolát, ugy hogy a katholikus kétosztályu iskoba nem iratkozott be több husz gyermeknél. Erre a büszke és öntudatos büntetésre megmozdult a vármegye és ráparancsolt a községre, hogy ossza meg a katholikus iskolával az iskolaköteleseit, mert azok nem férnek a községi iskoiába. A helyzet ma az, hogy a községnek van két iskolaépülete, négy tanítója és hatoszíályu iskoiája. Az egyik épületben kap helyet az állami óvoda és a községi iskolának egy osztálya. A másik épületben van három tanterem, kettő most már ebből a katolikus iskoláé, egy a községié. Ide tehát egy fedél alá fognak majd járni a katolikus és a községi iskola tanulói és mig kivül az iskola falain büszkén hirdeti egy táblácska, hogy községi elemi iskola, addig beiül az iskola két tantermében külön táblácska fityeg, hogy „róm. kath. népiskola". Az épület a községé, az iskolát ő tartja fenn s most mégis megtörténik, hogy a községi iskolában, azokban a tantermekben, melyekben időnként a községi iskola tanulói szedik magukba a magyar csemetéknek szükséges elemi tudást, a község pénzéből az egyház és a katolikus iskola szimbólumai ékeskednek mindenfelé. Tápén .érdeklődéssel várják a szeptembert. A község vezetősége szinte két részre szakad és ellenfélként viselkedik. Valahogy talán mégis meg kellene oldani ezt a kérdést. utőbb Lukács László miniszterelnök kihallgatása alkalmával volt Ischlben, a mikor a miniszterelnökkel hosszasan tanácskozott a horvát helyzetről. Megkezdték a vágóhídi iparvasut építését. • Negyven nap múlva készen lesz. (Saját tudósítónktól.) Két éve húzódik már a vágóhídi iparvasut kiépítésének az ügye, mely most végre a megvalósulás stádiumához jutott. A város, mint ismeretes, régebben belátta, hogy a vágóhídi mindinkább növekedő forgalmat, csak iparvasut segítségével lehet zavartalanul lebonyolittatni. Ezért elhatározta, hogy a Máv.-val érintkezésbe lép és a Máv. rendezőpályaudvarától kezdődőleg egészen a vágóhidig iparvágányokat épittet. Az iparvasut mentére két állatvásártér létesítését is elhatározták, ami által minden állatforgalmi ügy a vágóhíd közelében koncentrálható. Százezer koronát irányoztak elő a vágóhídi iparvasut létesítésére, de az összeg kevésnek bizonyult a belügyminiszteri jóváhagyás után, a részletes költségvetés megállapításakor. Ezért utólag még 30.000 korona | többlet költséget szavazott meg e célra a í közgyűlés. Ezután a város felkérte a Máv. j igazgatóságot, hogy tekintettel a nagyfontosságú vonalra, a Máv. saját szakembereivel készítesse el az iparvasutat, önköltségi áron. A Máv. bele is ment ebbe és a tervek el készitése és a fontosabb tárgyalások megvalósitása után, már a napokban megkezdte az ipát vasút építését. Tánczos Rezső vasúti főmérnök vezetése alatt, mintegy kétszáz munkás dolgozik a töltés emelésen. Ezen a héten még a Itéstö teljesen elkészül s azután megkezdik a hálózat kiépitését. Először is a sinek, a váltók, a forgó hidak és a többi biztonsági berendezések készülnek el, azután felépitik a rakodó állomásokat, a különböző raktárhelyiségeket és a forgalom lebonyolításához szükséges egyéb helyiségeket. Negyven nap múlva teljesen kész lesz a vágóhídi iparvasut, amelyet a mütanrendőri bejárás után, már ősszel át is adnak a forgalomnak. Kulinyi kárpitosmunkái legjobbak Szeged, Kiss-utca, Kiss. D.-ház. Cuvaj bán a királynál. Cuvaj Ede dr. Horvát-Szlavon- és Dalmátorszég királyi biztosa ma délelőtt kihallgatáson jelent meg a király előtt. A kihallgatáson a királyi biztos a horvát politikai helyzetről tett jelentést a felségnek. Cuvaj ma reggél érkezett Gmundenből, a hol már néhány hete üdül. Legn i s : i NEMENYINE FOGMÜ VESTERWE JL. Kárász-utca 6a. sz. alatt létezik. Készit mindenféle fogmunkákat kaucsukban és aranyban. Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégítve. - Bármilyen javítás hat óra alatt elkészül. m t iimmm