Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-04 / 115. (179.) szám

4 DfiLMAG¥ ARORSZÁG 1912. augusztus 4, Vakmerő rablás a karánsebesi állomáson. — Elhurcolt Wertheim-szekrény. — (Saját tudósítónktól.) Megírtuk, hogy vak­merően véghezvitt és a körülményeinél fogva szinte hihetetlen rablás történt a mult éjjel a karánsebesi vasúti állomáson. Egy végtele­nül] ügyesen dolgozó ibetörőtbamda álkulcscsail behatolt az állomás raktárépületében levő pénztárhelyiségbe és ellopott egy hatalmas Wertheim-szekrényt, valamint egy kisebb pénzládát. Zsákmányokat egy útszéli árok­ban föltörték ós kifosztották a betörőik, a ki­fosztott pénzszekrényeket tegnap megtalál­ták a rendőrsag és a vasút emberei, ia vakme­rő rablóknak azonban nyomuk veszett. A szenzációs rblásról következőket irja tudósi­/tónik: A vizsgálat a következő tényállást álla­pította meg: A betörők az éjjeli órákban 'ha­tolták be az épületbe. A külső ajtót álkullcs­csal nyitották ki, igy mentek be a pénztár­helyiségbe és heten-nyolcan lehettek, mert másképpen lehetetlen lett volna a hatalmas, három-négyszáz kiló súlyú Wertheim-szek­rényt elvinniök. Elvittek azonban egy kisebb vaskazettát is. A Wertheim-szekrény ezerhat­száz koronán felüli készpénzt, a kis kazetta pedig tölbb mint huszonegyezer koronát tar­talmazott s azonfelül a nagy szekrényben ti­zennyolc korona, a kicsiben pedig több, mint nyolcszáz korona értékű postaértékek, bélye­gek és vasnti fuvarlevelek voltak elhelyez­ve. Az épület körüli bocskornyomok után in­dulva, a nyomozók csakhamar ráakadtak a kifosztott Wertheim-szekrényre. A feltört szekrény ott feküdt az állomás közeiében elhúzódó imély árokban. A pénz hi­ányzott belőlle, de a benne elhelyezett fuvar­leveleket, értőkjegyeket és egyéb okmányo­kat érintetlenül ott hagyták a rablók. Késő este megkerült a kisebb pénzszekrény is. A rendőrség megállapítása szerint a betörés nem vall szakavatott kezekre, sőt valóságos kontár mnnka volt. A szekrényéket valami súlyos, hegyes eszközzel zúzták be, minden valószínűség sze­rint feszitővasakait, vagy vasúti csákányokat használtak e célra A hivatásos 'betörők egé­szen másképp dolgoznak. Az épület körül észlelhető bocskornyomok arra engednek kö­vetkeztetni, bogy román parasztok voltak a betörők, de felmerült az a gyanú is, bogy a helyi viszonyokba^ járatos vasúti aikalnia­zzottak követték el a rablást. Nagyon meg­nehezíti a tettesek kipuhatolását az, hogy csakis a kószpóntz vitték el magukkal és min­den egyéb, könnyebben, nyomra vezető érté­ket otthagytak. Teljesen érthetetlen, bogy miképp hajt­hatták végre háboríthatatlanul a vakmerő betörést a nagy forgalmú állomáson, ahod egész éjjel dolgoztak a kocsirendezők 06 folyt szakadatlanul a tolatás. Érthetetlen az is, hogy a vasúti állomás melletti árokban nem zavarták meg a betörők munkáját. Karánse­besen ugyan is országos vásár van és éppen a betörés éjjelén folyton közlekedtek a vásá­rosok szekerei az árok melletti országúton. Szinte .hihetetlen, hogy ezek közül senki sem hallotta meg a pénzsaeknény nagy zajjal já­ró föltörósét. A karánsebesei vasúti állomás tarthatat­lan közbiztonsági állapota hozzájárult ahhoz, hogy a betörők ily sikeresen dolgozhattak. Jóllehet az állomás több, mint egy kilométer­nyi távolságban van a várostól és már évek óta gyakran ismétlődnek meg rajta a kisebb­ngyobb lopások, mégis csak egy éjjeli őr tel­jesít őrszolgálatot az egész állomás terüle­tén. A nyomozás lázas izgalommal folyik az összes hatóságok részéről és ma reggel Ka­ránsebesro érkezett Budáiméiról az állam­vasutak igazgatóságának két főtisztviselője. kik nyomban megkezdték az állomás egész személyzetének kihallgatását. Az eset a ka­ránsebesi vasutasok 'között nagy konsterná­ciót keltett. A nyomozás a betörők személyé­re nézve még teljesen tájékozatlan, de a ha­tóságok széleskörű intézkedéseket tettek a tettesek kézrakeritésére. A turfbotrány titkai. — Ujabb részlet a dopolásokról. — (Saját tudósítónktól.) A legújabb doping­affér mind nagyobb huulámokat vet és követ­kezményei egyelőre beláthatatlanok. Most még mindenkit menteni akarnak, az azonban aligha sikerül. Tény, hogy vakmerő és nagy­számú visszaélés történt, csak még nincs minden kiderítve. Csak akkor láthatjuk, hogy milyen gazságról van szó, ha az egész ügy tisztán áll előttünk. Az osztrák Jockey Klub hanyagsága, hogy nem intézkedett rögtön, anfkor az első dopolást megtudta. Amikor bebizonyult Gal­liáról, hogy dopoltá'k, rögtön nyivánosságra kellett volna hozni a gazságot és irgalmatla­nul eljárni a bűnösök ellen. E helyett nvugod­ta nézték, hogy Reeves Herbert tovább dopol­ja a lovait és nyakra-főre nyerje más istállók orra előtt a dijakat. Most már késő. Sok versenyt nem nyert volna a Springer-istálló, ha rögtön lehetetlen­né teszik a gazságokat. Igy azonban Reeves Herbert nyugodtan folytatta megkezdett mun­káját, mint aki biztos a dolgában. Most az egyszer azonban alaposan csalódott. Az egész ügynek legsajnálatraméltóbb ál­dozata báró Springer Gusztáv, kinél nobili­sabb lőversenytulajdonos kevés van. Évente óriási összegeket áldoz a lótenyésztés érde­kében és ez áldozata annál dicséretreméltóbb, mert soha egy krajcárral nem fogad, s igy ha személyzete a báró intencióinak értelmében dolgoznék, akkor a Springer-istálló igazán a legideálisabb istálló lehetne. Sajnos azonban, ugy látszik, nem igy történt, s ez mélyen el­keserítette a bárót, aki az ügyről a kővetke­zőképen nyilatkozott: ______ — A hir. mintha istállóm összes lovai ellen vizsgálatot vezetnének, nem felel meg a való­ságnak. Tudomásom szerint a vizsgálat mind­össze két lóra terjed ki. az egyik egy kétéves, a másik egy négyéves (Gallia, Merryman). A vizsgálatnak eredménye előttem még isme­retlen. Trénerem, Reeves bűnösségében nem hiszek, mert ő. ugy mint eddig is, teljes bizal­mamat birta és birja. Ha a lovakat depingn'­ták. akkor ez meggyőződésem szerint a tré­ner háta mögött, az istállószemélyzet által történt. Hogy miért követték el ezt a csalást, azt nem tudom és nem is se.item. Elhatáro zott szándékom, hogy amennyiben a szállongó hirek bet gazolást nyernek, a iitrftól végleg visszavonulok. A sportkörökben mindenütt szenzációt keltett ügyben ma ezeket a részleteket je­lentik: Tegnap reggel az osztrák Jockev-klub első dolga volt, hogy három-négy Springer-lovat két igazgatósági, tag jelenlétében do­polt és a dopolt lovak megtudják, vájjon nem-e tévedett a vegyész, amiikor a Springer­lovakra ráfogta, hogy dopolva vannk. Az előjelek után nyugodtan lehet megálla­pítani hogy nem tévedett a vegyész és a Sprmger-lovakat dopolták. Természetesen még egy pár napig eltart a hivatalos vizsgá­lat, de akkor nyilvárosságra hozzák az egész ügyet, nem ugy. mint tavaly, amikor alaposan ritkolództak a Planner-üggyel. Még tegnap este összeült az igazgatósáff hogy a szenzációs ügyet megvizsgálja. Bal­tazzi nagyban kardoskodott, hogy már Sprin­ger báróra való tekintetből is el kell simítani az ügyet, de az arisztokraták, akik Baltaz­ziia, még a Planner-affér óta neheztelnek, a legerélyesebb vizsgálatot követelték. — Ha Festetichre és Batthyányra nem vol­tak tekintettel, ugy ezt a pénzeszsákot sem kíméljük. Baltazzi erre eltávozott az ülésrSÍ réS W osztrájc stewardot Söllenger igazgatósági tag képviseli. Mindinkább kitűnik, hogy az összes Sprin­ger-lovak dopolva voltak. A tegnapi öt dopolt lóról inár megemlékeztünk ujabbanBatilderől is megállapították, hogy dopolták. A Sprin­ger-lovat nagyon erősen fogadták, amikor nyert. De nem is csoda, biztosra mentek. Ba­tilde egy közeyes ló, amelyet nagy mezőny­ben lefogadni legalább is merészség. Mégis megtették. Ez is bizonyítja, hogy valamit kel­lett csinálniok, hogy igy sorra nyerték a ver­senyeket. Gróf Wenckheim, „a Sport" munkatársa előtt ujabb nyilatkozatot tett: — Érdemleges választ még mindig nem ad­hatok. A vizsgálat még folyik. Nemcsak Reesves és Carslake ellen, hanem mások el­len is. Amint be lesz fejezve a vizsgálat, aZ egész ügyet nyilvánosságra hozzuk. Már tegnap megirtuk, hogy szeretnének egy bűnbakot találni és — ha lehet — Reeves Herbert menteni. Ez azonban bajosan fog si­kerülni. A Spriger-istállóban történtekért Reeves a felelős, mert ha nem is vett részt a dopingolásban, tudnia kellett volna, hogy lovai lehetetlen formaváltozásokat mutatnak. De nemcsak hogy ezzel nem törődött, hanem minden egyes lovat erősen fogadott. Carslake ellen is folyik a vizsgálat. Vájjon tudott-e ő ezekről a gazságokról? Mindenesetre nagyon gyanús, hogy mind­egyik Springer-ló csak egy-kétszer mutatott jó formát, azután elromlott. Adulár, Per bacco, Jaromir, Szépítő; Ouellene, Jaque­mart, Chilperic, Merryman stb. egy-kétszer jól futottak, azután vége. Perbacco a Károlyi­emlékverseny, Jaromir a Melropole-dij óta nem is jöhettek pályára, mig a többi, ha fu­tott is jó formája után, nagyon gyengén sze­repelt. Teljesen elromlottak Busheller. Oiseau, Chilperic, Jaquemart, Azután. A kétéveseket meg sem emiitjük, de ezekkel ugyanez a hely­zet. _ Reális viszonyok mellett lehetetlen, hogy minden ló letörjön és elromoljon. Ez csak Reeves H.-nál és Plannernél fordult elő. Két feltűnő esetről kell még megemlékez­nünk. Mindkettő tavaly történt. Az egyik a Nákó-dijban. amikor Nemezis lV» reás Lesbos ép utolsó lett. De sokan tudták már futam előtt, hogy Lesbos lemarad. Ugyancsak kinos meglepetést keltett a bu­dapesti Tenyésztők dijában, hogy a 2 reás Britannia Lesbostól — amely istállótársa volt —• kapott ki. Ezt is sokan tudták, mert a nagy favorit Britannia helyet Lesbost fogadták. Az ilyen eseteknek se szeri se száma. Nem lehet egyenkéut felsorolni.

Next

/
Thumbnails
Contents