Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-24 / 10. szám

19-12 augusztus 18. DÉLMAGYARORSZÁG b ezént már tárgyalásba is lépett a város ve­zetőségével a kérdéses terület méltányos feltételek melletti átengedése miatt. A sza­natórium, eltekintve attól, hogy humánus célt hivatott szolgálni, Magyarországon az első munkás szanatórium lenne tüdőbete­gek számára és ezáltal évek folyamán egy országos intézménnyé fejlődhetne. A sza­natórium létesítésének egyetlen feltétele, hogy megfelelő területhez jusson. A fel­építési és berendezési költségeket részben az Országos Pénztár, részben a Szegedi Kerületi Pénztár viselné. A fentartásáról és jövőjéről pedig már eleve is gondos-. kodva van az által, hogy az ország min­den részéből ide internálnák a tüdőbajos betegeket. Ugyan erre a területre aspirál azonban Glattfelder Gyula dr csanádi püspök is, aki a katholi'kus tanitóképezdét akarná a Boldogasszony-sugárutról áthelyezni Új­szegedre és ezzel az intézettel kapcsolat­ban egy internátust létesíteni. Mindazon­által ez nem lehet akadálya a szanatórium felépítésének, mert a kérdéses terület olyan nagy, hogy azon kényelmesen megfér rfíind a két intézmény. Történet egy szegény asszonyról, egy papról és a kihágás! hiróról. (Saját tudósítónktól.) A szegedi járásbíró­sághoz nemrégen ia következő bűnvádi följe­lentés érkezett: Tekintetes kir. Járásbíróság! Szegeden 1912 jmnius 29-én délelőtt 11 óra táj'bain ia (belvárosi plébánián Rusztek An­dor idr lelkész szobájában a plébánián szol­gáló inas, ikinelk nevét, nem tudom rám (ki­áltott: „Hogyan jösz te ide, te zsombolyai cafra!?" s erre az ajtót becsukván ezen inas iés ia benn lévő ós előttem ismeretlen nevü cselódleány ütlegelni kezdett, ifejbe­vert, ruhám és hajiam letépte. Mikor a benn ilióvő Rusztek Andor dr lelkész ezt tét­lenül nézte, segítségért kiabáltam, kinyit­ván az ajtót, kilökték ugy, hogy elestem. Miikor felkeltem, az ajtónál álló Henni nevü belvárosi plébániai lelkész ütött-vert mind­addig, mig a kapun kimentem. Ezt a bot­rányos jelenetet szintén tétlenül nézte egy Lam'brich nevü belvárosi plébániai lelkész ' és a templomból kijövő nagyszámú hive, akiknek a névéit azonban inem tudom és egy előttem ismeretlen nevü rendőr. Ezáltal rajtam ia mellékelt orvosi látlelet szerint 8 napon tul, de 20 napon belül gyógyuló testi sértést okoztak. Mindezek alapján ügyvédem utján a (helybeli belvárosi plébánia előttem isme­retlen inasa ós cselédleánya és Henni nevü belvárosi plébániai lelkész ellen ta Btk. 301. szakaszában ütköző súlyos testi sértés vét­sége miatt ezennel tisztelettel BŰNVÁDI FELJELENTÉST teszek és kérem, liogy méltóztassék a fen­nebb körülirt terheltek nevét kinyomozni, őket rövid határnapra kitűzendő tárgya­lásra megidézni ós súlyosan megbüntetni és egyetemleg 100 koronia költségnék 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mel­lett leendő megfizetésében marasztalni ós a hozandó Ítéletet Glattfelder Gyula Csa­nádi püspök ur ő kegyelmességével közölni. Tanuk: .Rusztek Andor dr és Lambriob N. belvárosi plébániai lelkészek ós előttem ismeretlen több hivő. Tisztelettel özvegy Wéber Antalné. Ez az ügy a bíróságon már félig érett stá­diumban van. A napokban ugyanis már zárt tárgyalást tartott ebben az ügyben Somlyódy István dr járásbiró. A tárgyalást azonban elnapolták, mert az egyik vádlott, a plébánia inasa, jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik. A bűnügyiben szereplő uiindap név már rendelkezésére áll a biróság,nak. Az ütlegelő lelkész Henny Ferenc dr, a szobaleány Tari Piros, laz inas pedig Kosa Illés. A szokatlanul érdékes ügynek előzményeit törvényszéki akták alapján a következőikben ismertethetjük: Rusztek József dr belvárosi káplán már öt éve együtt él özvegy Wéber Feranomável, akinek egy zsombolyai iparos volt a férje. A viszony még Zsombolyán eredt, Rusztek dr Szegedre vialó helyezésével pedig folytató­dott. Néhány hónappal ezelőtt a következő beadvány számolt be az együttélés megszű­néséről: Tekintetes kir. Törvényszék! Rusztek Andor dr tartozik nekem meg­fizetni 40 koronát, amiért 5 éven át gond­viselője voltam, mostam, varrtam és taka­rítottam rá. Azonfelül holtomig eltart s én Jelenleg 36 éves lóvén, igy legalább 15 év valószinü­sógi élettartamot véve számításba, köteles 15 évre járó hiavi 40 koronát is vagyis ösz­szesen 20X12X40 K = 9600 koronát nekem megfizetni. Minthogy fizetési kötelezettségének ez­ideig eleget nein tett, kérem méltóztassék jelen rendes keresetem alapján alperest a perfelvételre megidézni s őt 9600 korona tőke s 103 koronia 30 fillér, ezúttal felme­'; rült s a még felmerülendő költségek 15 nap áliaitt különbeni végrehajtás terhe mel­lett leendő megfizetésére kötelezni. Tisztelettel özvegy Wéber Antalné szül. Wéber Katalin. Ebben az ügyben a periratváltás már meg­történt. A .káplán ügyvédje azzial érvelt, bogy a biróság erkölcstelen ügyletekből (turpis oausa) származó követelésnek nem adhat he­lyet. A polgári per legközelebb már befeje­zést nyer. Ez a polgári per volt különben az ütközője a járásbiró békéltető kísérletének, amely a zárt tárgyaláson történt. A káplán ügyvédje, Kormányos Benő dr zsarolás ós magániák­sértés miatt bűnvádi följelentést tett özvegy Wiéber Antalné ellen. Ezt ia följelentést csak abban az esetben hajlandó visszavonni, ha az özvegy asszony is viaszavonja ugy a bűn­vádi följelentést, mint a polgári keresetet. Minthogy erre Fekete Béla dr, az asszony ügyvédje nem volt hajlandó, a békítési kí­sérlet csődöt mondott. Amikor az asszony elhagyta a plébániát, az utcán nagy lármát csapott, amiért a je­lenlevő rendőr följelentése alapján büntető paranoscsal közcsend elleni (kihágás miatt tiz k aroma pénzbüntetésre ítélte a kihágási Ibiiró. Tölgyes Gyula. Gróf Árpád vádjai a mérnökség elSsn. (Saját tudósítónktól.) Gróf Árpád dr év­tizedek óta tényező a szegedi közéletben. Neves ügyvéd, tagja a munkapárt végrehajtó­bizottságának, ügyésze Szeged legnagyobb pénzintézetének, a Szeged-Csongrádi Taka­rékpénztárnak Higgadtságáról, megfontolt­ságáról közismert, ezért és közéleti pozíció­jáért sokszoros sulyuk van azoknak a vádaknak, amelyekkel a polgármesterhez beadott följelentésében a városi mérnökség ellen fordult. A vádaknak közismert háttere van. Gróf Árpád dr ugyanis harcban áll a városi mér­nökséggel, amely többször talált kifogásolni valót Gróf építkezése körül. A följelentés nyolc pontba foglalt vádját ez kevéssé érinti, legföljebb etikai értékéből von le, mert jog­gal mondhatják, hogyha tudta a szóban forgó dolgokat Gróf Árpád dr, miért nem tett róluk följelentést már előbb, amikor még nem került konfliktusba a mérnök­séggel. Ép ezekért tanácsos lesz, ha az egész, most már széles botrányokká dagadó ügyet két részre választjuk. Az egyik Gróf Árpád építkezése, a másik fegyelmi följelentése. A fegyelmi följelentést minden bizonynyaí maga Gróf Árpád akarja legkevésbé ugy föltüntetni, mintha azzal erösbiteni óhajtaná az építkezése körül vett igazát. Viszont a följelentést indokaitól elválasztva kell elbí­rálni, a fegyelmit megelőző vizsgálat lefoly­tatásával sietni kell, hogy minél előbb tisz­tázódjék ez az ügy. Addig is, mig a hivatalos eljárás eredménye köztudomásra juthat, szükségét látjuk annak, hogy ebben a nagy horderejű kérdésben minden oldalulag tájé­koztassuk a közönséget. * Gróf Árpád dr nyolc pontban foglalja össze vádjait. És pedig: I. Érdeklődik, hogy miféle lelkiismeretes (?) ellenőrzésének tudható be, hogy a Dugonics­utcai iskolaépület betonmennyezetének vashá­lózata a falba behorgonyozva nem lett, mely ténynek tudható be, hogy a háromhetes me­nyezet egy aránytalanul csekély suly alatt be­roppant s egy embert örökre nyomorékká, kol­dussá tett. S ha a vizsgálat állításomnak való­diságát megállapította, kérem méltóztassék kérdés tárgyává tenni, hogy az ekként épitett ház mennyezetére 100—100 gyermek élete rá­bizható-e? II. Méltóztassék érdeklődni, hogy a mérnöki hivatal közegei közül kik vállaltak és kik töl­tenek be jelenleg is az építkezésnél fizetéses épitési vezetői és ellenőrzői állásokat. Ki ellen­őrzi és vezeti nevezetesen a Bokor Izsó-féle épít­kezést, Kónya János építőmesternek két folya­matban levő építkezését, kik voltak a Lövész­féle és a Keleti-féle házak építésének ellenőr­zői és vezetői? III. Méltóztassék érdeklődni, hogy kinek a keze működött közre a Herzl-Ungár-féle her­nyósi földek parcellázásánál, mely parcellázás­sal a kir. biztosság által készitett városszabá­lyozási tervek egyrészót egyenesen felrúgták, és ezáltal a zsákban végződő Rákóczi-, Méső­ugy a Kaszás-utcák kinyitását és ezen város­rész keresztülvitelét be nem látható időkig lehetetlenné tették. IV. Méltóztassék érdeklődni, hogy Savanya , Illés sándorfalvi lakosnak, ennek a földhöz­ragadt egyszerű földműves embernek, kinek neve alatt a város részire ezrekbe kerülő föld­munkát végeztek, ki a csendes vállalkozó társa.

Next

/
Thumbnails
Contents