Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-23 / 9. szám

108 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 (augusztus 18. NflPI_HIREK Kártyalapok. Dosztojevszkij, egy epileptikus öreg orosz, meg is holt, de aki nekünk elheszélgetőknek az elbeszélő istenünk, izgatott kártyás és ehez képest szenvedélyes előlegkérő volt és ez a kétség keserű pillanataiban nagyon megnyugtat. Mikor számkiüzte magát hazájából, direkte Baden-Badenbe ment lakni és ott a kártyabarlang tövében irta az uj-kor homerosi munkáját, a Raszkolnikovot, Ha ifbm játszik, nem vészit: valószínű, hogy nem készül az óriási mü lázas gyorsasággal. Folyton irta haza Szent-Pétervárra a kiadójának az előlegért könyörgő leveleket és küldte sürün az iveket. A pénzszükség igy korbácsolta ki a remekmüvek egész sorozatát és a világnak — milyen különös — most áldania kell a szűkmarkú kiadót és mint az emberiség jóitevőjét illik tisztelni azt az ismeretlen gazembert, aki a genie pénzét elnyerte. Nehogy azonban kor- és Írótársaim, akik szeretnek a maguk keservesen szerzett pénzével hálni, — és a másétól, a könnyütői, vagy éppen ajándéktól se irtóznak — megátkozzanak, szívesen kijelentem, hogy nem kell okvetlen kártyásnak lenni annak, aki mesterségünkben maradandót akar, vagy tud alkotni. Én mégis szégyenlem, hogy úgynevezett végleges emberi jellemekkel mertem dolgozni, mielőtt kártyás lettem volna. És ha kiadóimnak nem volna ellenvetésük, ezért — de egyéb okból is — visszavonnám minden könyvemet, amelyeket eddig, negyven esztendős koromig irtam. » Taine emliti valahol, — ma, ugy látszik, mivelt hangulatban vagyok, citálok — hogy egy valamire való elbeszélőnek minden mesterséget tudnia kell. A kártyában benne van minden emberi mesterkedés, természetrajzunk, testünk és lelkünk, ezenfelül az egész filózófiánk, a teljes emberi sors. Szolgál bennünket a Szerencse, szegény szolgálóleány, rosszul bánunk vele, elhagyjuk, némelyikünkhöz azonban még ilyenkor is hü. A végén azonban elhagy mindenkit. Az iró — főkép a magyar, akinek nagy pénzzel ritkán van találkozása — elvből megveti, sőt egy kissé gyűlöli is a komoly pénzt. E sorok irója azonban szereti és tiszteli, mint mulatságos és szellemes valamit, amely nélkül nagyon kopár volna ez a világi ölet. A kiknek szociális érzékük van, le fognak nézni ezért, — és méltán — de viszont fölöttéb kíváncsi vagyok arra, hogy mivel fütenék az emberi cselekedetek motorjait, ha nem e víznyomásos, meztelen nőkkel és bajszos uralkodókkal telerajzolt vékony papirosokkal? Tenyérnyi, vagy két tenyérnyi papírdarabok, súlyban ki nem fejezhető súlyúak, — billió jneg billió kártyalap, amellyel a világ folytatja hazárdjátékát, egy rettenetes nagy asztalnál, amely az egyenlitőtől az egyenlítőig terjed. Bródy Sándor. — Betöltenek Apponyi katedráját. Tudósok, politikusok és a közönség élénk érdeklődése mellett, rettenetes háborúság folyt a mult évben az egyetemi professzorok körül. Az ádáz harc oka egy egyetemi katedra volt. Egy üres egyetemi katedra, amelybe nem akarták beültetni gróf Apponyi Albertet. Még a véderőiavasatokat megelőzőleg történt, hogy az egyetem jogi fakultásának kara szerette volna az újonnan rendszeresített közjogi és közigazgatási tanszakét beitöteni. Nagy volt akkor a politikai forrongás, az izgalom és épen, amikor legtüzesebb volt a hangulat, .mint a bomba csapott le az egyetemi tanács határozata, amelylyel egyenesen meghívta gróf Apponyi Albertet a közjogi és közigazgatási tanszékre. Ma azután azzal a hirrel szolgát a hivatalos lap, hogy az üres katedrára a király Nagy Ernő dr kolozsvári egyetemi tanárt nevezte ki. Igy ő foglalja el az Apponyinak szánt katedrát. Nagy Ernő érdemes tudós, egész jogászgenerációt nevelt s azt mondják, működésével rászolgált az előléptetésre. — Magyar Gábor szobrára. Szeged város közönségének kegyelete igazán ünneplésén nyilatkozik meg. Alig tették nyugvóra Magyar Gábort, imáris tekintélyes summa gyűlt egybe a. szobrára. Legutóbb Magyar Gábor mellszobrára Geier Henrik földbirtokos száz koronát adott. — A tőkekamat- és járadékadóról. A hivatalos lap mai száma közli Teleszky János pénzügyminiszter rendeltét a tőkekamat és járdaékadóról szóló 1909. évi VII. törvénycikk végrehajtása tárgyában. A Wekerle-féle — azóta részben módositot — uj adótörvényeik e része tudvalevőleg 1913 január elsején lép életbe és a pénzügyminiszter most terjedelmes rendeletben utasítja a (hatóságokat a törvény alkalmazása és értelmezése tekintetében. — A török trónörökös > Budapesten. Jussuf Izzedin török trónörökös ama reggel fél hét, órákor bukaresti ekiszpreszvoniattail •Budapestre érkezett. A trónörököst Simon effendi konzul, a budapesti török főkonzulátus vezetője, Eigel konzulátusi titkár, a. budapesti török kolónia több tagjia és Haviár Dániel állomásfőnök fogadta. Mig iá vonat az állomáson időzött Azargáu effendi, aki a trónörököst elkíséri útjában, egyet-mást elmondott Jussuf Iizzedimről: — Visszatéréséneik utiprograimja — úgymond — még minős véglegesen megállapítva, de valószinti, hogy ezen az uiton jövünk viszsza ós akkor ia fenség Budapesten is kiszáll, hogy a magyar fővárost .megtekintse. A fenség nagy rokonszenvvel viseltetik a magyarok iránt és sok szépet hallott a magyar fővárosról. örömmel ragadja tehát meg az alkalmat, liogy az önök szép fővárosát megtekintse és megoamerbasse. Nálunk igen nagy szimpátiával viseltetnék ia rokon magyar nemzet iránit, melyet csak fokoz idiZ tudat, hogy a magyarok is hasonló rokonszenvvel vaunak irántunk. A trónörökös délben érkezett meg Bécsbe, •ahonnét három nap múlva Parisba utazik. — A szegedi postáról. A hivatalos lap csütörtöki száma közli, liogy Kőrössy István szegedi postafőnököt posta- 'és távirófőtisztté' nevezte ki ,a k erekedel eimügya miniszter. Ugyancsak a hivatalos lap közli Horváth János posta- ós távirótisztnak főtisztté való előléptetését, — Mi az eredménye eddig a sorozásnak ? Augusztus 12-én országszerte megindult a fölemelt ujouclótszámra való sorozás. A .közönségnek immár meg van rá a módja, hogy a mult héten lefolyt sorozásnak — bár csak szórványosan beérkezett — eredményeiből megállapítsa, hogy a gyenge vagy hibás hadkötelesnek ezúttal sincs több eshetősége ahoz, •hogy beváljélk. mint azélőtt. Ennek pedig az az óka, hogy a fölemelt ujonclétszámot a teljesen alkalmas, vagy azelőtt is megengedett fogyatkozással biró hadkötelesekből is ki tudjuk állítani. A mult ,évek sorozási tapasztalatai szerint száz megjelent hadkötelesből átlagosan 30.6 százalék .(Németországban 40 százalék, Franciaországban 86 százaiák) válik be, amiben mind a .három korosztály benfoglaltatik. Sorozójárásonként változó ez a szám, de az országos eredményben enynyiire egyenlítődik iki. Hogy tehát az idei sorozás eredményét a mérték leszállítása nézőpontjából ellenőrizhessük, ,nem kell mást tennünk, mint néhány olyan sorozójárásból beérkezett eredményt szemügyre vennünk, amelyben mind a három korosztály sorozása befejezést nyert: Aradon 210 ,1. korosztályúból 112, azaz 53.3 százalék. — 212 II. korosztályúból 52, azaz 24.5 százalék. 102 III. korosztályúból 57, azaz 55,8 százalék, vagyis 524-ből 221 fő, átlagosan 42 százalók vált be. A nagyobb százalék azonban a helyi közegészségügyi viszonyokból ered, mert az 1. korosztályban gyengék a III. korosztályig erősödnek. meg. \ Bihannagybajombam 200 mindhárom korosztályúból! 75, azaz 37.5 százalék vált be; Bozovicson 430-ból 165, ^zaz 38.3 százalék. Facsádon 215-ből 67, azaz 31 százalék; Hódmezővásárhelyen 360-ból 160, azaz 44 százalék; Mezőkovácsházán 242-ből 111, azaz 26.1 százalék; Székesfehérvárott 275 1. korosztályúból 75, azaz 27.2 százalék, 130 II. korosztályúból 45, azaz 34.6 százalék, 140 III. korosztályúból 9. azaz 6.4 százalék, vagyis 545-ből 129, átlagosan 23.6 százalék vált be. Budapesten eddig az 1. korosztály 675 ifjúból 230, azaz 34 százalék, a JI. korosztály 652 iíjából 89, azaz 13.1 százalék, vagyis 1327-ből 319, átlagosan 24 százalék vált be. (E néhány adat természetesen nem adhat teljes képet, de ha az összes végszázalékok középarányossát megvonjuk, ugy 100 hadkötelesből 34-et soroztak be, ami legalább ideigemesen megnyugtathat minket a felől, hogy -az uj utasítás semmivel sem megy tul azon a határon, amelylyel a hadsereg az országnak, ,no meg magának is tartozik. — Mozgósítás Montenegró ellen. Konstantinápolyból jelentik: Ezer nép fölkelő Bera•nába érkezett, is mint önkéntesek mozgósították őket. Hassan Izzed pasa vezényletével további csapatok vonulták Beranába. A mom-' tenegróiak eltávozták onnan. Dschavid pasa ipeki katonai parancsnok Beranáöa utazott. — Cettiuijeből jelentik: Hivatalosan jelentik, hogy a Konstantinápolyiból származó, Montenegró ellen irányuló vádak alaptalanok. Montenegró a nagyhatalmakhoz fordult, türelemmel vár s elhatározta, hogy mindent kerülni fog, ami az eléggé komoly helyzetet komplikálhatná. A törökök Volika, Seikukai' ós Polaimlje mellett naponként átlövői döznek ia határon és nőkre, gyermekekre, sőt háziakra és háziállatokra is lövöldöznek. Két. nap előtt török katonák lövöldöztek a Dobrilsvihako'Lostorra. — Ischlből jelenítik: A cettiinjei osztrák-magyar katonai attasé, Hubke kapitány, akit nemrég neveztek ki erre az állásra, ma déli tizenkét órakor kihallgatáson jelent meg a király előtt. — Bazai itthon. Hazai Samu honvédelmi miniszter, iaki legutóbb a Lidón üdült, visz•szaérkezett Budapestre és átvette miniszteri urna vezetését. — Szegedi építészek sikere. A szomszédos Kiskuuimajisán ötszázezer korona költségen községházát építenek. Az országos tervpályázaton huszonkét pályamű közül Ottovay és Winkler szegedi műépítészek tervét vették meg első helyen. — Uj közművelődési egyesület. Uj közművelődési egyesület vau alakulóban Budapest székhelylyel. Az egyesület cime: „Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület"; felállításán gróf Zichy János és Tisza István fáradozik. Az egyesület alakítása céljából már szét is küldték a körleveleket. Eszerint az egyesület köre lenne: Békés, Bihar, Borsod. Csanád, Csongrád, Hajdú, Heves, Szolnok, Pestmegye, Szabolcs, Szatmár és Ugocsa. Célja a fajmagyarság anyagi jólétének és értelmi színvonalának emelése, megerősítése és kulturális fölényének biztosítása. — A kukorica-király. A budapesti gabonatőzsdének nagy szenzációja van. A tengeri ára rohamosan szökik felfelé. Három hét alatt az augusztusi tengeri egy egész koronával drágult. A nagy hausse mestere pedig egy idáig kis ügynök, akinek jelenleg már 300.000 métermázsára rug az angazsimánja. A tengeri-csata áldozatai pedig nagy, hatalmas gabonaeégek, kiknek képviselői benn ülnek a tőzsde tanácsiban, mint tekintélyes, hatalmas kapacitások. És ime a kis ügynök ezúttal legyőzte a nagy .milliomosokat. Wiener Mór, ez a. kukorica-király neve, hónapok óta vásárolja a kukoricát, a nagyfejüek pedig kontremiube mentek. Most, hogy szállítani kellene, az eladóknak nincs áruja, nem tudnak szállítani ós hanyatt-homlok menekülnek ki a. kötésekből. Wiener pedig 1 és 2, sőt még több koronával drágábban .a nyakúikba sózza most a hónapok folyamán tőlük megvett kukoricát. Ez .a Wiener, akinek nyereségét a gabonatőzsdén több millióra 'becsülik, most két évé inzolvens volt: egy szép napon nem tudott fizetni. Utóbb ügyeit rendezte és azóta változó szerencsével operáit, mig mostan nagystílű spekulációval meg-