Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-17 / 5. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 augusztus 18. tagadta, miivel a halott az egyház törvényeit életében bűnösen megsértette. Igy aztán pap nélkül temették el Szabó Mártont. Másnap 'azonban megjelent Szinőn a negyed! református pap és elvégezte a temetési szertartást — halott nélkül. A gyászszertartás után a gyászmenet kivonult a temetőbe, ahol a itisze'.ees szivrehiatóan elbúcsúztatta Szabó Mártont. — Az őrült leány koszorúja. Kaposvárról jelentik: Hétfőn reggel nagy csődületet okozott a Zárda-utcában egy dúlt arcú leány, akinek a fején mir.tuszikoszoru volt és folyton azt hajtogatta, hogy a vőlegényét keresi, aki őt, a menyasszonyát, várja. Egy rendőr a szerencsétlen teremtést bevezette a rendőrségre, ahol kiderült, hogy Kiss Erzsébetnek hivják. A szegény leány tragikus körülmények között veszítette el az épelméjét. Körülbelül egy évvel ez­előtt menyasszonya lett egy kaposvári iparosnak, aki azonban, amikor megtudta róla, -hogy igen válogatós volt, amikor még fiatalabb volt, visszaküldte neki a jegygyűrűt. A vénleány! sorban levő Kiss Erzsébet erre búskomor lett, majd lassan-lassan megtébolyo­dott. Valahonnét egy mituszkoszorut keritett s ezzel csatangolt az utcákon. A rendőrség a szerencsétlton teremtést valamelyik tébolydába fogja szállíttatni. — A vakok boltja. A Tisza Lajos-körut és a Petőfi Sándor-sugárut sarkán lévő háznál érde­kes cégtábla tűnik az ember szemébe. Hatalmas, ta­lán tul nagy betűkkel van felpingálva egy helyiség felé: Vakok boltja. A maliciózus ember azt találná mondani, hogy azért oly nagyok a betűk, hogy a va­kok is meglássák, hol van a boltjuk. Pedig hát ez az érdekes üzlet épen a jó látású emberek jó szivüsé­gére van bazirozva. Azt a sok mindenféle iigyes hol­mit, amit az iskolában készítenek szorgalmas kézzel a szerencsétlen vak gyermekek, ebben a boltban árul­ják. Van a holmik között sok olyan, ami nélkülözhe­tetlen a háztartásban. A vakok arra kérik a jószivü közönséget, hogy ne röstelje a fáradtságot és keresse föl ezt a boltot, ahol különben az irgalmasság gya­korlása nélkül is érdemes ám vásárolni! Harc az érzékies divat elien. — fi túlzások ellen. — (Saját tudósítónktól.) Világszerte feltű­nést keltett a velencei biboros-patriárkának az a szentbeszéde, amelyben — néhány hét­tel ezelőtt — kiparancsolta a templomokból a túlságos szellősen öltözött hölgyeiket. So­kat. vitatkoztak akkortájt a női divat túl­zásairól Európában, cselekedni azonban csak a fürgébb elhatározási! amerikaiak cseleked­tek. Először, a veneziai főpap nyomán, Ame­rikában is az egyház főbb papjai tiltakoztak a templomok profanálása ellen, lassankint azonban mind szélesebb körben emelkedtek hangok a női divat nem ritkán megbotrán­kozást keltő szélsőségei ellen. Már most valóságos társadalmi harcról le­bet beszélni, amelyet nemcsak a papság, ha­nem a törvényhozók, sőt maguk az asszonyok vívnak meg Amerikában a divat izetlensé­geinek kiirtására. Nemrég a demokraták el­nökjelöltjének, Voodov-nak a felesége mon­dott rendkívül szigorú ítéletet a newyorki asszonyok és leányok hibáiról. Voodov asszony riadója nem maradt vissz­hang nélkül. A newyorki előkelő társaság egy másik tagja, Trenholmné azzal a hatá­rozott fölhívással fordult Newyork elegáns asszonyaihoz, hogy szakítsanak a női öltöz­ködés mai divatjával, sőt ha kell, szakítsa­nak mindennel, ami Parisból ered. Szerinte nem is a. világhírű politikai züllöttség a leg­bőfb baja Amerikának, hanem sokkal inkább az asszonyok és leányok oktalansága és ön­zése. Természetes, hogy a papság mindenütt szí­vesen segiti a divat hóbortjai ellen való küz­delmet, de mint a jova-i katolikus püspök mondotta, kevés a. remény, hogy a megbot­ránkoztató toalett-kérdést az egyház meg­szüntethesse. Igen érdekes, hogy Csikágóban a fiatalemiberek ligát alakítottak abból a cél­ból, bogy a mai divat ellen harcoljanak. Ezt a harcot — érthető önzésből — nagy buzgó­sággal segítik a selyem- és egyéb kelmegyá­rosok, akiknék a forgalmát ugyancsak csök­kenti a szük szoknyák divatja és az a szo­kás, hogy a nők most egyáltalán nem visel­nek — alsószoknyát. Érdemes a megemlítés­re, hogy az egyik nagy amerikai újság, a newyorki Times dühtől tajtékzó cikket kö­zöl legutóbb a divat erkölcstelenségéről. A cikk irója attól sem riad visszá, hogy olvasó­sóit szemtől-szembe romlottaknak nevezze, a kik — akár szegények, akár gazdagok, — •egyaránt a föld legönzőbb teremtései. A harc azonban nem irányul egyes-egye­dül a női divat érzókiessége ellen. A new­yorki erkölcs-őröknek az is nagyon fáj, hogy az amerikai nők túlzottan imádják az — ék­szert is. Az angol Daily Mail például elárul­ja, hogy a legpompásabb brilliánsok, gyön­gyök és drágakövek — néhány kivétellel — minid az amerikai nők kincses szekrényeiben rejtőznek. Akadnak a milliárdosnőik tulajdo­nában ékszerdarabok, amelyek hihetetlen ér­téket jelentenek, Leeds William özvegyének a gyöngynyakéke egy millió és hétszázezer koronát ér, a hozzá való diadém nyolcszáz­ezret. Gary H. Elbertnek, az aoéltermelő tár­saság elnökének a félesége nemrég két millió ötszázezer koronáért vásárolt ugyancsak egy gyöngy nyakláncot. Egy-egy olyan ékszer, amely milliót ér, legkevésbbé sem ritkaság. Az elhunyt Astor ezredes özvegyének, továb­bá Gouldnénak van egy-egy gyöngy nyak­dísze, amely egy-egy millióba került. Az if­jabb Wanderbilt Vilmos feleségének olyan gyöngysora van, amelyen minden egyes szem harmincezer koronába került. Szinte történeti becse van Belmentné egyik ékszerének, amely valaha Katalin orosz cár­nő tulajdona volt. Ez egy 219 centiméter hosszú gyémántlánc, amelynek egy millió és hétszázötvenezer korona az értéke. Nem sok­kal kisebb értékű Wanderbilt Frigyesné gyé­mántfüzérje, amely másfél milliót ér. Közel két milliót ér az idősebb Wanderbilt Kornél­né gyöngysora és egyenként harmadfél mil­lióba került Bradley Martiamé, Stotesburyné és Cromwellné egy-egy gyöngy nyakéke. A Daily Mail statisztikája sokkal terjedel­mesébb, de ez a néhány példa is eléggé bzo­nyitja, bogy valóban az amerikai nők a vi­lág legdrágább és legaranyosabb teremtései. NYILTTER. B rovatban költöttekért nem vállal fsletö»«ézet aem a uerkeaztOiég, sem a kiadóhivatal. Helybeli nagy gyárvállalat kereske­delmi iskolát végzett fiatalembert gyakornokul keres, kezdő fizetéssel. Ajánlatok „Gyakornok 16" jelige alatt e lap kiadóhivatalához intézendök. — •niaaaaaaBaBaBaBaaaaBBaBBMaBBMBBBBMiaBaBBBiBMM KÖZIGAZGATÁS Valamit a városi üzemekről. (Saját tudósítónktól.) A magyar városok üzemei már most is sokfélék; a legtöbb ,a közvágóhíd, a csatornázási mü s a vízvezeték. :Sok városban a község tart üzemben villa­ínositelepet, téglagyárat, kő- és kavicsbányát, fogadót és közfürdőt. Néhány város a gáz­gyárat és a jéggyárat házilag kezeli. Akad­nak városok, amelyek vásárcsarnokot, nyom­dát, közraktárat, lisztmalmot, fűrésztelepet, hűtőtelepet, erdőt tailtanak saját üzemben. A városok közt természetesen Budapest áll az első helyen. Vizvezeéke a 42 millió korona befektetési költséget 3.6 millió koronával ka­matoztatta, a csatornahálózata 23.3 millió ko­ronába került és 396.000 koronát jövedelme­zett. A vágófhidai 10 millióba kerültek s jö­vedelmeztek 1.3 milliót, a 11.5 millió értékű vásárcsarnokok 574.000 koronát jövedelmez­tek. Pozsony város üzemei 5 millióba kerültek s becsértékük ma 8.5 millió. Villamos müve, amelyet 1901-hen létesítettek 1,260.000 koro­na befektetéssel s amelynek ma két és fél millió korona a becsértéke, 23.000 korona tiszta nyereséggel dolgozott. Pécs üzelmeinek értéke 1,900.000 korona, Győré 4 ós fél millió korona, Szegedé 3 és fél millió korona. Természetes, hogy az üzemek között akad­nak igen jövedelmezők is, de vannak persze,, amelyek deficittel dolgoznak. Kecskemétnek például tiz községi üzeme van s ezek közül hat deficittel zárta le az üzletévét. A másfél­millió korona értékű villamosmü deficitje 37.000 korona, a téglagyáré 40.000 korona s a 115.000 korona költséggel létesített naüjég­gyáré 1300 korona. Jövedelme csak a zálog­házból, a vigadókból s a vágóhidból van. Nagyvárad villamos üzeme csak két száza­lékot hoz: az 1.3 millió korona értékű vizmü 46.000 koronát jövedelmez. Aradon pedig az 1,700.000 koronás vizmü 10.000 koronát. Te­mesvárnak a 2.65 millió korona költséggel lé­tesített közúti villamos vasút 41.000 koronát, ihoz csak s alig kedvezőbb az arány a villa­mos világítás üzemében. Kolozsvárnak a 3 millió koronába került üzemek 48.000 koro­nát jövedelmeztek, Szentes villamos telepe egy százaléknál kevesebbet kamatozott és hasonlóan elenyészően kevés a bevétel az esz­tergomi, a szepesbélai, a nagybecskereki, a nagyenyedi és más villamos-telepeken. Néhány tételnél azonban határozottan meg lehet állapítani, liogy a községi kezelés egyenes hátrányára van a vállalatnak, mert roppant keveset jövedelmez. Igy Szabadka város Palics-gyógyfürdőjének, amelybe 1908­ig 300.000 koronát fektettek bele, 6500 korona volt a tiszta nyeresége. Városaink kidturális viszonyait érdekesen jellemzik még a a következő adatok: Vágóhíd majdnem valamennyi városban van már. Vásárcsarnok csak 12 van van az egész országban és ezek közül 7 esik Buda­pestre. Az élelmiszerek megvizsgálását Ma­gyarországon 19 vegyészeti intézet végzi; de ezek közül Budapestre 11, Kassára 2 s a többi százharminchat városra csupán 6 esik. Köz­u|ti vasút csak 15 városiban van. Csatornamü­vet 11 városban terveznek s 8-ban már épí­tik. Vízvezetéke 48 városnak van, 5 város ter vez ilyent s 75 rendezett tanácsú városnak nincs vízvezetéke. Gázzal 27 városban vilá­gítanak és 8 gázgyár van házi kezelésben. Villamos világítás 92 városban van ínár. x A város és a légszeszgyár. Szeged vá­rosnak mindég akad ügyes-bajos dolga az egyes nagy vállalatokkal, amelyekkel állan­dóain- összeköttetésbeta. áll és jogai, viszont kö­telezettségei szerződésileg kontemplálva van­nak. Nem lehet határozottan megállapítani, liogy mi ennek a oka, de valószínűleg a szerződések egyes pontjai vitások és kétsége­sek, mert ebben a kérdésben is, amely jelen­leg felmerült a város és légszeszgyár között, valószínűleg a bíróságnak kell dönteni. A légszeszgyár ugyanis köteles a városi hiva­talok világítására 420 béktowatt villamos áramot szolgáltatni a rendes egységárak

Next

/
Thumbnails
Contents