Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-17 / 5. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 augusztus 18. tagadta, miivel a halott az egyház törvényeit életében bűnösen megsértette. Igy aztán pap nélkül temették el Szabó Mártont. Másnap 'azonban megjelent Szinőn a negyed! református pap és elvégezte a temetési szertartást — halott nélkül. A gyászszertartás után a gyászmenet kivonult a temetőbe, ahol a itisze'.ees szivrehiatóan elbúcsúztatta Szabó Mártont. — Az őrült leány koszorúja. Kaposvárról jelentik: Hétfőn reggel nagy csődületet okozott a Zárda-utcában egy dúlt arcú leány, akinek a fején mir.tuszikoszoru volt és folyton azt hajtogatta, hogy a vőlegényét keresi, aki őt, a menyasszonyát, várja. Egy rendőr a szerencsétlen teremtést bevezette a rendőrségre, ahol kiderült, hogy Kiss Erzsébetnek hivják. A szegény leány tragikus körülmények között veszítette el az épelméjét. Körülbelül egy évvel ezelőtt menyasszonya lett egy kaposvári iparosnak, aki azonban, amikor megtudta róla, -hogy igen válogatós volt, amikor még fiatalabb volt, visszaküldte neki a jegygyűrűt. A vénleány! sorban levő Kiss Erzsébet erre búskomor lett, majd lassan-lassan megtébolyodott. Valahonnét egy mituszkoszorut keritett s ezzel csatangolt az utcákon. A rendőrség a szerencsétlton teremtést valamelyik tébolydába fogja szállíttatni. — A vakok boltja. A Tisza Lajos-körut és a Petőfi Sándor-sugárut sarkán lévő háznál érdekes cégtábla tűnik az ember szemébe. Hatalmas, talán tul nagy betűkkel van felpingálva egy helyiség felé: Vakok boltja. A maliciózus ember azt találná mondani, hogy azért oly nagyok a betűk, hogy a vakok is meglássák, hol van a boltjuk. Pedig hát ez az érdekes üzlet épen a jó látású emberek jó szivüségére van bazirozva. Azt a sok mindenféle iigyes holmit, amit az iskolában készítenek szorgalmas kézzel a szerencsétlen vak gyermekek, ebben a boltban árulják. Van a holmik között sok olyan, ami nélkülözhetetlen a háztartásban. A vakok arra kérik a jószivü közönséget, hogy ne röstelje a fáradtságot és keresse föl ezt a boltot, ahol különben az irgalmasság gyakorlása nélkül is érdemes ám vásárolni! Harc az érzékies divat elien. — fi túlzások ellen. — (Saját tudósítónktól.) Világszerte feltűnést keltett a velencei biboros-patriárkának az a szentbeszéde, amelyben — néhány héttel ezelőtt — kiparancsolta a templomokból a túlságos szellősen öltözött hölgyeiket. Sokat. vitatkoztak akkortájt a női divat túlzásairól Európában, cselekedni azonban csak a fürgébb elhatározási! amerikaiak cselekedtek. Először, a veneziai főpap nyomán, Amerikában is az egyház főbb papjai tiltakoztak a templomok profanálása ellen, lassankint azonban mind szélesebb körben emelkedtek hangok a női divat nem ritkán megbotránkozást keltő szélsőségei ellen. Már most valóságos társadalmi harcról lebet beszélni, amelyet nemcsak a papság, hanem a törvényhozók, sőt maguk az asszonyok vívnak meg Amerikában a divat izetlenségeinek kiirtására. Nemrég a demokraták elnökjelöltjének, Voodov-nak a felesége mondott rendkívül szigorú ítéletet a newyorki asszonyok és leányok hibáiról. Voodov asszony riadója nem maradt visszhang nélkül. A newyorki előkelő társaság egy másik tagja, Trenholmné azzal a határozott fölhívással fordult Newyork elegáns asszonyaihoz, hogy szakítsanak a női öltözködés mai divatjával, sőt ha kell, szakítsanak mindennel, ami Parisból ered. Szerinte nem is a. világhírű politikai züllöttség a legbőfb baja Amerikának, hanem sokkal inkább az asszonyok és leányok oktalansága és önzése. Természetes, hogy a papság mindenütt szívesen segiti a divat hóbortjai ellen való küzdelmet, de mint a jova-i katolikus püspök mondotta, kevés a. remény, hogy a megbotránkoztató toalett-kérdést az egyház megszüntethesse. Igen érdekes, hogy Csikágóban a fiatalemiberek ligát alakítottak abból a célból, bogy a mai divat ellen harcoljanak. Ezt a harcot — érthető önzésből — nagy buzgósággal segítik a selyem- és egyéb kelmegyárosok, akiknék a forgalmát ugyancsak csökkenti a szük szoknyák divatja és az a szokás, hogy a nők most egyáltalán nem viselnek — alsószoknyát. Érdemes a megemlítésre, hogy az egyik nagy amerikai újság, a newyorki Times dühtől tajtékzó cikket közöl legutóbb a divat erkölcstelenségéről. A cikk irója attól sem riad visszá, hogy olvasósóit szemtől-szembe romlottaknak nevezze, a kik — akár szegények, akár gazdagok, — •egyaránt a föld legönzőbb teremtései. A harc azonban nem irányul egyes-egyedül a női divat érzókiessége ellen. A newyorki erkölcs-őröknek az is nagyon fáj, hogy az amerikai nők túlzottan imádják az — ékszert is. Az angol Daily Mail például elárulja, hogy a legpompásabb brilliánsok, gyöngyök és drágakövek — néhány kivétellel — minid az amerikai nők kincses szekrényeiben rejtőznek. Akadnak a milliárdosnőik tulajdonában ékszerdarabok, amelyek hihetetlen értéket jelentenek, Leeds William özvegyének a gyöngynyakéke egy millió és hétszázezer koronát ér, a hozzá való diadém nyolcszázezret. Gary H. Elbertnek, az aoéltermelő társaság elnökének a félesége nemrég két millió ötszázezer koronáért vásárolt ugyancsak egy gyöngy nyakláncot. Egy-egy olyan ékszer, amely milliót ér, legkevésbbé sem ritkaság. Az elhunyt Astor ezredes özvegyének, továbbá Gouldnénak van egy-egy gyöngy nyakdísze, amely egy-egy millióba került. Az ifjabb Wanderbilt Vilmos feleségének olyan gyöngysora van, amelyen minden egyes szem harmincezer koronába került. Szinte történeti becse van Belmentné egyik ékszerének, amely valaha Katalin orosz cárnő tulajdona volt. Ez egy 219 centiméter hosszú gyémántlánc, amelynek egy millió és hétszázötvenezer korona az értéke. Nem sokkal kisebb értékű Wanderbilt Frigyesné gyémántfüzérje, amely másfél milliót ér. Közel két milliót ér az idősebb Wanderbilt Kornélné gyöngysora és egyenként harmadfél millióba került Bradley Martiamé, Stotesburyné és Cromwellné egy-egy gyöngy nyakéke. A Daily Mail statisztikája sokkal terjedelmesébb, de ez a néhány példa is eléggé bzonyitja, bogy valóban az amerikai nők a világ legdrágább és legaranyosabb teremtései. NYILTTER. B rovatban költöttekért nem vállal fsletö»«ézet aem a uerkeaztOiég, sem a kiadóhivatal. Helybeli nagy gyárvállalat kereskedelmi iskolát végzett fiatalembert gyakornokul keres, kezdő fizetéssel. Ajánlatok „Gyakornok 16" jelige alatt e lap kiadóhivatalához intézendök. — •niaaaaaaBaBaBaBaaaaBBaBBMaBBMBBBBMiaBaBBBiBMM KÖZIGAZGATÁS Valamit a városi üzemekről. (Saját tudósítónktól.) A magyar városok üzemei már most is sokfélék; a legtöbb ,a közvágóhíd, a csatornázási mü s a vízvezeték. :Sok városban a község tart üzemben villaínositelepet, téglagyárat, kő- és kavicsbányát, fogadót és közfürdőt. Néhány város a gázgyárat és a jéggyárat házilag kezeli. Akadnak városok, amelyek vásárcsarnokot, nyomdát, közraktárat, lisztmalmot, fűrésztelepet, hűtőtelepet, erdőt tailtanak saját üzemben. A városok közt természetesen Budapest áll az első helyen. Vizvezeéke a 42 millió korona befektetési költséget 3.6 millió koronával kamatoztatta, a csatornahálózata 23.3 millió koronába került és 396.000 koronát jövedelmezett. A vágófhidai 10 millióba kerültek s jövedelmeztek 1.3 milliót, a 11.5 millió értékű vásárcsarnokok 574.000 koronát jövedelmeztek. Pozsony város üzemei 5 millióba kerültek s becsértékük ma 8.5 millió. Villamos müve, amelyet 1901-hen létesítettek 1,260.000 korona befektetéssel s amelynek ma két és fél millió korona a becsértéke, 23.000 korona tiszta nyereséggel dolgozott. Pécs üzelmeinek értéke 1,900.000 korona, Győré 4 ós fél millió korona, Szegedé 3 és fél millió korona. Természetes, hogy az üzemek között akadnak igen jövedelmezők is, de vannak persze,, amelyek deficittel dolgoznak. Kecskemétnek például tiz községi üzeme van s ezek közül hat deficittel zárta le az üzletévét. A másfélmillió korona értékű villamosmü deficitje 37.000 korona, a téglagyáré 40.000 korona s a 115.000 korona költséggel létesített naüjéggyáré 1300 korona. Jövedelme csak a zálogházból, a vigadókból s a vágóhidból van. Nagyvárad villamos üzeme csak két százalékot hoz: az 1.3 millió korona értékű vizmü 46.000 koronát jövedelmez. Aradon pedig az 1,700.000 koronás vizmü 10.000 koronát. Temesvárnak a 2.65 millió korona költséggel létesített közúti villamos vasút 41.000 koronát, ihoz csak s alig kedvezőbb az arány a villamos világítás üzemében. Kolozsvárnak a 3 millió koronába került üzemek 48.000 koronát jövedelmeztek, Szentes villamos telepe egy százaléknál kevesebbet kamatozott és hasonlóan elenyészően kevés a bevétel az esztergomi, a szepesbélai, a nagybecskereki, a nagyenyedi és más villamos-telepeken. Néhány tételnél azonban határozottan meg lehet állapítani, liogy a községi kezelés egyenes hátrányára van a vállalatnak, mert roppant keveset jövedelmez. Igy Szabadka város Palics-gyógyfürdőjének, amelybe 1908ig 300.000 koronát fektettek bele, 6500 korona volt a tiszta nyeresége. Városaink kidturális viszonyait érdekesen jellemzik még a a következő adatok: Vágóhíd majdnem valamennyi városban van már. Vásárcsarnok csak 12 van van az egész országban és ezek közül 7 esik Budapestre. Az élelmiszerek megvizsgálását Magyarországon 19 vegyészeti intézet végzi; de ezek közül Budapestre 11, Kassára 2 s a többi százharminchat városra csupán 6 esik. Közu|ti vasút csak 15 városiban van. Csatornamüvet 11 városban terveznek s 8-ban már építik. Vízvezetéke 48 városnak van, 5 város ter vez ilyent s 75 rendezett tanácsú városnak nincs vízvezetéke. Gázzal 27 városban világítanak és 8 gázgyár van házi kezelésben. Villamos világítás 92 városban van ínár. x A város és a légszeszgyár. Szeged városnak mindég akad ügyes-bajos dolga az egyes nagy vállalatokkal, amelyekkel állandóain- összeköttetésbeta. áll és jogai, viszont kötelezettségei szerződésileg kontemplálva vannak. Nem lehet határozottan megállapítani, liogy mi ennek a oka, de valószínűleg a szerződések egyes pontjai vitások és kétségesek, mert ebben a kérdésben is, amely jelenleg felmerült a város és légszeszgyár között, valószínűleg a bíróságnak kell dönteni. A légszeszgyár ugyanis köteles a városi hivatalok világítására 420 béktowatt villamos áramot szolgáltatni a rendes egységárak