Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-16 / 4. szám

16 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 augusztus 18. rainak az egészségére iiritem a poharamat. (Éljenzés és taps.) A TÖBBI SZÓNOK. Bávffy Kázmér alispán a vendégeket .köszöntötte föl. Dániel Gábor báró v. b. t. t. a nemzeti munkapárt elnöke: Különösnek és nevetségesnek tartam, hogy a kormánynak és a nemzeti munkapártnak az ellenzék akar diktálni békefeltételeket. Becsületes munkát végeztünk, akár mit is kiabálnak. Hazafias kötelességünket teljesítettük. (Harsány éljenzés.) — Nem nevetséges-e, liogy az ellenzék a vezérek fejét követeli? Ezekre a. fejekre szüksége van az országnak. (Ugy van! Ugy van!) Nekünk nincs okunk bókét keresni, mert nincs háború! Örömmel látjuk, Ihogy együtt érez velünk az ország. (Lelkes éljenzés.) Török Bertalan Tisza. István gráfot, Eszterházy Kálmán gróf pedig Lukács László miniszterelnököt éltette a jelenvolt képviselők óriási lelkesedése közben. A lakoma délután öt órakor ért véget. A miniszterelnök és kísérete este nyolc órakor visszautaztak Budapestre. Az utcákon és az állomáson lelkesen ünnepelték a miniszterelnököt. Kettészakadt a gyorsvonat. — Három kocsi kisiklott Oroszlámosnál. — (Saját tudósít ónktól.) Ma délben vasúti szerencsétlenség történt a szeged—temesvári vonalon, Oroszlámos állomás közelében. A gyorsvonat kettészakadt és három kocsi kisiklott. A baleset következtében életveszélyes sérülés is történt. Egy aszszony lezuhant a vonatról és koponyatörést szenvedett. Ezer szerencse, hogy nagyobb veszedelem nem történt és az utasoknak, akik meglehetős nagy számban voltak a vonaton, az ijedelmen kívül bajuk nem történt. A vasúti balesetről tudósítónk a következőket jelenti: Szegedről 11 óra 41 perckor indult el Temesvár felé a gyorsvonat. Alig háromnegyed óra múlva a szegedi pályaudvar állomásifőnöke a következő táviratot kapta: Oroszlámosnál gyorsvonat három kocsija kisiklott. Sebesültet két órakor tehervonat viszi Szegedre. A vasúti baleset 12 óra tiz perckor történt Oroszlámos vasúti állomásának bejárójánál. Amikor a temesvári gyors be akart futni, a vonat hirtelen nagyot zükkenL a kocsisor kettészakadt és a következő pilla* natban három kocsi kifordult a vasúti sínekről. Az utasok és a személyzet között óriási pánik támadt. Az emberek leugráltak a kocsikról és rémülten siettek megtudni, hogy mi baj történt. A balesetnek egy életveszélyesen sérült áldozata is van. Szabó Rozália, a gyorsvonat takarítónője lezuhant és koponyatörést szenvedett. A takarítónő épen a szerencsétlenség pillanatában akart átmenni egyik kocsiból a másikba. A vasúti kocsikat összekötő vashídon tartózkodott, mikor a vonat azon a helyen kettészakadt. Lezuhant és eszméletlenül terült el a síneken, mert testét és fejét az előrelökődő hátsó kocsik kerekei is összezúzták. A sebesültet egy később Szeged felé induló tehervonatra tették és táviratilag értesitették a szegedi állomásfőnököt, aki nyomban intézkedett, hogy a mentők a 2 óra 5 perckor érkezp 'tehervonathoz kimenjenek. Szabó Rozáliát a szegedi közkórházba vitték. A rendőrség ki akarta hallgatni a sebesültet, de nem lehetett, mert eszméletlenül fekszik a kórházi ágyon. A szegedi állomásfőnökség a következőket jelenti a balesetről. — A temesvári gyorsvonat kisiklása az oroszlámosi pályaudvar bejárójánál nyilván hibás váltóállítás következtében történt. A vizsgálat ebben az irányban indult meg. A baleset a személyszállítás lebonyolításában zavart nem idézett elő. A vonatok rendesen közlekednek. Magyar Játékbarlang Newyorkban. — Kicsoda Sam Paul ? — (Saját tudósítónktól.) Jelentettük mi is, hogy a newyorki vizsgálóbíró szabadlábra helyezte Sam Pault, aki gyanúsítva volt, hogy részes Rosenthal Hermann játókbarlangtulajdonos meggyilkolásában. Sam Paul egy hétig volt fogoly. Whitman főügyész kijelentette, Ihogy hijján van minden bizonyitéknak, amely Saim Paul bünrészessógét igazolná s a vádelejtésre következett Saim Paul szabadlábrahelyeziése. Szabadulása megiható volt. Saim Pault Ignác nevü fivére várta s a kiszabadult fogoly könnyezve borult fivére kőidére. Budapesten is omlott könnyű a Sam Paul szabadulásának hírére. Egy tisztes matróna arcára, aki soktagu családjával sok esztendő előtt került Szatmárról Budapestre s akinek iSaan Paul édes gyermeke. Sok esztendő előtt Sam Paul édesapja Szatmáron lakott. Derék, szorgalmas iparos ember volt s Samon kívül még öt fia viselte a nevét: Móric, Berci, Lipót, Dávid és Ignác. A sok fin közül az egyiket, Dávidot, édesapja világot látni küldte. Háromszáz forintot tett a mellénye belső zsebébe, amelynek nyilasát maga varrta össze. A fiúnak utasításul adta, hogy a] Varrást Newyorkban partra szállta után tépje fel. Paul Dávid megérkezett Newyorkba. Erről értesítette szüleit s ezt a levelet követte még egynéhány. Az utolsók egyike panaszos. Betegségéről szólt. Aztán elmaradtak a levelek. Félévig nem érkezett Mr Dávidról, akinek sorsán való aggódás sorvasztotta ia szülőket. A család fője fordült Newyorkban ismerősökhöz, konzulátushoz: ide fiáról értesítést sehonnan sem kapott. — Egyik fiamnak — mondotta a családfő — ki kell utaznia Newyorkba, Kell, bogy kikutassa Dávid fnamat. De melyiket küldjem? Négy fiamat köti az iskola. Az ötödik? Igaz, iskolakerülő. Métázáson, liancurozáson jár az esze. Ö volna a legalkalmasabb. De még csak tiz éves. És mégis az történt, hogy a tiz éves fiút küldték Newyorkba, hogy nyomozza ki és hozza haza Dávidot. Az eleven eszű fin Newyorkba utazott, kikutatta bátyját, aki betegen, elhagyottan feküdt bérelt szállásán s haza is hozta.1 De ő maga hamarosan visszautazott. Belekóstolt Amerikába s nem birta meg Európát. Elszegődött kocsisnak, volt pincér, titkosrendőr, vegyült mindenfajta népséggel: a mélységből a csúcsig és bogy busz esztendőssé serdült, kiformálódott a. szatmári zsidógyerekből a tökéletes amerikai jenki. Szivargyárakat rendezett be. Két fivérét, akiket itthon balsors üldözött, átplántálta Newyorkba s egy-egy gyárat ajándékzoott nekik. A két fivér Bertalan és Ignác. És amikor gyárait fivéreire átruházta, ő, a volt rendőr, játékbarlangot alapított, egyikét a legfényesebbnek, amely Newyork városában a valódi és a k al an dor vagyont játékra csábítja. Tán öt-hat esztendeje, hogy Sam. Paul Budapesten járt, hogy özvegy édesanyját, akit rajongással szeret, meglátogassa. Széles vállú, magas termetű, deli legény vált belőle s akik beszéltek vele, azt mondják, hogy modorával beülhetne akármelyik kaszinó elnöki székébe. Hogy a vagyona mennyi? Ö maga mondta: nem kell neki a vagyon, megél ő tiszta [jövedelméből, amely se több, se kevesebb, mint évi másfél millió korona. A feministák Szemere röpiratáról. (Saját tudósítónktól.) A női választójog! Félév előtt még mosolyogva beszéltek róla, ez a fogalom felidézett három-négy nevet, annak a bárom-négy tántorithatlan, bátor, kiváló, tanult erőnek a nevét, akik magasan hordozták a feminista zászlót: — ez volt az egész. Ma már kétségtelen, hogy az uj választójog ki fog terjeszkedni a nőkre is, legföljebb arról fognak majd vitázni, meddig és kikre fog kiterjedni a jog. Amióta nyilvánosságra került, hogy a Lukács-iféle választójogi tervezet is számol a női választóljoggal, téma lett a női választójog, a legélénkebben pertraktált téma, ami mindenképen érthető. A női választójog Európa legtöbb államában ismeretlen, ahol behozták, •ott is csak a kísérleti hatásokról beszélhetnek, arról, milyen változásokat fog előidézni a női választójog a mai államéletben, természetszerűleg még nem számolhat el alapossággal a tapasztalat. A sok vélemény és megbeszélés közül, amik nap-nap után körülrajzzók e témát, különös érdekességre tarthat számot a Szemere Miklósé. Jelentős név, nemzeti: sovén politikus, bizonyos tekintetIhen konzervatív — és hive a női választójognak. Akárhogy is: a megnyilatkozást beszédes jelnek kell tekinteni; jelenti a női választójog kérdésének közelségét és komolyságát. Ilyenképen érdekesnek találtuk hát megkérdezni néhány harcosát a női választójogi irányzatnak, mi a véleményük Szemere cikkéről és mit várnak a közeljövőtől? BÉDYiSÖHWIiMMER RÓZSA: — Mi minden uj segítségnek örülünk, bármilyen oldalról jöjjön is. Szemere mun'kábalépésénél különösen annak örülünk, hogy ő a politikai élet purifikációj ának szempontjából nézi a dolgot. Ez különösen egyezik a mi felfogásainkkal és tapasztalatainkkal, mert hiszen a gyakorlat is azt bizonyítja, hogy mindmaz országokiban, ahol a nők választójogot kaptak, a női választók elsősorban arra néztek, vájjon tisztességes ember-e a jelölt. Igy például Amerikában, ahol eddig csupán a tőkések jutottak mandátumhoz, ezeket a nők befolyása teljesen kipusztította a közszereplésből, Itthon is különösen választási időben, ha nők kisérték a jelölteket, a választói gyűlések egész tenorja sokkal tiszteségesebb volt. Szemere könyve nagyon józanul kezeli az egész .kérdést. A választójoginak a nőkre való kiterjesztése több tisztességet visz majd bele a politikába. Örülünk ennek a könyvnek, mert Szemere mögött még •egy nagyobb tálbor áll, akik szintén küzdőink: sorába fognak lépni. ZIPERNOVSZKY KÁROLYNÉ: — iSzemere röpiratát eddig még nem olvas-*