Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-13 / 1. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 augusztus 18. tartó, a többi rendőrtiszt és tisztviselő időnkint választás alá .eshet. Azt a tisztviselőt pedig, akinek választásoktól függ a pozíciója, saját hibáján kiriil sok idegen befolyás és érdek megkörnyékezheti. \ . HEVESSY KÁLMÁN LE törvényszéki bíró, ia törvényszék helyettes elnöke: — Én .azt hiszem, jól van ugy, ahogy a nyomozásiról intézkedő törvényt végrehajtják. Helyes, Ina a rendőrség (kezdi meg a nyomozást, ímert hiszen .a rendőrség sokkal könyayébben -mozgó apparátus, mint az ügyészség. Az ügyészségnek nincs is külön nyomozó közege, ha valamit alkar, kénytelen a rendőrséghez fordulni. — A rendőrségen szivesen látnák az inspökciós ügyészi állás szervezését? — Ez a (kérdés már (komolyabb megfontolást igényel. .Bizonyos az, hogy ez nem a legsürgősebb föladat, ihia valami nagyobb esemény történik, a rendőrség ugy is nyomban értesiti az ügyészséget. Az ügyésznek különben sem lehetne hivatalos helyisége a rendőrségen, -az ügyészségnek a törvényszék épületében van a helye. — A törvényszéki tárgyalásokon .a beismerő vallomásoknál a rendőrség erőszakosságára való hivatkozás tapasztalásom szerint már mintegy ötven százalékban ősökként. — Szegedi rendőri brutalitásokról nem igen tudok. Ha történik valami incidens, azt az alantas közegek követik él, akiket vagy maga a rendőrség részesít megérdemelt büntetésben vagy pedig itt a törvényszéken toroljuk meg a sérelmet. — A rendőrség államosítása véleményem szerint elkerülhetetlen. SZAKÁLL JÓZSEF LR rendőrkapitány, .a rendőrség bűnügyi osztályának a vezetője: — A budapesti rendőrségen éjjel-nappal van inspekciós ügyész, mert a fővárosban minden nap történik olyan esemény, amelynél nyomban szükséges az ügyészi l>eavatkoizás. Az inspekciós ügyész természetesen a vizsgálóbíróval együtt megjelenik a 'helyszínen. — Szegeden ninos inspekciós ügyész. Ha történik valami, a rendőrség értesíti az ügyészség vezetőjét vagy akár más ügyészt. — És ha a itörvényszéken már nincs hivatalos óra? — Akkor megkeressük ott, ahol föltalálható. Minden esetre előnyösebb helyzetünk volna, ha szerveznék az inspekciós ügyészi állást- (Gyorsabb volna a nyomozás, mert az ügyész az eset tárgyában azonnal indítványt (terjesztene .a vizsgálóbíró elé. — A szegedi rendőrség és az ügyészség között teljesen megfelelő a kontaktus. Az utóbbi években semmi incidensünk nem volt az ügyészséggel. AZ „ÜGYVÉDI LAPOK" legutóbbi számában egy kiváló büntető jogász azzal vádolja .az ügyészséget, hogy a nyomozások terén nagyon szabadjára engedi a rendőrséget. Többek között a .következőket irja: — Tiiri az ügyészség liogy a rendőrség a nyomozás terén túlságos önállóságra tegyen szert. Nem bírálja felül elég szigorral a (rendőrségnek ,a bűnügyi nyomozás körül kifejtett működését, tanúsított hibáit, észlelt fogyatkozásait, elkövetett -mulasztásait és túlkapásait. Nem gyakorolja továbbá eléggé erélyesen .a vádemelés jogát és kötelességét a nyilvánosságra jutott számos -esetben, amelyek a. hivatalos hatalommal való visszaélés legkülönbözőbb jelenségeit tüntetik fél. A nyilatkozatok szerint tehát elesik az a vád, mintha a szegedi bíróság neheztelne a rendőrségre. A nyomozásokra vonatkozólag pedig megállapítható, hogy könynyen fölfedezhető hiányok vannak a rendőrség együttműködésében. A rendőrség tulajdonképen azt mutatja, hogy a sikertelen nyomozásokért épen ugy felelős az ügyészség, mint a rendőrség, (bizonyos, hogy ezt vitatja) és közvetlenebb kontaktust óhajt az ügyészséggel, hogy ez a nyilvánosság előtt is föltűnjék. Az ügyészség nem nyilatkozik ebben a kérdésben — és ez egy kissé érthető is. Jogi vitáról ebben az esetben nem igen lehet szó, mert hiszen a bűnvádi perrendtartás 84. szakasza világosan előírja, h°sy; .. . „A nyomozást rendszerint a királyi ügyészség, ha pedig a vádat kizárólag a főmagánvádló képviseli, az illetékes rendőri hatóság főnöke rendeli el. A 94. szakasz pedig teljes részletességgel ismerteti a rendőrségnek a nyomozásokban való hatáskörét: „A rendőri hatóságok és közegek kötelesek a nem magánvádra üldözendő bűncselekményeket külön fölhívás nélkül hivatalból nyomozni és a tudomásukra jutott adatok megjelölésével; valamint a bizonyító tárgyak áttétele mellett az illetékes királyi ügyészségnek fölterjeszteni." „A nyomozást a fölterjesztés megtétele után is tartoznak folytatni stb." Ennek az egész ügynek nincs jogi jelentősége. Itt csak arról lehet szó, hogy ki tartsa a hátát? Mert a rendőrség már megunta. Tölgyes Gyula Veszett kutya garázdálkodott a Kossuth Lajos-sugárutonJ — Negyvennapos ebzárlat. — (Saját tudósítónktól.) Vasárnap délelőtt tiz órakor nagy riadalmat okozott (Szegeden, -a Kossuth Lajos-sugáruto-n egy veszett lkutya garázdálkodása. A kóbor, beteg el) két leányt megharapott. Az egyik leányt felvitték Budapestre -a Pasteurbe, -a másik leány, -akit a veszett kutya szintén -megmart, elfutott a helyszínéről, igy -a 'leány (kilétét •megállapítani nem lőhetett. Tóth Anna tiz -éves leány -az egyik áldozat. V-asárnap délelőtt, tiz órakor -a Kossuth Lajos-sugárut 29. ,számú ház előtt állt és kis bugát tartotta a karján, -miikor egyszerre egy magas, vörös, lompos szőrű, -sáros kutya hirtelen nekiugrott és megharapta ia karját. A kutya pár lépésnyire egy másik 'leányt is megmart, aztán habzó szájjal tová'bbszaladt. Tóth Anna sebét Acs Vilmos dr orvos kimosta és bekötözte. Az orvos rögtön megállapította, hc-gy -a leányt veszett kutya harapta meg és ezért jelentést tett -a rendőrségen, a mely nyomban intézkedett, hogv -a leányt meg az esti vonattal felvigyék Budapestre, a Pasteur-intézetbe. Minthogy -a .rendőrség arról is tudomást -szerzett, hogy a veszett eh egy másik 'leányt is -megmart, megindította -a nyomozást Elsősorban Tóth Annát hallgatták ki. Tóth Anna előadása szerint -a másik leány, kit ia kutya megharapott 13—14 év körüli lehet. Piros ruha volt rajta. A haja kék szalaggal volt befonva. Ennek is -a kezét harapta meg -a kutya. A rendőrség azonnal intézkedett, hogy a kutyát keressék meg és pusztítsák el. A pecérek -állandóan cirkál-nak, a remdőrlegénység is kereste, de ezideig feltalálni nem'Werült, sőt senki sem látta a kutyát és eddig arra sem -sikerült tanút szerezni, -aki a leányok inegharapását látta voln-a. Minthogy eddig az ismeretlen leány nem. jelentkezett és feltalálni sem lehetett, a rend-* őrség ez utón is felkéri -a közönség-t, hogy amennyiben ezen leányra bármi fel világosítást is tudnának adni, -azt vagy a kapitányságnak, vagy pedig bármely őrszemnek jelenteni -szíveskedjenek. A negyven napos ebzárlatot. valószínűleg ma eb-erdőik. Riport Mezőheggesről. — fi nagygyakorlatok szintere. — (Saját tudósítónktól.) Kevesen ismerik ezt a csodálatosan szép, villaszerűén épített és előkelő fürdőhelyhez hasonlítható községet. Csak annyit tudunk róla, hogy nincs is olyan messzire Szegedtől. Aztán, hogy az ország első állami mintagazdasága. Végül, hogy a nagygyakorlatoknak itt lesz a középpontja. Mezőhegyes egész 1787-ig katonai méntelep volt, amelyet Mária Terézia alapított. II. József császár 1787-ben irta alá azt az alapító oklevelet, amelynek alapján Mezőhegyes községgé alakult. Erről okiratok tanúskodnak. Dacára az uj alakulásnak, egész 1868-ig katonai kezelésben maradt a mintegy 16054 hektárnyi hatalmas birtok, ekkor azonban az egyoldalú kezelés alatt annyira hanyatlásnak indult, hogy tanácsosnak látszott a méntelep fentartása mellett, okszerű polgári gazgasággá alakítani át. Ez újjászületést jelentett. A gazdaság első polgári vezetője Kozma Ferenc osztálytanácsos volt, akinek gondos kezelése alatt az ország első mintagazdaságává lett Mezőhegyes. Kozma Ferenc érdemeit a király is elismerte, aki 1872-ben őt a helyszínen nevezte ki miniszteri tanácsossá és a hálás utókor 1898-ban bronz-dombormüben örökitette meg emlékét, amely az angolpark disze. Azóta óriási léptekkel haladt előre a gazdaság, amelyben igen jelentékeny része van Jankovich Lőrinc, m. kir. jószágigazgatónak, a jelenlegi vezetőnek, aki bámulatos tapintattal tudja egyesíteni a vezetésére bizott uradalomban a modern gazdálkodást a katonai fegyelemmel. Itt minden talpalattnyi föld állami tulajdon, amelyből elvből nem engednek át magántulajdonba semmit. Még a községháza sem községi tulajdon. Ez a szervezet természetesen egy speciális ós az egész országban egyedül álló helyzetet teremtett a községnél. A községi képviselet kizárólag előkelő állásokat betöltő uradalmi tisztviselőkből áll, az elöljárói, birói, pénztárnoki tisztet is ők töltik be, az egy jegyzői álláson kivül. Idegenforgalma igen nagy Mezőhegyesnek. Nemcsak a monarchia, hanem a külföld szakértői is sürüen keresik fel ós elragadtatással nyilatkoznak a látottakról. Az idegenek mindenkor a legszívélyesebb vendéglátásban részesülnek. A júszágigazgatőság — bérkocsi nem lévén — uradalmi kocsikat és kalauzokat bocsájt rendelkezésükre, akik készséggel adnak felvilágosítást és vezetik az idegent az óriási gazdaság labyrinthusaiban. Maga a gazdaság három irányú. Földmivelés, szarvasmarha és sertés-, valamint lótenyésztés. Az utóbbi ma is katonai kezelés alatt áll, parancsnoka báró Podmaniczky Béla alezredes. A rendes szolgálatban álló katonákon kivül az úgynevezett „kis katonák", egyenruhás lovászgyerekek teljesítenek itt szolgálatot, a kik szinte komikus komolysággal viselik a katonai uniformist. Megkapó látvány, amint 2—300 ilyen gyermek egy marcona őrmester vezetése mellett, vig nótaszóval masíroz végig az utcán. A gazdaság többi része a jószágigazgatóság polgári vezetése mellett folyik. Téved azonban, aki azt hiszi, hogy ezzel Mezőhegyesen mindent látott. A gazdálkodáson felül bő tere nyilik itt az iparnak is. Itt van például az ország legnagyobb cukorgyára, Martens Cásar igazgató kitűnő vezetése alatt; 4 szeszgyár; kendergyár, téglagyár, szóval igen tekintélyes ipari gócpont is. Lakosainak száma 78000 lélek, midőn azonban a gyárak üzemben vannak, vagyis a /