Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-02 / 113. (177.) szám

1912. mtgusrtus 2. DÉLMAGYARORSZÁG 5 különös óvatosságból átiratban kérte Sze­ged hatóságát, hogy. a szegedi, lőportorony őrizetének könnyebb lehetősége végett a körüllévő kilátást gátló kukoricást kaszálják le. A hatóság kiküldötte a városi gazdászt, hogy vizsgálja meg a lőportorony környé­két és tegyen jelentést. A gazdász jelenté­sét ma tárgyalta a tanács, mely szerint 190 koronával megválható a tulajdonostól az egész termés. A tanács hozzájárult a javas­lathoz, de fölszólítja a katonai hatóságot az ősszeg megtérítésére. — Csecsemőgondozó intézet a szegedi gyermekkórházban. Szeged város közgyű­lése már elhatározta, hogy a gyermekkórház­ban csecsemőgondozó intézetet lótesit. Ennek az intézménynek az a célja, hqgy szegény mankába járó, nagy beteg, szülök kisdedeit gondozzák addig is, amíg az anya munkában fárad, vagyis, hogy a szegény emberek sorsán könyitsen azzal, hogy a család, a picinyek gondját a nap bizonyos részében levegyék a szülők vállairól. A miniszteri jóváhagyás még nem érkezett le Szeged hatóságához. Mégis a város ezt az intézményt már is megvalósította mert a csecsemögondozó intését a gyermekkór­ház kebelében már augusztus 1-től kezdve meg­nyílt. A város annál könnyebben valósíthatta meg már is ezt az intézményt, mert erre egy „névtelen adakozó" tetemesebb összeget ado­mányozott, ós az intézet egész évi költségelő­irányzata csak 3000 korona. A csecsemő-védő intézet nem csak azzal teljesiti humánus hiva­tását, hogy az intézetbe adott csecsemőkről gondoskodik, hanem azzal is, hogy a nagyobb gyárakat fölszólítja ós rábírja arra, hogy az ott dolgozó anyák kicsinyei részére alkalmas helyiséget adjon, s abban valakit a gyermekek gondozásával megbízzon. Ezenkivűl meg az anyák részére szÜKséges szabad időt is enge­délyeznek, hogy azalatt picinyeiket szoptat­hassák. — A váradi Vas. Bimler Károly, Nagy­várad polgármestere igazán^ dicséretes gyorsa­sággal intézkedett Vas 'Árpádnak, annak a nagyváradi rendőrtisztnek az ügyében, aki Lieber Laurát razzián utcai leánynak nézte és ugy bánt vele. A vizsgálat alig másfélhetet vett igénybe, holott évekig eltarthatott volna. S már el is van rendelve a fegyelmit megelőző eljárás. Aztán jön a fegyelmi, aztán jön öreg­anyám vállperece, s aztán fel is függesztik Yas Árpádot, ha ki tud derülni, hogy csakugyan rosszat cselekedett. — Zola özvegyét kirabolták Royatban tölti a nyarat Zola özvegye a nyarat teljes visszavonultságban. A kies fürdőhely egy elha­gyatott részén tágas kart közepén kis nyara­lót vásárolt és férje halála óta minden évben oda vonul vissza a gyászoló özvegy házában, fölfeszítették a szekrényeket, elvitték Zoláné minden készpénzét, körülbelül 3500 frankot, sok ezüstnemüt és ruhát. Az özvegy a kertben sétált, mikor a betörés történt. Kétségtelen, hogy volt kertésze fosztotta ki Zolánét. Ez az ember tömtöcből került ki, igy vetődött vissza szülőhelyére, Royatba. Zoláné szive megesett az Ínséges családon s megfogadta a rabviselt embert kertésznek, de nem tarthatta sokáig szolgálatában, mert részegeskedett s ütlegelte a feleségét, tehát elbocsátotta, a szerencsétlen családot azonban tovább is segítette. Hálából a volt kertész kirabolta. — A szomjuságról és az ivásról. A „hő­hullám" megint elérkezett, hazánkba ós az általános eltikkadás aktuálissá teszi a szom­juságról ós az ivásról való ismeretebet. Elő­ször is azt kell tudni, hogy a hideg italtól való félelem babonaság és a hideg viz, a be­hütött szirupfajták, fagylaltok csakugyan na­gyon alkalmasak arra, bogy felüdítsék a me­legben elbágyadt embert. Á szomjúság amit a meleg előbb-utóbb mindenkiben előidéz, két­féle. A kisebbik fajtája az, amikor az embernek csak a szája ós a garatja, nyálkahártyája szárad ki. Ez igen hamar bekövetkezik s ez ellen a segítség elég egyszerű és könnyű: elég, ha időnkint a nyelvünket egy korty vizzel megnedvesitjük. Nagy izzadások után követke­zik be a nagyobbik szomjúság:' a szervezet vízhiánya. Ezt már nem lehet egy-egy korttyal elintézni, az eltikkadással jár és csak azzal lehet rajta segíteni, ha pótoljuk a hiányzó folyadékot. Ez az az állapot, amit kivált a katonák ismernek jól ós amelyben az ember óriási folyadéktömegeket tud meginni kár nél­kül vagy anélkül, hogy nagyobbfoku izzadást kapna tőle. Ha a kisebbfoku szomjúságát sok folyadékkal oltja az ember, akkor rettenetesen elkezd izzadni: ezért van az a babona, hogy a szomjúságban nem szabad sokat inni, mert „csak rosszabb lesz" az izzadás tőle. Csak [akkor lesz rosszabb, ha nem a szomjúságot, hanem csak a hőség érzését csillapítják sok folyadékkal. A hőség ellen a kevés, de hideg ital — viz? szirup, fagylalt — használ. A gyomrunkba került hideg folyadék vagy jég amely néha több fokkal a nulla alatt van, hamar felmelegszik a gyomor hőmérsékletére, körülbelül 38 Celsius-fokra. Ezzel természete­sen a testtől vonja el az ehhez való meleget és ezzel igen kitűnő és igazán lehűti a meleg­érzést. — Az állatorvos tévedése. Medgyesbod" záson a mészárosnak, megbetegedett egy tehene. Sátori István állatorvos megadta az' enge­delmet a tehén levágására, mert szerinte egyszerű gyuladása volt az állatnak. A mészá­ros erre levágta a tehenet s a húsát kimérte, Az elfogyasztott hústól eddig többen meg­betegedtek, Sertező János gazdálkodó már meg is halt. Erre Szunyogh Mihály községi orvos megvizsgálta a kust, ós konstatálta, hogy a tehén lépfenében betegedett meg. Az aradi ügyészség már megindította a vizsgálatot. — Öngyilkos vasutas. A nyár az öngyil­kosok szezonja. A másik három időszakban — ezt kimutatja a statisztika — együttesen nem történik annyi öngyilkosság, mint tikkasztó hőség napjaiban. Hol egy reménytelenül szerel­mes varróleány, hol pedig egy életunt család­apa dobja el macától az életet. Az öngyilkos­ságok statisztikájában Szeged vezet. Az utóbbi hetekben majd minden napra esik egy öngyil­kosság. Csütörtökön, Balog István, harmincegy éves vasúti segédfékező Pálfy-utca 83. száma házban levő lakásán fölakasztotta magát a mestergerendára. Az öngyilkosságot a vasutas felesége vette észre reggel nyolc órakor, ami kor a piacról hazatért. Az asszony levágta a kötélről de a vasutasban már nem volt élet. A kerületi orvos kétségtelenül megállapította az öngyilkosságot. Balog Istvánt gyógyíthatat­lan betegsége kergette a halálba. — észeresek alapszabálya. A belügymi­niszter ma arról értesítette, Szeged hatóságát, hogy a szegedi ószeresek- és zsibárusok ipar­testületének alapszabályait jóváhagyta. — A Szegedi Orfeum, uj műsorát nagy­számú és előkelő közönség nézte végig ma este. A kiváló számok keretében különösen nagy sikert aratott a mai előadáson Ferencs Valéria énekművésznő, kinek egyes szólóit szünai nem akaró tapsai fogadták. A fényes attrakciók közül kitűnt a Les Jarls tánckettős, amelynek pompás alakításai szintén nagy tetszést értek el. A hal Rennés pompás mutat­ványait többször megujrózta a közönség. A társulat többi szerződtetett tagjai pedig egy bohózatot mutattak be, amelynek kacagtató humorán mindenki nagyszerűen mulatott. Holnap péntek este lép fel először Árnyai Károly a kedvelt komikus. Nagyságos Dr. Borovszky B. és Borovssky K. uraknak BUDAPESTEN A cimemre Tátralomnicra küldött „BOROLIN" ké­szítményeket köszönettel vettem és észleleteim alap­ján szerzett tapasztalataimat, a következőkben ismer­tetem : A „BOROLIN"-szesz szerencsés összetételeinél fogva mint fájdalomcsillapító 's lobellenes szer kiváló jó eredménnyel használható : az idegfájdalmak, izületi­lobok, izom-csuz, a rándulások és zúzódások, a tüdő­és mellhártya-loboknál, ugy bőrbe való bedörzsölés, mint főleg borogatások alakjában akként, hogy a vizbe mártott és kicsavart ruhát a szeszszel befecs­kendezzük. Hasonló eredményt ad az indifferens hő­fokú fürdővízben feloldott „BOROLIN-SÓ" is, mely bőrvörösitő hatásánál fogva, a köztakaró anyagcse­réjét tetemesen fokozza, szervezetünkre tehát csilla­pító, — élénkítő és edző hatást fejt ki. A „BOROLIN­szesz" tartalmazza a legfinomabb fenyő-olajakat, egy­úttal váladékcsökkentő - hurutellenes szer is és igy forró vizre cseppentve és belehelve, a légcső és hör­gők ama hurutjainál, melyek bő váladékképződéssel járnak, igen jó eredménnyel alkalmazható, ép ugy mint általánosságban a „BOROLIN-cukorka" is. A „BOROLIN-szappan" fertőtlenítő hatásánál fogva is kiváló bőrtisztitó szer, már simaságánál fogva is na­gyon alkalmas a fürdőgyógyászatban végzett egész testbeni izommasszázsoknál. A BOROLIN-készitményeket alkalmazásuk sokféle­sége teszi értékessé és orvosi gyakorlatomban min­denkor szívesen fogom azokat rendelni Kelt Budapesten, 1912. évi május hó 8-án. Kiváló mély tiszteletem nyilvánításával Dr. Hammersberg Árpád, kincstárj fürdőorvos. Egy párisi írónő megölte férje kedvesét. . i (Saját tudósítónktól.) Párísban a Madeleine-. negyedben véres szerelmi dráma történt. Bloch József gépgyári igazgató felesége, aki az ifjú­sági irodalomban ismert nevet szerzett magá­nak, megölte férje kedvesét, egy fiatal ameri­kai hölgyet. A megöbbentő szerelmi dráma előzményeiről a következőket jelentik: A gyárigazgató felesége, akinek Frederie Bealuíen álnév alatt jelennek meg az írásai, mar hónapok óta gyanakodott a férjére, hogy kitart egy asszonyt. Nem szólt a gyárosnak, várta, amig kétségtelen bizonyíték jut a bir­tokába. Ez az alkalom néhány nappal elérke­zett. A férje íróasztalán leveleket talált, ame­lyeket Bridgemanné, a Newyork életbiztosító társaság párisi fiókintézete igazgatójának el­vállt felesége irt. Az amerikai hölgy néhány hónappal ezelőtt vált el a férjétől, a válás után alig néhány napra intim barátságot kötött a gépgyárossal. A cserbenhagyott asszony kikutatta, hogy férje elegáns lakást rendezett be a kedvesének a Rue Vignonon. Az előkelő amerikai hölgy ma­dame Bertram néven élt a pompás fészekben, amelyet Bloch József óriási költségekkel ren­dezett be számára. Amikor az asszony mindezeket megtudta, szépszerével próbálta visszahódítani a férjét. Mikor ez nem sikerült, felkereste vetélytárs­nőjét lakásán. Bridgemanné dölyfösen vissza­utasította kedvesének feleségét s tagadta, hogy viszonya volna vele. Ekkor az irónö fölmutatta az amerikai hölgy több áruló szerelmes levelét, mire a vetélytársnője az inasokkal dobata ki. — Tegnap is elmentem a Rue Vignonon lévő pazar lakásba, hogy még egy utolsó kísérletet tegyek s megmentsem a romlástól két gyer­mekem atyját — igy Beszélte el Bloch József­né a rendőrségen kálváriáját, mintán lelőtte az amerikai asszonyt. Nem akartak bejelenteni, a komornyik azzal utasította el, hogy úrnője nincs odahaza. Én ugy tettem mintha távoz­nám s mikor a komornyik hátat fordított, a boudior kárpitajtaján belopóztam Bridgemanné szalonjába. Vetélytársnőmet fejedelmi pongyo­lában találtam, mi g az én gyermekeimnek ru­hája már kopott és lerongyolódott. Megáld*­kodam előtte, térre rogytam 8 ugy könyörög­tem neki, hogy adja vissza férjemet. A gonosz teremtés gnnyosan falkacagott s igy válaszolt: — Meghódítottam az urát, az enyém s meg­tartom magamnak! — A vér agyamba tódolt, előrántottam ro­vorveremet s kétszer célba vettem. Az első golyó fejébe fúródott, a második eltévedt, de már nem is volt rí szükség. Láttam, hogy vége van. Eljöttem önként jelentkezni és meg­bűnhődni. A rendőrség egyelőre szabadlábon hagyta az írónőt, mert nem kell félni szökéstől. Bridgemannét a revolvergolyó mentem megölte. A gyilkos asszony a Lyceum-Clnb tagja és ren­des munkatársnője több illusztrált hetilapnak. Most készült egy vígjátékával, amelyet a Pa­las Royal színház elfogadott előadásra.

Next

/
Thumbnails
Contents