Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-11 / 185. szám

18 DELMAGYARORSZAÜ 1912 augusztus 10 den más hivatalnoknál az állam feltételezi és természetesnek találja, hogy abból és aszerint él, ami és amennyi a hivatásszerű jövedelme. Még pedig nemcsak legénysorban, hanem családapai állapotban is. A katonatisztnél azonban a kaució követelésével bevallja, hogy tőle különb és drágább életmódot vár, mint amiilyenre képességet ad neki. Azt kívánja, hogy módján felül éljen. Erre biztatja vagy legalább is ezt szankcionálja a kaucióval. És a szép szavak meg a tényleges valóság ez ellentmondásának a feltárása az, amivel a kaució intézménye a legmesszebbre világit. Hogy ir egy nótás asszony? (Baját tudósitónktól.) Ujság-olkba általában mitiniro-zott írók innak. Főként férfiak, rendesen olyanok, akiknek ez a hivatásuk -direkt. És -amikor női -kezek fognak to-l'lat, azok is a rutint tartják főként szem előtt. Szinte kár ez — néha. Igen, inert oly ritkán akadunk teljesen őszinte és nőies meg elragadóan naiv, egyszerű sorokra! A női szívnél pedig mégis ez marad meg örök 'bájnak, bármit csinál is. Még ha ir i-s. Ezek a dolgók jutottak eszembe, amikoi Stoósz-fürdőn fölhívták a figyelmemet egy, részben ismeretlen asszony-Íróra. Akinek a nótáit im-ár kezdik urileányok zongorázni, akinek versei ia Budapesti Hírlapban és az Ország-Világban kezdtek -megjelenni. Szentmiklóssyné Bankó Juliska a nótás asszony. Megint erju-ol-oim, hátha igazán asszonyos, nőies sorokat ad a Délmagyarország -kedvelt „Család" rovatába. — Csak őszintén, keresetlenül, igazán magyarosan irjon meg mindent, — mondottam. És — itt közlöm ia levelet : Mikor elibém állt, hogy: — Nagyságos aszszonyom, én újságíró is vagyok, tisztelje meg lapunkat egy pár sorral, irjon magáról valamit! Hm, egy kicsit meglepett, aztán valami büiszkesógíőrina vett erőt rajtam, ni, hisz ez épen ugy hangzik, mint egy intekju! Szóval én is kezdek valaki lenni — kezdek? dehogy is kezdek, Ihiiszen 'én már egy-szer nyolc év előtt -a világ legirigy lésre méltóbb emberének éreztem magamat, talán soha se voltam és bizonyosan tudom, hogy soha -se leszek többé olyau boldog, mint amikor az én első tárcám megjelent 1909-ben a Budapesti Hírlapban. „Szerelem és vers" a cime Nem is kísérlem meg ieimi, miit éreztem, sírtam nevettem örömömben, csókolva, ölelve édes anyámat és atyuskát, akik büszkén simogatták meg -az én cigányos, borzas fejemet. Aztán büszke volt rám az egész família, én voltain az úgynevezett parádés íló — de a legbüszkébb, a legboldogabb mégis csak én magam voltam! Istenem, hányszor olvastam el egy-egy kis versemet, novellámat, mert -azután sorra jött a Hazánkban, Ország-Világban a munkám mindig oly félve küldtem le egy-egy tárcámat, versemet, soha se találtam elég jónak, hianem mikor -szép iker-ek betűkkel nyomtatásban láttam, egyszerre tökéletesek lettek a szememben, én kis kezdetleges munkáim. De ihiszen voltaképen nem is az ón irodalmi működésemről akarok én most irni, hanem a nótáimról, az én kedves „Gömöri nótáimról"! hiszen ezek adtak vissza -az életnek!! Nem tudom ihogy jött, amióta az eszemet tudom, mindig szerettem dalolni, zongorázni, bár -sohase tanultam, de kicsi, ih-ét éves koromtól legkedvesebb óráimat a zongorám mellett töltöttem, -ennek dacára soha -se jutott eszembe, hogy magam is tudnék komponálni. Olykor a zongorám mellett valami leírhatatlan megkönnyebbülés jött rám -és a szivem megtelt különös, fájó melódiákkal -s amig lialk-an szállottak a bus akkordok, -megeredt a k-önyn5rem és vizes lett a zongora billentyűje —• -oh! de jól esett! de nagyon jól esett sirni! Talán -épen most egy éve, hogy -az első nótám irtam: Az uram isten-1! Aztán ia többit, hihetetl-en gyorsan kész lettem, egy-egy fél óra alatt a szöveg is, -dallam is elkészült. S amig egyre-másra támadtak szivemben a nóták, lassan kezdett visszatérni lelkembe a hit, -az életkedv, ka olykor elfog még a bánat -és ugy -érzem, Ihogy igy -egyedül nincs itt -mit keresnem, bogy menn-e-m kell az én édes uram után, -a szivem hamar megsúgja hoil -az erő — leülök -az én -édes zongorámhoz, elsirom az -én nagy. nagy bánatomat és újra tudok -élni. Igaz a'! hogy még el ne feledjem, miképen láttak napvilágot -a nótáim. -Hát biz -az nehezen imént, -mert én -a magam eszétől nem igen mentem volna kiadóhoz, az ösmerőseim bármennyire is biztattak, végre egy kedves rokonomnak sikerült lecsalni engem Bárd Ferenchez, -aki tudvalevőleg -szívesen hallgat meg minden kezdőt. Soha se f-elejtem el, -milyen kínban voltam az öreg Bárd pap-a előtt, osaíjc régen, valamikor -a polgári vizsgáim alatt -ére/jtem ebez hasonlót, de nem sokáig tartott a lámpaláz, alig, hogy -egy nótámat eljátszottam, erős tapsra kellett megfordulnom, a ki-adó Bárd Ferenc tapsolt. Azóta minden nótámat megveszi, már négy füzetet -adott ki Uy rövid idő alatt. Azt hiszem még olyasmit is ide kellene írnom, ki vagyok, hol, -miikor születtem. Hát —. hát — a csodaszép erdős bérces Gömör -az én -hazám, hol, mikor — régen — nagyon régen, talán egy rózsabokorban jöttem a világra, -a rózsákat más tépte le, nekem esak a tövis jutott. Aki jobban meg -akar ösmerni, tanulja meg a nótáimat és h-a még jobban a szivembe akar látni, jöjjön el -az én kis falumba, üsmerje meg -az 'én drága jó anyámat, akinek én vágyóik -a szemefénye. Szentmiklóssy Bankó J. Tetszik látni, hogy ir egy asszony, akit 'fölkap már a hir, de akinek varázslatos izgalom a betü. -Igy is irhiat -egy -asszony, akinek az egyszerűsége mégis -érdekes, aki őszinte, aki naiv, aki titkokat -ad, aki hisz, aki szeretné, ha hinnének -a poézisnek, aki — asszony. Szentmiklóssyné Bankó Juliska egyik versét különben -közöljük, -azzal, hogy nevével és költeményeivel többször találkoznak olvasóink. (S. B.) Furcsaságok a klubok hazájából. (A fekete bab. — Az aggszüzek klubja. — A londoni sóhajok klubja. — A csábítók klubja.) (Saját tudósitónktól.) Az angol nyelvű országokban van otthon a klub-intézmény, keletkezése, íejlődése, elfajulása leginkább itt tapasztalható. A londoni Standard egyik innnkatárs-a érdekes cikket irt azokról! a furcsaságokról, amelyek embereket társaságokká egyesíthetnek, ebből -a cikkből közöljük a következő részleteket. A klub-mánia Amerikában érte el a tetőfokát. Divat, hogy az amerikai ember ne is egy, de -annyi klubnak legyen a tag-ja, amennyinek csak lehet és a yankee legfőbb büszkesége, ha az elképzelhető, legfurcsább céllal alakult -társaságokban részt vehet. Ezek között első helyen áll az a klub, amely ezt a cimet v-ise'fi: A fekete bab. Alapszabályai a következők: 1. A klubnak negyven tagja van. 2. Tag c.s-ak agglegény lehet. 3. Minden tag -belépésekor egyszersmindenkorra fizet kétszáz korona (ötven dollár) tagsági dijat. 4. A tagok esztendőkint egyszer gyűlnek össze és a következő sean-ceban vesznek részt: 5. Helyet foglalnak egy asztal körül és kézrölkézre adnak egy skatulyát, amelyben negyven bab van. Harminckilenc bab fehér. Egy fekete. Minden tag huz egy babot. Akit az a szerencse vagy szerencsétlenség ér, hogy a fekete bab jutott osztályrészül, annak kötelessége egy éven belül megnősülni. 6. A klub nősülő tagjának háromheti nászútra útiköltséget ad, berendez egy hétszobás modern lakást és két évre előre kifizeti a lakbért . . . -A fekete bab-nak megfelelően van egy Aggszüzek klubja Londonban. Az aggszüzeknek persze nem szabad férjhez menniök és fogadalmuk jeléül állandóan egy melltüt keli viselniök, amely egy kapukulcsot ábrázol. Ha azonban mégis férjhez menne valamelyikük, az alapszabályok erre az esetre pénzbüntetést -kötnek ki. A büntetés azonban .igen-igen kevés és — .kikötés szerint — természetszerűleg a férfiak által fizetendő. A Sóhajok klubjának tagjait a szerelm-i vágyódás vagy bánat egyesíti. A tag kötelessége, hogy éjjel és nappal kedvesére gondoljon. Ennek jeléül állandóan kell' egy emléket — hajfürtöt, tüt, fodrot, harisnyakötőt stb. — -hordania a kezében és sóhajtani — óránként legalább ötöt. A csábítók klubja történelmi nevezetességre tett szert. Ezerhétszázhatvanhatban alapították ifju irek. A társaság alapelve ez volt: elcsábítani ifju és gazdag leányokat, feleségüli venni őket és ekként bezsebelni -a hozományukat. Önként értetődik, hogy a minél sikeresebb és szélesebbkörü működés érdekében a tag a hozomány átvétele után re bene gseta odébb állt és nézett uj áldoza-t után. A klub óriási keresettségnek örvendett. Nemcsak Angliát hálózta be, de a szárazföldet is. Garázdálkodását annyira vitte, hogy az angol parlament végül törvénycikkel' és halálbüntetéssel védekezett ellene. A „virágzó üzlet" .'hamarosan tönkrement, noha még ezerkilencszázkettöben is volt tagja, huszonkilenc. A többi klubokról nem kell beszámolni részletesen, elég, ha följegyezzük a cimeket. íme: Emberek klubja, akiknek orruk nincsen. A hosszuorruak klubja. A csúfak klubja. -A hatok klubja. (A klubnak hat tagja van, akák este hatkor egy hatszögü teremben találkoznak és reggeli hatig együtt maradnak.) Az öngyilkosok klubja. A gyilkosok klubja. A két utolsó klub tagállománya ál-landóan változik, mer-t az alapszabályok megkövetelik, hogy az igen tisztelt tagtársak egy éven belül vagy maguk akaszszák föl magukat, vagy őket valaki. Angol öri szabó divat-szalónomat Beák Ferenc-u. 18 (Milkc-iéle ház) alatt megnyitom Raktáron csakis valódi angol és skót szöveteket tartok. Londonban történi Idkép-sésení és tapasztalatom megfelelő garancia a. m. t. uri közönségnek, hogy a legkényesebb Ízlést és a legmagasabb igényeket is ki tudom elégíteni. 8085 Midőn még megjegyzem, hogy sport ruha és különösen a valódi angol lovagló nadrág készítésben specialista vagyok, szives pártfogást kérek teljes tisztelettel angol uri szabó. /