Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-11 / 185. szám

1912 augusztus 11. DÉLMAGYARORSZÁG 11 sének egyik nevezetes okává. Az egyetemes sülye­désben pedig a közönség már alig juthat jobb szel­lemi táplálékhoz, — miinél több lesz a vállalat, annál kevesebb élvezetet nyujthar. Más módon, de hasonló arányban mutatkozik e je­lenség a színházi vállalatoknál. Sok lévén a színházi eszkimó és kevés lévén a közönség-fóka, — mind­egyik vállalat ilejebb és lejebb árverez. Sippal, dobbal akar magának közönséget szerezni s a legalsóbb szín­vonalú műveletlen sokaság gyarló ízléséhez alkal­mazkodik. Páirisi málacságokat, bécsi utcai szellemű operetteket, berlini panorama-látványosságokat nyújt művész alkotások helyett. A magyar irók is ilyenek gyártására neveli. A közönségcsődités céljából nem riad vissza semmi művészietlen ötlettől, léha artista­mutatványtól, még attól sem, hogy külföldi artisták kedvéért a magyar színészetet és irodalmat háttérbe szorítsa. A művészi demagógiának nincs oly szeme, mely ne találna itt díszes csarnokot a netovábbig fokozódott üzleti vetélkedés következtében s a szel­lemi sülyedésnek nincs oly neme, mely ne zúdulna jobb sorsra érdemes közönségünkre. Mindennek az oka pedig az, hogy nem szellemi szükség, nem vala­mely művészi vagy imás eszmei törekvés, hanem üz­leti vállalkozási hajlam, illetve a mások vállalkozása iránt támadt irigység és nyerészkedési vágy a leg­több vállalat keletkezésének rugója. A művészetek valójában igenis kívánatos a kellő verseny, az erők folytonos vetélkedése, — de csak ugy, ha nem pusz­tán anyagi haszon kedvéért folyik s ha az irodalom­nak és művészetnek benső kényszerűségéből támadt magasabb célt is szolgál. * 29-én. Ez lesz egy dátum. Egy uevezetes dátum. Ekkor kezdődik meg ,a szegedi szín­házban az uj szezon. Amely, ha olyan lesz, mint a mailt évi, akkor még ezt a kis liirt lis gyászkeretbe kellene tenni. Dehát nem aka­runk mi előre jósolni. Minek. Mikor a be­jelentés is Ízelítővel kezdődik. Hogy áis ne! Almássy Endre kitesz magáért, eredeti lesz, ötletes, jól kezdi, ujdonság-viaráziszsal. Amint ő szokta. Tudniillik a Leányvásárt tűzte ki műsorra. A Leányvásárt. Ez bevált eddig, tehát beválik esetleg, bizonyosan. A szerep­osztás se változik, még csak nem is Almássy játsza a főszerepet, ami nem szép eőle. A . díszletek is megfelelnek, mert hisz csak erre költött a mult évben. A tagok is megfelelnek, a közönség is megfelel. Szóval, 29-én, augusz­tus 29-én lesz színház és minden . . . része már most biztositja magánek ezeknek a daraboknak az előadási jogát. Hogy milyen előadásban ? Ó ez megint más kérdés. * a mozi és a szinház egy csárdában. Egy müncheni színész Dreher Konrád átvette nemrég az ausbachi királyi szinház vezetését. Ausbact kicsi német vidéki város, amelyben, mint minden vidéki városban, vigan burjánzik a mozi. Annyira vigan. hogy a tulajdonképpeni szinház nem tud miatta boldogulni. Dreher elődjei sorban belebuktak vállalkozásukba. Az ötletes kómikos most azért azt eszelte, ki, hogy ö maga rendez majd színházában mozgóképes előadásokat. Megosztja színházát a színjáték, meg a mozgókép-vetités között. Érdekes, hogy a kettő egy kalap alá vonásának ötletét tulaj­donképen a minapi müncheni ujságiró-kongresz­szuson vetették föl. Ebben látták az egyetlen módját annak, hogy a vidéki színházakat meg lehessen menteni a mozinak mindent elsöprő konkurrenciája ellen. KÖZIGAZGATÁS x Ki kell bővíteni a szemkórházat. A szegedi szemkórház kibővítésire szorul. Het­ven ágyra rendezték be, de nyoleviau-kilenc­vem beteget ápolnak benne. Naponkint vissza kell utasítani fölvételre jelentkező betegeket. A szegedi állainni szemkórház (kibővítését kétszáz ágyra már régebben sürgetik. A köz­igazgatási bizottságnak a kormány hoz kül­dött jelentéseiben állandóan szó van róla. De ámbár a szemkórház itelke elég nagy arra, liogy lafeáir sokszorosan kibővítsék, a kívánság esak nem iakar teljesülni. A bővi­tést a közigazgatási bizottság legközelebbi féléves jelentésében újból meg (fogja sürgetni s remélhető, hogy unost majd eredménynyel. Ez annál inkább is szükséges volna, mert sze­gedi emberek a szembeitegséigükikel most gyak­ran kénytelenek magukat a hódmezővásár­helyi kórházhau. fölvétetni. Szülők figyelmébe! Uri leányos család elfogad az iskola­SZÍNHÁZMŰVÉSZET Uj színházak Budapesten. (Fővárosi tudósitónktól.) Lehet, hogy mások pon­losan tudják, de én már nem tudom megmondani, hány szinház van Budapesten. Sok van s még több lesz. Most is beszélnek uj színházak terveiről, sőt egy-kettőnek a híre már nyilvánosságra jutott.' A magyar irodalom és művészet fellendülésének ujabb fényes kilátásai nyílnak tehát s aki „ázsiai elmara­dottsággál", „kulturátlansággal" vádolt bennünket, e rohamos fejlődés láttára elismerni kénytelen, hogy e téren is „rekordot" érünk el a vetélkedő világváro­sok sorában. De vannak kétkedő lelkek, akik a színházak töme­ges alapítását a magyar művelődési viszonyok egyik kedvezőtlen jelenségének tekintik. Akik nem az iro­dalom és művészet fellendülését, hanem inkább annak hanyatlását látják a túltengő versenyben. Mások sze­rint meg épen szó sincs művelődési jelenségről, ha­nem csak az üzleti vállalkozás egy sajátságos elté­velyedéséről, amely már eddig is jellemezte főváro­sunkat. Ez az eltévelyedés abban állott, hogy ahány­szor az űzeti válalkozás valamelyik módja némi anyagi sikert ért el, azonnal gombamódra termett versenytársa, aki a sikert megirigyelve, teljesen azo­nos vállalatot létesített. Akár az ötletben való sze­génység, akár a mások sikere iránt ébredt irigység volt oka ennek, tény, hogy egymás fogyatékos lele­ményének utánzását a netovábbig fejlesztettük. Leg­szebb példákat erre a kávéházi ipar csodálatos fej­lődésében találhatunk. Melyik sarok-háziur ne gon­dolna már háza építésekor uj kávéházra? és melyik végzett könyv-iigynök, kiszolgált színházi sugó, bu­kott bukmeker, szerencsétlenül járt házasságközve­titő ne törné fejét kávéház kibérlésén? Vagy gondol­junk a tömegesen keletkezett mozikra. Ezek csak­nem oly nagy számmal támadtak, miint egyiidőben a képes és képtelen szépirodalmi hetilapok, vagy pedig a droguista illatszerészek. Az emberek észrevették, hogy egy-kettőnek megy az üzlete, — nosza rajta! tömegesen nyíltak a parfümös boltok, — ép ugy, mint a férfidivat-kereskedések, melyeknek határtalan soka­sága a kávéházakkal is vetekszik. Igy támadtak — egymást buzgón követve — bankfiókok is. Bízvást mondhatjuk, hogy ahová csak nézünk, az egymást keresztező fővárosi utcák négy sarokhelyiségét két kávéház s két bankfiók foglalja el, — némelyik sarok mellett jobbra és balra egy-egy mozi, férfi-divatüzlet és parfümösbolit kínálja portékáját. A kérdés már most csak az, üdvös eredményre ve­zet-e a tömeges utánzási hajlam? Főleg pedig a szin­házalapitás terén mi várható attól? Sokak szerint nagyon kívánatos, hogy minél több vállalkozó versenyezen egymással, hiszen csak egy­más üzletét rontják. A túltengő vetélkedés csak nekik fájhat, ám a közönségnek hasznára van, mert olcsób­ban jut élvezetéhez. S ha a vállalkozók meg is buk­nak, az sem baj, a közönség, ba nem tovább, (hát a bukás bekövetkeztéig látja a versenygés hasznát. Csakhogy ez a félfogás — legalább az irodalmi és művészi termelés világában — nagyon is kétes ér­tékű. Itt a verseny hiánya ép oly baj, mint a verseny beteges túltengése. Ahol az olvasók számához képest nagyon sok a szépirodalmi ujságvállalat, ott az egészségtelen versenygés alább sü'lyeszti a művészi szinvonalat. Honnan szerezzen minden vállalat uj meg uj lángelméket? Hisz az igazi tehetség nagyon is ritka s boldog a nemzet, mely néhánnyal dicseked­hetik. Ilyeneknek hiányában minden uj vállalat mes­terségesen tenyészti az ál-itehetségeket, lármával, hűhóval nagy mestereknek kiáltja ki őket. Hogy fel­tűnést keltsen, állítólag nj megváltó elveket és irányo­kat eszel ki s a sok éretlen badarsággal megzavarja a félmüveitek, vagy műveletlenek léikét. A vállalatok nagyon is nagy száma következtében sok, egyébként jóravaló ember térül el a rendes polgári útról s csap fel hivatás nélkü'l irónak, költőnek, művésznek, — igy váliik a túltengő vetélkedés az értelmiség züllé­* A jövő színházi évad operett-újdon­ságai. Az Országos Szinészegyesület irodalmi osztálya most küldte meg a vidéki szinigazga" téknak ama darabok jegyzékét, ama darabok jegyzékét, amelyeket a jövő színházi évadtól rendelkezésükre bocsáthat. Eme darabok kö­zül ez egyik, Eisler szép zenéjü operettje: „Az asszonyfaló", szinrekerült már a Budapesti Színházban és ennek nyomán néhány vidéki színházban is, még pedig sikerrel. A nyár fo­lyamán a Fővárosi Nyári Színházban bemuta­tásra kerüle Oscar Strauss uj operettje, „A kis barátnő" továbbá a „Berkovits ós társa" cimü énekes bohózat, amely darabokat a jövő színházi évadra már megszerezhetik az igaz­gatók. A Király Szinhában Rajna Eerenc és Szirmai Albert uj operettje „A mexikói leány" kerül színre, ezenkívül Rubensnek egy uj ós a külföldi színpadokon igen nagy sikert aratott operettje, amely nálunk „Napsngár "kisasszony" cimmel kerül szinre. A Népopera újdonságai között Fali Leó uj operettje érdemel megemlí­tést, amelynek cime „Der Lieben Augustin," továbbá Jarno uj operettje, amelynek eredeti cime „Die Marinegusti". A Vigszinház is bemu­tat egy uj eredeti operettet, amelynek a cime „A kis király" lesz. Ennek a darabnak a zené­két Kálmán Imre, a „Tatárjárás" kitűnő kompo­nistája irja. A vidéki szingazgatók legnagyobb évre teljes uri ellátásra leányokat. Komfort berendezés, esetleg zongora­használattal. Szigorú felügyelet biztosíttatik Papp Jánosné T&Tf: Polgári leányiskolával szemben. — KÖZOKTATÁS A tanítók (tanárok) fegyvergyakorlatai. A honvédelmi miniszter rendeletet intézett a tör­vényhatóságokhoz, amelyben arról értesítette azokat, hogy a nyilvános vagy nyilvánossági joggal felruhá­zott tanintézeteknél alkalmazott tanerők, kik tartalé­kos tiszti, vagy tisztjelölti és ehez hasonló rendfoko­zatokkal. bírnak, jövőben az időszaki fegyvergyakor­latra csak az iskolai szünidő tartama alatt hivandók be. Azoknak érdekében, akik fegyvergyakorlatukat akképen kivánják teljesíteni, hogy augusztus hó kö­zepétől: szeptember közepéig terjedő zárógyakorla­tokon részt vehessenek, az illető iskolai igazgatók hivatottak arra, hogy az illető csapatparancsnokság­nál Írásbeli javaslatot tegyenek. Iskolai értesítés. A szegedi állami főreál­iskolában az 1912—t13. tanévre vonatkozólag a föl­vételi-, iavitó-, pót- és magánvizsgálatok augusztus hó 29., 30. és 31. napjain, a beírások pedig szeptem­ber 2., 3. és 4. napjain lesznek. Az érettségi vizsgá­i nlüamos nasifi legyekre hirdetéseket jutányos ártao fogad el a „Déimagyarország" kiadóhiiratala.

Next

/
Thumbnails
Contents