Délmagyarország, 1912. augusztus (1. évfolyam, 176-16. szám)

1912-08-11 / 185. szám

1912 augusztus 11. DÉLMAGYARORSZÁG 7 Sem győzzük eléggé hangoztatni, de legked­veltebb mégis a csipke- ós ihimzésdiiszes mosó­ruha, mely ugy elegáns ós a divatnak ugy felel meg legjobban, ha egy kis fekete disz is van rajta. S ha már itt tartunk, elmondjuk, hogy aki egyszer is tenger partján nyaralt, az vissza vágyik újra oda. Valami titokzatos erő lako­zik a tengerekben, az magához húzza a fáradt szívűeket, nyugalmat ad, békességet. Pedig erre olyan nagy a szükség ebben a viharos szárazföldi életünkben . . . Hol maradtak Szeged sakkozói? — Észrevételek a temesvári sakkversermyel kapcsolatban. — (Saját tudósítónktól.) Ma vette kezdetét Temesvárott az országos sakkverseny főtor­nája. Ha végignézzük a sakkverseny részt­vevőinek névsorát, láthatjuk, hogy úgyszól­ván az ország minden részéből akadt sak­kozó, aki benevezett erre a nagyon is érde­kesnek Ígérkező versenyre. Csak épen Szeged hiányzik a névsorból. Pedig hát szeretjük hangoztatni, ihogy Szeged mindenképen kul­turváros és meleg szeretettel kultivál min­den olyan dolgot, aminek bármi vonatkozása is van a kultúrával. A sakk pedig kétségtele­nül olyan szellemi torna, amely már évezre­dek óta elég jelentékeny szerepet játszik a népek társas életében. Ha a. sakkozást esak mint szórakozást is vesszük, iákkor is meg kell állapítanunk, hogy egyike a legnemesebb szórakozásnak, szellemi üdülést nyújt, felfrissíti az ember gondolkozását, magával magadja a fantáziát és növeli a kombináló képességet. Igyekez­tek is örök időktől fogva a kulturállamofc vezetőhelye! biztosítani maguknak ,a sakk­versenyeken és Magyarország is megállta mindig a helyét. Először Charusek majd Maróczy Géza, a szegedi származású sakk­mester szerzett vil ághirt a magyar elmének. És érdekes, ihogy épen 'Szegeden nincs most talaja ia sakkozásnak, amikor innét szárma­zott el a legjobb miagyar -sakkozó. Most is v.an -ugyan sok sakkozó Szegeden, •de semmi súlyt sem fektetnek tudományukra. Leülnek igy nyáron a kávéháziak elé, azután húzogatnak. Mig a -fehér szin tulajdonosa iközbe issza, fekete kávéját, addig az ellenfél kiolvassa a legfrise'bb -lapokat. Azután egy előkelő mozdulattal sekket ad a királynénak és igy -szól lusta partnerére: — Majd ha húzott, drágám, akkor keltsen fel. Kökbe -azonban elfelejt elaludni, mert épen egy fess hölgy érkezik -a terraszra Jcivel ,egy kicsit kokettálni -kezd. Ez alatt a sekket ka­pott -királyné busán álldogál -a sötét kockán és lesi, mi-kor szabadítja ki a bősz sakkozó szorult helyzetébő-l. A fehér szin tulaj dáno­sa, igaz, hogy már megitta a fekete kávéját, de eszébe jut gondolkodása közben, hogy mégis talán okosabb dolog lenne és kifizetőbb is egy parti -alsóst játszani. Tehát megragad­va -a jó alkalmat, hogy ép sekkben van a ki­rálynéja, -a -szórakoztt partnernek azt mondja: — Ne haragudjon, öregem, de feladom a pártit. Ezt már Lasker se tudná megnyerni. Természetesein van azért egy-két komoly sakkozó is Szegeden, de ezek nem találnak részint méltó ellenfélre, részint pedig, nincs hely és alkalom, ahol ezt a nagy figyelmet igénylő játékot gondosan és zav-ar nélkül űz­hessék. Azelőtt volt ugyan sakk-kör is Sze­geden, de már évekkel ezelőtt feloszlott ós ez egyik fŐöka, hogy a it-emesvári sakkversenyen nem szerepel egyetlen szegedi résztvevő sem. Jó lenne tehát, hogyha -azok, akik igazán tehetséget és kedvet éreznek a sakk játékra, összefognának és ismét életre hoznák a sze­gedi sakk-kört, amely biztosítaná e szép já­ték további fejlődését /Szegeden. Igy talán a legközelebbi országos versenyen szegedi is akadna. A temesvári főtornáu a kővetkezők vesz­nek részt: Asztalos Lajos dr (Budapest), Balta Zoltán (Budapest), Barász Zsigmond (Budapest), Breyer Gyula (Budapest), Dal­may Barna (Debrecen), Földes Gyula (Bu­dapest), Havasi Kornél (Budapefet^ Meyer György (Temesvár), Merényi Lajos (Buda­pest), Pesitz Nándor (Temesvár), Béti Richárd (Bazin), Steiner Bernát (Újpest), Sterk (Sugár) Károly (Budapest), Székely Jenő (Győr), Tyroler Sándor (Budapest). A hideg augusztus. — Depresszió külföldön. — (Saját tudósítónktól.) Hűvös majdnem csí­pős idő borult már három napja Szegedre. Éjszakánként szól dühöngött, amelynek szo­katlan erejéről nem is szerzett tudomást az alvó város. Eső is volt, nappal azonban szá­raz maradt az idő. Egy kis előleget kaptunk a hűvös, melancbolikus októberi napokból. Halavány kis napfény dereng napok óta, az emberek fázósan bújnak a felöltőbe, amelyet a könnyű nyári ruhára öltöttek rá, és az egész a csalódásig hasonlit a legszebb őszi napokhoz. Nemcsak Szegeden kaptuk meg az időjárás szeszélyes jóvoltából ezt a kis improvizált őszi időt. Külföldön is lehűlt az idő; egész Európán végigvonult a hirtelen depresszió. Sőt külföldön katasztrófákat is okozott a hirtelen változás. Páriából jelentik: A francia tengerpartokon mindenütt esősre és viharosra fordult az idő­Sok; hajó megsérült. Több fürdőhelyről halálos balesetek hire érkezik; olyanok ugyanis, akik a vihar dacára a tengerben merészkedtek fü­rödni, megfulladtak. Az északnyugatról érkezett hűvös hullám egész Franciaország felett elvo­nult. A temperatura lényegesen sülyedt, külö. nősen olyan vidéken, ahol a levegömozgásnak szabad útja van. Párisban a nyugat felé eső utcákon és nyilt tereken rendkívül hideg szél fujt. A párisi meteorológiai központ jelentése szerint a hó'sülyedés még nagyobb mértékben várható. Az utcákon csupa felsőruhát,, prémes­kabátot és téli bundát látni. London. Az esőzés és a hűvösség ma még növekedett. Senki sem emlékszik ilyen hűvös londoni augusztusra. Az orkán a járókelőket négy fal közé kergeti. Aki az utcára megy téli ruhába öltözik. A vidék minden tájáról nagy mezőgazdasagi károkat jelentenek. A szállodák­ban és lakóházban fűtenek. Az átlag legmaga­sabb hőmérséklet 50 Celsius volt. A vihar igen nagy károkat okozott. Számos katasztró­fáról étkezik hir, amelynek emberáldozatai is voltak, sokan megfulladtak fürdés közben is. Kót'régi halász, akik tegnap este kimenetk a Themsére, hogy hálóik után nézzenek, felfor­dultak bárkájukkal és vizbefulltak. A vihar különösen a La-Manche-csatornán volt nagy. A bárkákat eltépte a partról az orkán, a vitor­lások törött árboccal, törött kormánnyal há­nyódtak a hullámokon. A Calais—Dover és Dover—Ostende közötti forgalmat csak nagy ügygyel-bajjal és nagy késésekkel tudták fenn­tartani. Az utasok, különösen a nők közül so­kan elájultak. A „Caesaera" gőzös egy matró­zát a szél ugy vágta oda a vaskorláthoz, hogy mind a két válla eltörött. Clatonban husz hajó elsülyedt. A strand-für­dőkön a hullámok olyan hevesen csappnak ki a partra, hogy a strandsétányokat mindenütt magasan elarasztják. A fürdőigazgatóságok mindenütt figyelmeztető táblákat függesztettek ki, amelyeken arra intik a közönséget, hogy óvakodjék a sétányra menni, mert a hullámok egyszerűen belemossák az embereket atengerbe. A Themsén izgató jelenet játszódott le, mi­kor egy mentőbárka egy olaszhajó segitségér© sietett. Az olasz hajót a parthoz vágta a vihar és veszedelmes léket ejtett rajta. Az utasok segítségért kiáltoztak, de a hullámok átcsap­tak a fedélzeten és mindent lerántottak a vizbe Három ember kivételével azonban mind meg­menekültek. A vizén mindenütt törött árbocok ós hajóroncsok úszkálnak. MflPIJIIREK SZEGEDI KIS VERSEK. T1SZAPABT1 ÉLET. A Tiszaparton nappal A nők együtt vannak a férfiakkal, Itt játszik a hullám vigan Egy trikóba bujt katolikus pappál, Amott pedig egy zsidónő lubickol Fején széleskarimáju kalappal. Sőt sokáig itt időzve, Még Juhász Gyulát is látjuk levetkőzve, Ki most mit sem törődik aholnappál, Hanem nézi, nézi a viz közepét, Ahol meztelen emberek jönnek csolnakkal. Itt fürdőzik a kereskedősegéd, Az ügyvédbojtár, a bába, Itt fürdőzik a nap sugáriban A szép asszonyok nyaka, keze és lába. A tiszaparti élet mi szép, Csupa kéj és gyönyörűség, Ha hirtelen kialudna a nap És volna koromsötétség, Még az sem. volna szörnyűség. És hogy mi lenne akkor, Ha beállva a nappali setétség És erre volna reménység, Ezt tiltja megnevezni A költői szerénység. SZEPTEMBEB KÖZEPÉK. Szeptember közepéig nem lesz iskola. Ez tény. Hogy mit szólnak ehez a gyermekek, Szeretném tudni Ezt én. És főleg azt szeretném Tudni én, Hogy a tény A gyermekekre nézve Örvendetes-e, vagy sértő, Nos kedves Pósa bácsi! Mit szól ehez, mint szakértő? Lovacska, Az utca lelke. (Saját tudósítónktól.) Nagy városok, kis városok és világvárosoknak egyaránt köntöse az utca. Nem olyan külső máz ez; nem időnként lepattanó régi rozsda, melynek helyébe a fizika örök törvényei sze­rint másik okszidálódik az idők foiyamán. Valami nagy, csodás hatalom az utca, olyan mint maga az é'let;niindég ugyanaz, csak a képe változik. Népek sa­játja, fajok és nemzetek jövője, ezredéves generá­ciók asszimilációja, régi bűnök és régi szenvedések története, mind-mind az utcában talál hü vetítőre. Az utca örökké él és örökké mozog; a kultura, a hala­dás, az evolúció, a maradiság, a karrier, a lezüllés és m/inden lét különböző fázisa az utcán vivja meg az érvényesülés nehéz küzdelmét. Maga az utca a leg­nagyobb nyilvánosság és ép ezért senki se őszinte, senki se otthonias, senki nem éli belső világát az ut-

Next

/
Thumbnails
Contents