Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-06 / 154. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 jralin* 6. megkereste a budapesti Il-ik szánni rubatár parancsnokát és Így beigazolódott, hogy Strál hazudott. Egészen bizonyos, hogy Strál lopta a katonai holmit, s most abban az irányban folyik a nyomozás, hogy mi képen tudott föltiinés nélkül manipulálni az őrmester. Több kisteleki lakos ellen is nyomozást indítottak orgazdaság miatt, ezek azonban azzal védekeznek, hogy nemi tudták, milyen úton került StraTTíoz ez, vagy az a ruhadarab. Hogy mennyire bizonyos Strál bűnössége, kitiinik abhól is, hogy mikor a csendőrség egy hímzett drága katonaposztóból készült ágyteritőről vonta kérdőre, Strál azt felelte, hogy azt már kihimezve kapta a kapitánytól. Ezzel szemben a nyomozás megállapította, bogy özvegy Gulyás Istvánná hímezte ki a posztót. — Az állam egy szegedi gyárnak. Nemcsak Szegeden, de áz egész országban kitiiinő hírnévnek örvend a szegedi Liliden fel dcrakorgyár. Llndenfeld Bertalan olyan nívóra emelte ezt a speciális gyárat, hogy a kormány figyelme is feléje fordult s most nagyobb áillamli segítséget engedélyezett a szegedi gyárnak. — A (anyai asszony szerelme. Néhány nappal ezelőtt súlyos sebesültet szállítottak be a szegedi közkórházba. A sebesült I. A. felsőtanyai gazdálkodó felesége, aki mérget ivott. Az orvosok eleinte nem biztak a föl gyógyuláséban, a gondos ápolás után azonban most már valószinii, liogy néhány nap multán gyógyultan hagyja el a kórházat. A fiatal asszony élefuntságának, amint az most utólag kiderült, érdekes oka van. A gazdálkodó felesége szerelmes volt egy városi tisztviselőbe, aki mit sem sejtett az agszony érzelmeiről. A menyecske az öngyilkossági kísérlet előtt Végrendelkezett is, az egékz vagyonát a tisztviselőre hagyta.jíi'nthogy azonban az asszony fölgyógyult, a végrendelet is érvénytelen és igy a tisztviselő elesik a ílem Ivárt örökségtől. A gazdálkodó felesége a kórágyon megbékélt a helyzetével és kijelentette, hogy „a bolond gondolatokat" ezentúl elűzi magától. — A Szegedi Orfeum uj műsora naprólnapra telt házakát vonz. Óriási sikere vlan a Smith néger ének és tánc duettnek, amelynél ügyesebb számot még nem igen Tátott a szegedi közönség. A üerché-tvio, melyben három gyönyörű fiatal leány mutat be szabbnélszebb táncattrakciókat, szintén nagy sikert arat. Rendkivül jól mulat emellett a közönség Bqrgmann komikus ötletes tréfáin, Vas Feri énekszámain és aZ uj pompás bohózatokon. Slágere a müsorní'V a hármas apacs tánc, amelyben Árvay Margit mutat be fényes alakítást, A többi szerződtetett tag is kitűnő számokat ad elő. — Majd kiugrott örömében ágyából Juli néném, hogy néhányszor bedörzsöltette magát a csodálatos hatású „fiarofln"-nal. Csak egy 50 filléres üveggel használt el belőle és máris talpán van, eltűnt zsábája. 5 Nem kell fizetni magas árat, ha részletre vásárol, mert cégemnél a valódi uj Singer és karikahajós varrógépek és minden rendszerű tűs és tfinélbüli beszélőgépek árfeletaelés nélkül 6—8 és 10 koronás részletre megszerezhetők «« Szántó Sándor gépn agy raktárában Szeged Tiiza Lajos-kSrut 38 szám. •salUKárnsokkal •lemben t a Püspök-térrel siemköxt. A legnagyobb hálával veszem kezembe a tollat, hogy TTraságodnak köszönetet mondjak egészségem visszaállításáért. Volt kegyes nekem „Borolin" gyógyszeréből egy üvegcsével küldeni, melyet utasításához híven bedörzsöléssel felhasználva gyomorbalomtól megszabadultam. Amidőn a szenvedő emberiségre nézve kiválónak találom Uraságod által feltalált gyógyszert, kötelességet vélek teljesíteni, ba azt a legmelegebben ajánlom s egyben kivánom, hogy kiváló gyógyszere széles körben ismertté legyen és egyetlen házból se hiányozzék. Kalocsa, 1910. január 21. 5 DEÁK IMRE s. k. íz ídé színes tsóoa ttnl gazd. e. titkár. SPORT A szegedi tribün ügye. (Saját tudósítónktól.) Pénteken megjelent .számunkban tendenciózus információ alapján „Válság a SzAK-ban" címmel a SzAK legutóbbi viáliaszitmányi üléséről számoltunk ibe. E közleményre ta SzAK több választmányi tagja felkeresett bennünket és a következőket adtaik elő: A SzAK legutóbbi választmányi ülése elé egy tribün-tervet és költségvetést terjesztett Weil Ignác 'másodtitkár. Ezen tribün megépítésének költségei cirka 30,000 koronát tesznek ki. Az illető vállalkozó tízévi 10%-os törlesztést, 7% kamatot 'és az évi bevételek bruttójából 10% haszonrészesedést 'követel. Ezen követelésének biztositására pedig az elnökségtől és választmánytól egyetemleges és egyénit anyagi garanciát kiván, mely szerződésileg biztosifiassék részére. A SzAK választmánya, letárgyal Via a vállalkozó ajánlatát, arra a meggyőződésre jutott, liogy 30,000 korona, a vállalkozó által a költségvetésben bemutatott ékért 70,000 koronát — mert a 10% nyereségrészesedés évi 2000 koronában állapítható mag — és teljes anyagi garanciát nem hajlandó adni. Ment ha a vállalkozó anyagi garanciát -kér az egyesülettől, — mely nem állhat másból, mint az elnökség ós a választmány aláírásából, mely egyénileg terheli őket — akkor a megál-Lapitott kamiaiton felül a 10% haszonrészesedés ia vállalkozó -részére olyan megterlielitetése az egyesületnek, melyet nem -engedhet meg. Amennyi-ben azonban a vállalkozó elfogadja a választmány ajánlatát, li-ogy az -egyesület mint erkölcsi testűiét .tehát egyeseknek anyagi kötelezettség vállalása nélkül vállalja a garanciát, ugy ... tekintettel a vállalat szellemére, amely rizj. íróval van összeköt ve —. -a 10% haszonrészesedést is megadja. Általában az -elnökség és a választmányi tagok között az a nézet alakult -ki, hogy egyénileg anyagi garanciát nem hajiam dóik vállalni ilyen horribilis hasznú vállalatnál. Es -egyáltalán az egyesület mint testület nyújt csak garanciát, ameyhez járul még vállalkozó részére az a jog, hogy a kitűzött összeg lefizetéséig a beépített ingatlan az ő tulajdonában marad. Miután a választmány néhány tagja más -nézeten volt és az anyagi garanciát is hajlandó volt vállalni, elnök szavazásra -bocsátotta a -kérdést, melynek eredménye az volt, lic-gy a jelenlevő tízennyolc választmányi itag közül négyen — a legfiatalabbak közül — hajlandók váll-alni az anyagi kötelezettséget, tizennégyen pedig nem. Az igazság kedvéért még hozzátesszük, liogy a távollevő egyik -alelnök, Holtzer Tivadar is hajlandó a nevezett -kötelezettségre, amennyiben az elnökség többi tagja ugyanezt feszi. Ezek után pedig az elnökség egyik jelenlevő tagja kijelentette, hogy amennyiben az anyagi garancia meglenne, ő a tribün felépítését haszonrészesedés nélkül, sokkal kisebb befektetéssel, bármely pillanatban kieszközli, ami a klubnak 25—30,000 korona megtakarítást jelentene. Ez történt a SzAK választmányi ülésén és ebből hámozta kii iaz illető azt a nagy forrongást és válság-öt, amit a Délmagyarország tudósi-tójárnak -1 eadott. Mi most már tudjuk, ismerjük a SzAK elnökségének korrekt, becsületes és lelkiismeretes álláspontját ós megmosolyogjuk annak a néhány ifjúnak rettentő befolyását, melylyel a SzAK elnökségét meneszteni akarja. A SzAK-nak igenis égető szüksége van a pályarendezésre és a tribün felállítására és hisszük és tudjuk is, liogy a vezetőség minden tagja, minden erejével azon van, hogy miinél előbb e terv-e me-gvalósittassék, de komoly, becsületes -munkával, -mely méltó az egyesület nívójához. $ Hazai az olynipiádon. Stockholmból jelentik: Hazai Samu magyar honvédelmi miniszter ma az olympiai versenyekre ideérkezett. f Olimpiász Budapesten. Ilyenkor nyáron, minden negyedik évben az egész világ érdeklődéssel tekint azon város felé, ahol az olimpiai versenyek folynak. Ezenkívül az óriási idegenforgalom is hatalmasan fellendíti az olimpiai -székhelyet. Ép ezért Budapest hatósága is mindent -elkövetett, hogy ta -legközelebbi olimpiai versenyek Budapesten legyenek. A nemzetközi olimpliai bizottság BO®1 ülésén felolvasták Bárczy István polgármester -levelét, amelyben az 1920. évi olimpiász megrendelését Budapestnek kérte megadni. Ugyanezt ia kérést adta elő Hollandia ós Belgium is. Heves vita támadt, a,miből végül Budapest került ki győztesként. A kedvező döntés Múzsa Gyula érdeme. Azzal érvelt ugyanis beszédében, hogy Coubertin báró m&r négy évvel ezelőtt Budapestnek igérte a ha" todik olimpiászt,' Miután ezt a tényt a kongresszus jegyzőkönyvéből konstatálták, egyhangúan Budapest javára döntött a bizottság. Az 1916. évi olimpiász Berlinben l®92, Vilmos császár sajátkezű levelében kérte ezt a bizottságtól. Vlita nélkül megkapta ezt ® jogot.