Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-05 / 153. szám

1912 julius 5. DÉLMAOYARORSZÁO B i tos jószág, aki nem tűr meg idegen akaratot. Természetes tehát, hogy annak idején, amikor a természettudósok bizottsága kíméletlen brutalitással próbálta vizsgáztatni, dacosan ellenszegült és inakranco'skodott, Zarif és Mulianijned már nem ilyen vad termeszeinek. Az utóbbi eleven, nagyon ügyes, játékos-kedvü és }]a az ember néha megfigyeli, amint hosszú időn át tudatosan helytelen választ ad, azt hiszi róla, hogy csak csúfolódik a kérdezősködő emberekkel . . . Zarif jobban hajlik a parancsra, de kevésbbé is tehetséges Muhaiumednél. Nyugodt, biztos válaszokat ad és egész lénye hűségről.és állandóságról tesz tanúságot. Mihelyt a lovak észreveszik, hogy nem ügyelnek rájuk és nem ellenőrzik a figyelmességüket, mindjárt össze-vissza válaszokat adnak. Amikorr akaratoskodni .kezdenek, gyakran képtelenság boldogulni velük. Ha betegek, nem jól érzik magukat és lekopogtatják: „stall gehen" (istállóba menni), legjobb teljesíteni az akaratukat. A lustaság meglehetősen ki van fejlődve bennük, csak a rendszeres nevelés tompította kissé ezt a hajlandóságukat. Az unálotnmk a jeleit is megtaláljuk néha náluk: a jól ismert, könnyű kérdésekre rosszul válaszolnak, amikor a legnehezebb föladatot jól oldják meg. Ha valamiért niegharagusznak a gazdájukra, nem válaszolnak, amig ki nemengesztelődnek. Ha"1 jókedvűek, a szeretetnek ezerféle jelét mutatják iránta. Nyugodt lélekkel föltehet jiik tehát,'hogy az 'állatok 'érzelúii élete nem kevésbbé gazdag, nem kevéssbbé változatos, nnint a mienk. CSak megértéssel kell feléjük közelednünk és tanitanunk kell őket. Az* állatok makrancoskodnak, ellenszegülnek a saját belsejükben rejlő okok miatt: életükben tehát nagy szerepet játszik a tulajdon akaratuk. Nem szabad ennek az akaratnak a semmibévevésével közelednünk féléjük; megértő szeretet, odaadó taliitás, ezek azok az eszközök, amétyékkel egyéniségükhöz- hozzáférhetünk. Nejű a üresszut'a kíméletlensége, hanem a természetük kellő megismerése által vezetett szeretét fegyelmezése legyen az irányadó, ha eredményt akarunk elérni velük. A tényeket eltagadni nem lehet, jelentőségüket lekicsinyelni korlátoltság. A' tudományos világfaKloot szerint — az a föladat várna mos*t; hogy Krá 11 példájára megkíséreljék más lovakkal és állatokkal is az értelmi képesség kicsiholásának nehéz munkáját. Ha majd a példák nagy csoportja áll rendelkezésünkre, akkor majd megállapíthatjuk a tudományos következményeit a ma még egyedül álló ténynek és akkor majd azt is meglátjuk, mint lehet az állati intelligencia tanulmányozásának ebből a módszeréből komoly hasznot is teremteni az emberiség számára. A legfontosabb gyakorlati tanulság egyelőre az legyen, hogy szeretettel bánjunk minden állattal és erre tanitsuk meg főként gyermekeinket, is. Bizalom a kormánynak. A mai napon megint két vármegye szavazott bizalmat a kormánynak és Tisza István gráfnak, mivel a magyar parlament tanácskozási rendjét helyreállították. ' Az ország közhangulatának az. ilyetén megnyilvánulása eléggé bizonyítja, hogy az ellenzék erőlködése mily hiába való a közvélemény félrevezetésében. Ugocsamegye közgyűlése 53 szóval 42 ellenében, Udvarhelymegye közgyűlése pedig 117 szóval 11 ellenében ina bizalmat szavazott a kormánynak. Elzárják a somi mai kikötőt. Athónbő jelentik: A török hadügyi kormányzat elhatározta, hogy a szmirnai kikötőt aknákkal elzárja és három hajót már el is sülyesztettek a kikötő előtt. Az aknazárat negyven uj aknával megszaporították. — Berlinből jelentik: Pénzügyi kö,rökben határozottan azt hiresztelik, hogy a béke Olaszország és Törökország között legközelebb meglesz. A béke alapja az, hogy Törökország lemond Tripoliszrót, de megtartja Bengázit és Kirenaikát. Tanítók országos kongresszusa. - A harmadik nap. ->(Saját tudósítónktól'.) A tegnapi zajos jelenetek után ma csendesen és nyugodtan folytatta tanácskozásait a VII. egyetemes tanitógyülés. A gyűlés tagjai az előző naphoz képest meglehetős kevés1 számban jöttek össze, mert a radikálisok nem jelentek meg, de meg igen sokan ki is fáradtak a tegnapi harcban és ezért már elutaztak. Reggel kilenc órakor mintegy töszáz-batszáz tanító jelenlétében nyitotta meg a közgyűlést Rákos .István elnök, aki ismertette megnyitójában a tegnapi küzdelmet. Konstatálta, hogy a tanítóság ebben a harcban néni vesztett semmit. Kívánságaik és vágyaik tekintetében valamennyien egyek és ezt az egységet gyönyörűen mutatták meg azzal az impozáns fölvönulás'sal, amellyel Zichy János gróf miniszter elé mentek. Kifejtette, hogy Üeni az a fontos, hogy a határozaTi javaslatot mindjárt akkor adták-e át a miniszternek, hanem az a fontos, hogy a határozati javaslatok most már a miniszter- asztalán vannak. Személyes harcok ne sértsék a tanítók érdekeit. Indítványozta, hogy a nagygyűlés újra nyilvánítsa bizalmát Moussong Gézának, aki mindenkor szővén viselte a tanítóság érdekeit. Zajos helyeslés- kisérte Rákos szavait, aki felkérte Moussongoí, hogy foglalja el az elnöki széket. Mikor .Mouss-ong az elnöki emelvényen megjelent, a nagygyűlés éljenzéssel és tapssal fogadta. Moussong meghatottan köszönte meg az ovációt és igérte, hogy továbbra is küzdeni fog a tanítóság érdekeinek megvédéséért és helyzetük, javításáért. ' Cupaf/öMi Pál jegyző felolvasta az egyetemes gyűléshez érkezett 'táviratokát. Ezután megkezdték a tegnapi; napirendről inára halasztott nyugdíjtörvény revíziójának tárgyalását. Bur sics Ernő alelnök volt a kérdés első előadója. Hosszabb beszéd után, amelyben megindokolta előadói javaslatát, a következő határozati javaslatot nyújtotta he: Mondja ki a VII. egyetemes tanitógyülés, .hogy az 1904-ben tartott, hatodik egyetemes tanitógyülésnek a nyugdij-ügyben hozott határozatát a pótlandók pótlásával, egész terjedelmében megismétli és. föntartja. A második előadó Háda József igazgató-tanító volt. Az ő határozati , javaslatának fontosabb részei a következők: A szolgálati idő harmincöt év legyen. Tiz évi szolgálat után munkaképtelenség esetén a nyugdíjigény 50 százalékát és minden következő esztendőre még két és fél százalékot kapjon a tánitó. Az özvegy évi ellátása 1000 koronánál kevesebb nem lehet. A harmadik előadó Kis Bélai igazgató-tanitó volt. Határozati javaslatában a hatodik egyetemes gyűlés által elfogadott határozatokhoz ajánlott egy pár pótlást. Az előadók határozati javaslatának benyújtása után megindult a részletes vita. A fölszólalások után az elnök szavazásra . tette föl az előadók javaslatait azzal az indítvánnyal kapcsolatbn, hogy a nagygyűlés utasítsa az előadókat, hogy javaslataikat egyeztessék össze és az igy előálló egyöntetű javaslatot fogadják el. A nagygyűlés ezt el is fogadta, mire az elnök az összeegyeztetés tartamára fölfüggesztette a tanácskozást. Tiz percnyi szünet után nyitotta meg újra Moussong elnök az ülést s jelentette, hogy az előadók javaslat-sszeegyeztetése még tart, de hogy ki ne fogyjanak az időből", fölkérte Benedek Vincét, hogy tegyen jelentést a tegnap a, vallás- és közoktatásügyi miniszterhez küldött memorandum átadásáról. Benedek Vince előadta, hogy az öttagú küldöttség a memorandummal megjelent tegnap a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban. A miniszter nem fogadhatta őket, helyette Balogh Jenő államtitkár vette át a memorandumot. Az államtitkár' átolvasta a memorandumot, kijelentette, hogy az abban foglaltak jogos és teljesíthető kívánságok és ha csak a közoktatásügyi kormánytól függne, ugy azonnal teljesítenék is, de szükséges előbb a pénzügyminiszterrel is tárgyalni. E tárgyalás azonnal meg fog indulni és az eredményről, ha. lehet, levélben fogja értesíteni a nagygyüléstL Egyébként kijelentette még az államtitkár, hógy ha módjában volna, állásia árán is megszerezné a tanítóknak kívánságaik teljesítését. «A nagygyűlés Benedek Vince beszámolóját örömmel vette tudomásul és neki köszönetet szavazott. NAPIHÍREK Milyenek is az asszonyok? (Saját tudósítónktól.) Erről bizony már nem egy kötetet irtak össze a szellemesebbnél szellemesebb francia írók. Itt nem is a nő természetrajzáról, szokásairól, szeszélyeiről és erkölcseiről lesz szó, csupán egy szegedi házaspár civódási történetét mondom el, amelyből egy kis általánosítással megállapítható, hogy .milyenek is az asszonyok? A mult vasárnap történt. Kint, Újszegeden vigan szólt a zene. A szegedi leányzók büszkén sétálgattak a platánok alatt a kezet lóbálva, ki-ki az ö jegyesével. A fentebb emiitett házasfelek közül az egyik félnek, a férjnek, Újszegeden akadt dolga. Még délelőtt kiment a Vigadóhoz, délben azonban nagy hőség volt, gondolt hát egy nagyot és merészet, nem ment Laza ebédelni, hanem kint étkezett a Vigadó előtt. Délután még mindig dolga volt és megint gondok egy merészet, nem ment ekkor se haza, hanem kiinn ozsonnázott a cukrászda előtt. Este . . . ekkorra már haza .ért; de hogyan % • ög Pontban öt órakor, alighogy megozsoimázott a férj, a felesége megjelent egy vaskos napernyő kíséretében Újszegeden. Sőt egyenest a férj uram asztalánál. Drámai jelenet következik négy felvonásban szünetek nélkül: I. JELENET. (A szép, bájos asszonyka odarohan a férjéJiöz, .mélytüzű nagy szemeiből krokodil könynyeket hullait, a napernyőt a földhöz vágja, rálép az egyik felére, rálép a másik felére, eltöri három darabba az ernyőt, fekete hullámos haját megtépdesi a kalap, alatt, azután őrületes iramban megered a nyelve): — Te aljas, közönséges gazember, vártalak egész délelőtt, Vártalak ebédre, vártalak ebéd után, vártalak ozsonára, de nem jöttél haza, még csak arra sem érdemeid tettél, hogy telefonálj, hol vagy, élsz-e, lialsz-e, de amit főztél, azt edd meg, én itt" hagylak faképnél, mint. szent Pál az olájokat, még ma összecsomagolok, elutazok, elVáfok tőled. Ja, te néked a feleHéged az senki, azt otthön hagyod, az csak dolgozzon, vesződjön egész nap, de nagyon tévecc, ha azt hiszed, hogy én bolond vagyok és eltűrök ilyesmit . . . sth., sth. (Az asszonyka sarkon fordult és. elrohant.) II, JELENET. (Találkozom az asszonnyal, mosolyogva mondja). El sem képzeli, hogy összevesztem • ép most az uraípnial. Amit ez az ember velem tesz, az már abszurdum. Most. rohanok haza, i összepakolok minden eók-mókot és elutazom : még az éjjel Pestre. Én: De nagyságos asszonyom, nem kell enynyire heveskedni- Házasság el sein képzelhető i civakodás nélkül. Önök estére szépen ki.béküli neu és minden rend.ben lesz. Ő: Mi kibékülünk? Hát minek gondol maga engem? Ugy látom, már magával sem érdemes szóba állni. Soha többet nem nézek árra az utálatos fráterre. Gyűlöltem egész életemben, nem is tudom, miért mentem hozzá. De most már vége mindennek. Hiába fog könyörögni, seinmi közöm többé hozzá. III. JELENET. (Alighogy elbúcsúztam a duzzogóan kedves asszonykától, öt lépéssel hátrább a bus férjjel találkozom, aki ugy látszik, nyomon követett ; bennünket.)