Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-05 / 153. szám

1912 julius 5. DÉLMAOYARORSZÁO B i tos jószág, aki nem tűr meg idegen akaratot. Természetes tehát, hogy annak idején, amikor a természettudósok bizottsága kíméletlen bru­talitással próbálta vizsgáztatni, dacosan ellen­szegült és inakranco'skodott, Zarif és Muliani­jned már nem ilyen vad termeszeinek. Az utóbbi eleven, nagyon ügyes, játékos-kedvü és }]a az ember néha megfigyeli, amint hosszú időn át tudatosan helytelen választ ad, azt hiszi róla, hogy csak csúfolódik a kérdezős­ködő emberekkel . . . Zarif jobban hajlik a pa­rancsra, de kevésbbé is tehetséges Muhaiu­mednél. Nyugodt, biztos válaszokat ad és egész lénye hűségről.és állandóságról tesz ta­núságot. Mihelyt a lovak észreveszik, hogy nem ügyel­nek rájuk és nem ellenőrzik a figyelmességü­ket, mindjárt össze-vissza válaszokat adnak. Amikorr akaratoskodni .kezdenek, gyakran kép­telenság boldogulni velük. Ha betegek, nem jól érzik magukat és lekopogtatják: „stall gehen" (istállóba menni), legjobb teljesíteni az akara­tukat. A lustaság meglehetősen ki van fejlődve bennük, csak a rendszeres nevelés tompította kissé ezt a hajlandóságukat. Az unálotnmk a jeleit is megtaláljuk néha náluk: a jól ismert, könnyű kérdésekre rosszul válaszolnak, amikor a legnehezebb föladatot jól oldják meg. Ha valamiért niegharagusznak a gazdájukra, nem válaszolnak, amig ki nem­engesztelődnek. Ha"1 jókedvűek, a szeretetnek ezerféle jelét mutatják iránta. Nyugodt lélek­kel föltehet jiik tehát,'hogy az 'állatok 'érzelúii élete nem kevésbbé gazdag, nem kevéssbbé vál­tozatos, nnint a mienk. CSak megértéssel kell feléjük közelednünk és tanitanunk kell őket. Az* állatok makrancoskodnak, ellenszegülnek a saját belsejükben rejlő okok miatt: életükben tehát nagy szerepet játszik a tulajdon akara­tuk. Nem szabad ennek az akaratnak a sem­mibévevésével közelednünk féléjük; megértő szeretet, odaadó taliitás, ezek azok az eszközök, amétyékkel egyéniségükhöz- hozzáférhetünk. Nejű a üresszut'a kíméletlensége, hanem a ter­mészetük kellő megismerése által vezetett sze­retét fegyelmezése legyen az irányadó, ha eredményt akarunk elérni velük. A tényeket eltagadni nem lehet, jelentőségü­ket lekicsinyelni korlátoltság. A' tudományos világfaKloot szerint — az a föladat várna mos*t; hogy Krá 11 példájára megkíséreljék más lovakkal és állatokkal is az értelmi képesség kicsiholásának nehéz munkáját. Ha majd a példák nagy csoportja áll rendelkezésünkre, akkor majd megállapíthatjuk a tudományos következményeit a ma még egyedül álló tény­nek és akkor majd azt is meglátjuk, mint le­het az állati intelligencia tanulmányozásának ebből a módszeréből komoly hasznot is terem­teni az emberiség számára. A legfontosabb gyakorlati tanulság egyelőre az legyen, hogy szeretettel bánjunk minden állattal és erre ta­nitsuk meg főként gyermekeinket, is. Bizalom a kormánynak. A mai napon megint két vármegye szavazott bizalmat a kormánynak és Tisza István gráfnak, mivel a magyar parlament tanácskozási rendjét hely­reállították. ' Az ország közhangulatának az. ilyetén megnyilvánulása eléggé bizonyítja, hogy az ellenzék erőlködése mily hiába való a közvélemény félrevezetésében. Ugocsamegye közgyűlése 53 szóval 42 ellenében, Udvarhely­megye közgyűlése pedig 117 szóval 11 ellené­ben ina bizalmat szavazott a kormánynak. Elzárják a somi mai kikötőt. Athónbő jelentik: A török hadügyi kormányzat elhatá­rozta, hogy a szmirnai kikötőt aknákkal el­zárja és három hajót már el is sülyesztettek a kikötő előtt. Az aknazárat negyven uj akná­val megszaporították. — Berlinből jelentik: Pénzügyi kö,rökben határozottan azt hireszte­lik, hogy a béke Olaszország és Törökország között legközelebb meglesz. A béke alapja az, hogy Törökország lemond Tripoliszrót, de megtartja Bengázit és Kirenaikát. Tanítók országos kongresszusa. - A harmadik nap. ->­(Saját tudósítónktól'.) A tegnapi zajos jele­netek után ma csendesen és nyugodtan foly­tatta tanácskozásait a VII. egyetemes tanitó­gyülés. A gyűlés tagjai az előző naphoz ké­pest meglehetős kevés1 számban jöttek össze, mert a radikálisok nem jelentek meg, de meg igen sokan ki is fáradtak a tegnapi harcban és ezért már elutaztak. Reggel kilenc órakor mintegy töszáz-batszáz tanító jelenlétében nyitotta meg a közgyűlést Rákos .István elnök, aki ismertette megnyitó­jában a tegnapi küzdelmet. Konstatálta, hogy a tanítóság ebben a harcban néni vesztett sem­mit. Kívánságaik és vágyaik tekintetében va­lamennyien egyek és ezt az egységet gyönyö­rűen mutatták meg azzal az impozáns fölvö­nulás'sal, amellyel Zichy János gróf miniszter elé mentek. Kifejtette, hogy Üeni az a fontos, hogy a határozaTi javaslatot mindjárt akkor adták-e át a miniszternek, hanem az a fontos, hogy a határozati javaslatok most már a mi­niszter- asztalán vannak. Személyes harcok ne sértsék a tanítók érdekeit. Indítványozta, hogy a nagygyűlés újra nyilvánítsa bizalmát Mous­song Gézának, aki mindenkor szővén viselte a tanítóság érdekeit. Zajos helyeslés- kisérte Rákos szavait, aki felkérte Moussongoí, hogy foglalja el az elnöki széket. Mikor .Mouss-ong az elnöki emelvényen megjelent, a nagygyűlés éljenzéssel és tapssal fogadta. Moussong meghatottan köszönte meg az ovációt és igérte, hogy továbbra is küzdeni fog a tanítóság érdekeinek megvédéséért és helyzetük, javításáért. ' Cupaf/öMi Pál jegyző felolvasta az egyete­mes gyűléshez érkezett 'táviratokát. Ezután megkezdték a tegnapi; napirendről inára ha­lasztott nyugdíjtörvény revíziójának tárgyalá­sát. Bur sics Ernő alelnök volt a kérdés első előadója. Hosszabb beszéd után, amelyben megindokolta előadói javaslatát, a következő határozati javaslatot nyújtotta he: Mondja ki a VII. egyetemes tanitógyülés, .hogy az 1904-ben tartott, hatodik egyetemes tanitógyülésnek a nyugdij-ügyben hozott hatá­rozatát a pótlandók pótlásával, egész terjedel­mében megismétli és. föntartja. A második előadó Háda József igazgató-ta­nító volt. Az ő határozati , javaslatának fon­tosabb részei a következők: A szolgálati idő harmincöt év legyen. Tiz évi szolgálat után munkaképtelenség esetén a nyugdíjigény 50 százalékát és minden követ­kező esztendőre még két és fél százalékot kap­jon a tánitó. Az özvegy évi ellátása 1000 ko­ronánál kevesebb nem lehet. A harmadik előadó Kis Bélai igazgató-tanitó volt. Határozati javaslatában a hatodik egye­temes gyűlés által elfogadott határozatokhoz ajánlott egy pár pótlást. Az előadók határozati javaslatának benyújtása után megindult a részletes vita. A fölszólalások után az elnök szavazásra . tette föl az előadók javaslatait azzal az indít­vánnyal kapcsolatbn, hogy a nagygyűlés uta­sítsa az előadókat, hogy javaslataikat egyez­tessék össze és az igy előálló egyöntetű javas­latot fogadják el. A nagygyűlés ezt el is fogadta, mire az el­nök az összeegyeztetés tartamára fölfüggesz­tette a tanácskozást. Tiz percnyi szünet után nyitotta meg újra Moussong elnök az ülést s jelentette, hogy az előadók javaslat-sszeegyez­tetése még tart, de hogy ki ne fogyjanak az időből", fölkérte Benedek Vincét, hogy tegyen jelentést a tegnap a, vallás- és közoktatásügyi miniszterhez küldött memorandum átadásáról. Benedek Vince előadta, hogy az öttagú kül­döttség a memorandummal megjelent tegnap a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban. A miniszter nem fogadhatta őket, helyette Balogh Jenő államtitkár vette át a memoran­dumot. Az államtitkár' átolvasta a memoran­dumot, kijelentette, hogy az abban foglaltak jogos és teljesíthető kívánságok és ha csak a közoktatásügyi kormánytól függne, ugy azon­nal teljesítenék is, de szükséges előbb a pénz­ügyminiszterrel is tárgyalni. E tárgyalás azonnal meg fog indulni és az eredményről, ha. lehet, levélben fogja értesíteni a nagygyüléstL Egyébként kijelentette még az államtitkár, hógy ha módjában volna, állásia árán is meg­szerezné a tanítóknak kívánságaik teljesítését. «A nagygyűlés Benedek Vince beszámolóját örömmel vette tudomásul és neki köszönetet szavazott. NAPIHÍREK Milyenek is az asszonyok? (Saját tudósítónktól.) Erről bizony már nem egy kötetet irtak össze a szellemesebbnél szel­lemesebb francia írók. Itt nem is a nő termé­szetrajzáról, szokásairól, szeszélyeiről és erköl­cseiről lesz szó, csupán egy szegedi házaspár civódási történetét mondom el, amelyből egy kis általánosítással megállapítható, hogy .mi­lyenek is az asszonyok? A mult vasárnap történt. Kint, Újszegeden vigan szólt a zene. A szegedi leányzók büsz­kén sétálgattak a platánok alatt a kezet lóbál­va, ki-ki az ö jegyesével. A fentebb emiitett házasfelek közül az egyik félnek, a férjnek, Újszegeden akadt dolga. Még délelőtt kiment a Vigadóhoz, délben azonban nagy hőség volt, gondolt hát egy nagyot és merészet, nem ment Laza ebédelni, hanem kint étkezett a Vigadó előtt. Délután még mindig dolga volt és me­gint gondok egy merészet, nem ment ekkor se haza, hanem kiinn ozsonnázott a cukrászda előtt. Este . . . ekkorra már haza .ért; de ho­gyan % • ög Pontban öt órakor, alighogy megozsoimázott a férj, a felesége megjelent egy vaskos nap­ernyő kíséretében Újszegeden. Sőt egyenest a férj uram asztalánál. Drámai jelenet követke­zik négy felvonásban szünetek nélkül: I. JELENET. (A szép, bájos asszonyka odarohan a férjé­Jiöz, .mélytüzű nagy szemeiből krokodil köny­nyeket hullait, a napernyőt a földhöz vágja, rálép az egyik felére, rálép a másik felére, el­töri három darabba az ernyőt, fekete hullá­mos haját megtépdesi a kalap, alatt, azután őrületes iramban megered a nyelve): — Te aljas, közönséges gazember, vártalak egész délelőtt, Vártalak ebédre, vártalak ebéd után, vártalak ozsonára, de nem jöttél haza, még csak arra sem érdemeid tettél, hogy tele­fonálj, hol vagy, élsz-e, lialsz-e, de amit főztél, azt edd meg, én itt" hagylak faképnél, mint. szent Pál az olájokat, még ma összecsomago­lok, elutazok, elVáfok tőled. Ja, te néked a fe­leHéged az senki, azt otthön hagyod, az csak dolgozzon, vesződjön egész nap, de nagyon té­vecc, ha azt hiszed, hogy én bolond vagyok és eltűrök ilyesmit . . . sth., sth. (Az asszonyka sarkon fordult és. elrohant.) II, JELENET. (Találkozom az asszonnyal, mosolyogva mondja). El sem képzeli, hogy összevesztem • ép most az uraípnial. Amit ez az ember velem tesz, az már abszurdum. Most. rohanok haza, i összepakolok minden eók-mókot és elutazom : még az éjjel Pestre. Én: De nagyságos asszonyom, nem kell eny­nyire heveskedni- Házasság el sein képzelhető i civakodás nélkül. Önök estére szépen ki.békül­i neu és minden rend.ben lesz. Ő: Mi kibékülünk? Hát minek gondol maga engem? Ugy látom, már magával sem érdemes szóba állni. Soha többet nem nézek árra az utálatos fráterre. Gyűlöltem egész életemben, nem is tudom, miért mentem hozzá. De most már vége mindennek. Hiába fog könyörögni, seinmi közöm többé hozzá. III. JELENET. (Alighogy elbúcsúztam a duzzogóan kedves asszonykától, öt lépéssel hátrább a bus férjjel találkozom, aki ugy látszik, nyomon követett ; bennünket.)

Next

/
Thumbnails
Contents