Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-31 / 111. (175.) szám

1912 julius 31 DÉL MAGYARORSZÁG B 1 altunk, mely ugylátszik az egész kurgán 'közepét kitöiltj, afféle primitív -kövezetnek látszik. Mi oélj-a volt ennek, még nem sejtem. Azt hiszem, hogy az ásatások folytatásával, részletesebb adafolkat közölhetek. Julius 16-áról a Deutsoh-Alt-enlburgi ásatások eredményéről a következőket irja: — A munka lassan halad előre, de érdekes. A célnál még most sem vagyunk, de e hét végéig a kup tengelyét elérjök. A helyzet jelenleg a következő: Mintegy 13—14 méternyire a tárna szájától találtuk a kőréteget, mely a járdaszerü-en egymás mellé helyezett terméskövekből állott és 15 méter hosszan terjed. Mintegy 8 méternyire a középtől megszűnt. Ez után esak humuszt találtunk. A (titokzatos halom színétől most már esak 4—5 napi munka választ el bennünket. —Azt hiszem az igazán izgató munka falnak hivatása valószínűleg az volt, hogy a téz temetkező helyét, mert attól tartok, hogy a sírt avatatlan kezek megbolygatták. Julius 21 í-én kelt levelében Edvi a következőket irja az ásatási munkálatok előhaladottságáról: — A deutsch—altenburgi kurgán igen érdekes tumultusnak bizonyul. Még ugyan nem tudjuk, hogy a honfoglalás korából való-e, de ugy látszik, teljes mértékben érdemes arra a fáradságra és költségre, melyet reá fordítottunk. A mult hét csütörtökén megtekintettem, mert elérkeztünk táróval a halom közepéig. A kup tengelyében egy 4 méter átmérőjű boltozat van. Nagy meglepetésünkre itt két táró torkolatát találtuk. A felső az másfél méterrel följebb, az alsó pedig ugyanannyival lejjebb van a mi tárnánk talaj szintjétől. Ezt a két tárót állítólag 1824-ben a heimburgi sapeurok (régi utász katonák) hajtották, nyilván tanulmányi okból, mert a sírkamrát ugy látszik nem nagyon bolygatták meg. A boltozat alatti rész tele van hummusszal. Csak ott üres, ahol a 2 siphor-táró nyilása torkollik be. Ha a katonák a sirüreget kiürítették volna, nem lehetne abban anynyi humusz, mint amennyi van. A boltozatot véleményem szerint annak a halomnak a védelmére készítették, amelyet a talajszint fölé hordtak s amely alatt kell lenni az elemietek vezérúek. A boltozat kövei nincsenek habarcsba rakva, de mégis elég összetartok, mert az •építmény nem roppant össze, midőn a sa-. peurok és persze az én embereim is megbolygatták. Most a boltozat aláducolásán és a laza köveknek cementtel való megkötésén dolgoznak, nehogv összeroppanjon, ha alóla a földet kihordatjuk. — Talán e hét derekán már tudjuk, vájjon ép, — vagy kirabolt sirral van-e dolgunk; vájjon hun, avdr, vagy niagyar émlék-e és vajján Árpád fejedelem hamvait rejti-e? — Ha nem találunk a sirüregben semmit, a boltozat körül kell köztárót hajtani, hogy az oldalrészeket is tanulmányozhassuk. — Az ásatásokat egy bécsi archeológus (Regierwgsrath) igen rhgy figyelemmel kiséri. Bizonyára utasítása van. Az eddigi eredmények csodálattal töltik el. — A tumultust unikumnak tartja. Majd csodálkozik egy pár nap múlva, hogy ránk, mogyorókra nézve szent Hellyé is legyen. — Az újságokba került híreknek csak a magja igaz. Ha a vizsgálattal elkészültünk, leadjuk a hiteles kommünikét. Ezt irja Edvi Illés Aladár az ásatást ismertető utolsó levelében. Szorgos munkálatait most már rövid pár nap alatt befejezi. Hogy mi lesz az eredménye, azt még nem le)fét tudni. Meglehet, hogy helyes volt a (khtató Edvi Illés Aladárnak a föltevése és tényelg Árpád sir ját lehet majd megismerni a fölásott kurgánban, de ha ez a föltevés nem is válik valóra, még akkor is a kurgán alkotása és összeállítása olyan érdekes ezer éves műnek bizonyult, ami régészeinket, történetbúvárainkat nagyon érdekelni fogja. A posta humanizmusa a fürdőkben. (Saját tudósítónktól.) Általánosan ismert dolog, • hogy ,a postai szolgálat igen tehhes mimikával jár és e munikáhól ugy a tisztviselőnek, mint az altisztnek egyaránt kijut. A nagyobb városok postai alkalmazottai alig várják a tavasz elérkezését, hogy a megrongált egészségük helyreállítása céljából valamelyik hazai fördőbe való kirendelésüket kérelmezzék. A tisztviselők és altisztek beadják folyamodványukat ás boldognak érzi magát az, (akinek sikerül célt érni és szolgálattétélre valamelyik kies fekvésű fürdőbe kirendelik, de e boldogság esak addig tart, mig uj állomáshelyét elfoglalja. Most kezdődik esak igazán a munka! Ezek igazolására álljon itt például Bártfafürdő eseta Bártfafürdő aa idén különösen nagy látogatottságnak örvend, a venidégek száma már közel jár a 3000hez, a szállodák szobáit mind lefoglalták, ugy, hogy most már csakis magánvillákban lehet még lakást kapni és igy érthető, hogy e látogatottság a posta nagy forgalmát eredményezi. Naponta százával jönnek a csomagok és egyéb küldemények, a levelek ós levelezőlapok egész halmazával látják el a fürdőt, mindehhez hozzájárul még a távíró- ós telefonszolgálat, mely sokirányú elfoglaltság a csekély számú tisztiszemélyzetet teljésen lefoglalja. Kora reggeltől, késő estig szolgálatot teljesítenek a tisztviselők, mert hiszen itt nincsen senki, aki őket munkájukban fölváltaná. Az egész napot a hivatalszobában kell eltölteniök, legföllebb csak az esti órákban jutnak egy kis jó levegőhöz. Ez a postatisztek nyaralása! Szomorúbb az altisztek dolga. Ezek a szegény emberek vlóságos robotmunkát végeznek. Anagydbb városokból azért kérelmeztek a fürdőbe való kirendelésüket, bogy itt némileg kipihenhessék magukat s e helyett még erősébb munka vár reájuk. A levélbordó a fürdőben senkit sem ismer, de ha a levél pontosan meg van címezve,; csak ki tudja kézbesíteni, néhány nap alatt megismerkedik a körzetével; de mivel a fürdővendégek mindig változnak, a kézbesítés nehézsége mindvégig megmarad. Az is gyakori eset, hogy a vendég lakást változtat, más villába hurcolkodik, ez ujabb nehézséget okoz. Hát bizony, igy dolgozni nem lehet és igy dolgozni nem szabad. Ha valaki betegség dkából, vagy üdülés céljából a fürdőben tedjíesitendő szolgálatra kirendeltetik;; azt nem szabad sokkal fárasztóbb munkával még jobban meggyötörni, hanem módot és alkalmat kell adni -nekj, bogy kellő pihenés után egészségét. és munkabírását minél előbb visszanyerje. Végeredményében ez az államkincstár hasznára válik, mert -alkalmazottai tovább birják ki a szolgálatot. Ezt a nehézséget csak ugy lehet elhárítani, ha szaporítják a fürdőben alkalmazott személyzetet, a humanizmus is ezt parancsolja; elvégre busásan megtérül -ez, hiszen a posta élénk forgalma jövedelmet is hajt az államkincstárnak. Ez a helyzet immár csaknem tarthatatlan és még rosszabbodik augusztus hó folyamán, amikor a fürdővendégeik egy része elutazik, a forgalom kisebbedik, ilyenkor az altisztek egy részét visszarendelik állomáshelyükre s egy levélbordó bonyolítja le az egész fürdőben a kézbesítői szolgálatot. i miniszterelnök a munkapártban. Lukács László miniszerelnök ma este megjelent a munkapártban, ahol hosszasan elbeszélgetett a képviselőkkel. A párt tagjai nagy lelkesedéssel vették körül Lukács Lászlót és sokáig tanácskoztak vele a politikai helyzetről. A minisztereinők holnap Tátra-Lomnicra utazik, ahol családja körében nyaral. Nagy Syörgy párbaja Ferenc Józseffel. — Aktuális adomák. — (Saját tudósítónktól.) Nagy kár, hogy a makói rendőrkapitány nem teljesítette Nagy Gyurka kérelmét ós megtiltotta a köztársasági párt alakítását, iMinék tette azt a makói rendőrkapitány? Miért fosztott meg bennünket attól, h-ogy ezt a szép párbajt, végignézhettük volna. Pedig kármit is csinálnak a hatóságok, Nagy Györgyöt nem lehet leszerelni. Gyurkániak erős pikkje van Ferenc Józsefre és ennek a párviadalnak meg kell történni. A szép barna fiu nem is veszi észre, hogy ő ebben a nagy nekilfenékedésben milyen komikus figura És hogy mennyire basosnilit ő az egyszerű rongy-szedőhöz, aki a. rabbiválasztásnál tűnt föl. A rábbiválasztáson a hitközségnek minden valamire való tagja rásaavaott -egy és ugyanarra a jeles és kiváló jelöltre. Gsak egy ember, valami rongyszedő ágált ós izgatott szörnyen a jelölt, ellen. Mindenféle kifogásokkal állt elő s a választásnál magára maradt ugyan, de ellene szavazott a kiszemelt rabbinak. A rabbit prsze megválasztották ós fényesen installálták hivatalába. Az uj rabbi azután, amikor megtudta a választás körülményeit, magához hivatta a rongyszedőt és megkérdezte tőle: — Hallja maga, Grün, mi kifogása volt magának én ellenem? Minden előkelő ember mellettem volt a községben, miért hogy éppen maga nem akarta, hogy engem megválasszanak? Miért lármázott éppen maga ellenem? » — Kedves, drága főtisztelendő rabbi ur! Százezerszer bocsánatot kérek, nincs a rabbi urnák nagyobb tisztelője- és alázatosabb szolgája a világon sem, mint amilyen ón vagyok. D-e, kérem, alásan, bogy ha ón is, a rongyszedő, szegény zsidó rászavaaok szó nélkül a rabbi úrra: hát tudta volna a -rabbi uq azt, hogy én a világon vagyok? Nahát, most legalább tudja, hogy én is vagyok valaki, ha mindjárt rongyszedő vagyok is. És ezt akartam én elérni, Az applikációt a niagyar köztársasági pártra ós hősi agitátoraira bízvást rábízhatjuk a nyájias olvasóra. Az eset nem is szorul bővebb magyarázatra. Ha valaki már semmiképp sem tud megmradni a szereplés viszketegségétől, ba mindenáron föl akar tűnni, de kifordított nadrágban még sem akar mutatkozni az utcán: akkor fogja magát és fölcsap köztársasági agitátornak Magyarországon. Nagy György föltette mlagáhan, bogy megbuktatja az ezeréves magyar királyságot s megbuktatja -a magyar királyt. Szép és nagyszerű vállakózás. Olyan, mint amikor a Jóska gyerek, -aki fölkerül Pestre inasnak, arra vállalkozik, hogy egy nekiszaiadással átugrik a Dunán. Persze, senkisem állja útját. Perbe se fogják, be se csukják. Senki sepa zavarja a nagy gyerekek ártatlan mulatságát. Angliában megtörtént, hogy ia rendőrök egyszer behoztak a bíróhoz egy szónokot, aki •nyílt szószéken igzatott Anglia ellen s fenyegetőzött, hogy föl fogják forgatni az angol királyságot. Az angol biró végignézett a furcsa szónokon s igy szólt: — Menjen, maga szabad s mehet, ahova -akar: forgassa fel a királyságot! Nagy György is előbb-utóbb egészen szabadon folytathatja az ő mozgalmát: ám buktassa meg a királyságot és a királyi Tegye meg, ha megteheti. Egyelőre azonban Nagya György maga bukott meg a saját „székely testvérei" között, sőt egészen el is költözött szűkebb hazájából és egy idegen városban, Hódmezővásárhelyen nyitott ügyvédi irodát. Persze, hiszen az ember nem lehet próféta a saját hazájában. Bohóc még csak lehetne,, <1© próféta nem.