Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-26 / 107. (171.) szám

- " * H • - rj-„- riry,riorM hw.h„m W 1912 julius 26 'körök súlyos betegei is nála keresnek mene­déket s nemi mint azelőtt, liéesii ós .külföldi professzoroknál. He rezei Manó dr-nak 'Külö­nös érdeme, hogy ideális orvos, aki bármily rendű és rangú betegében egyedül és kizá­rólog a szenvedő embert tekinti s mélységes humánus érzéssel tudása és tehetsége javát szenteli megmentésének. De nemcsak /uint sebész elsőrangú, de mint ember is a legjob­bak, a legnemesebbek s a legműveltebbek kö­zül való, tele finom müérzékkel és rendkívül érdeklődéssel minden jó, szép és hazafias ügy iránt. Az orvosi kár megtiszteltetése tükröző­dik a királyi kitüntetésben, mely ország­szerte bizonyára nagy örömet okoz a nagy sebész tömérdek tisztelőjének és az életnek megmentett pácienseinek. Az Újság híradása nyomán egyik fővárosi estilap munkatársa felkereste ma délután a •nagyhírű sebésztanárt, liogy meginterjúvolja kitüntetése alkalmából. Herczel dr az újság­írónak az alábbi kijelentést tette bárósitására vonatkozólag: Még nem vagyok báró. Tudom, a reggeli lapok irják, hogy báró vagyok és azt is, hogy József főherceg azért járt nálam, hogy gratuláljon. Kérem önt, írja meg, liogy a fenséges ur csak konzultálás végett járt nálam. Nem hozta a liirt, nem is gra­tulált. Kérem, irjia meg ezt okvetlenül, mert még azt fogják hinni, hogy ón su­galmaztam a lapok közleményeit. Hogy báró leszek-e vagy vagy se, azt nem tudom. Igy nyilatkozott Herczel tanár, de ebből is klitünik, hogy a báróság ha késik is, nem mú­lik. Különben már régóta nyilt titok, hogy őfelsége Herczel tanár kitűnő szolgálatát megfelelő kitüntetéssel fogja jutalmazni. Mikor a. nagytudásu professzor, a legjobb magyar operatőr megmentette Fejérváry Gé­za báró életét, akkor magyar nemességet, majd udvari tanáesosságot kapott. Idén té­len pedlig az uralkodóháznak egyik legnép­szerűbb tagja: József főherceg fordult súlyos betegségével Herczel tanár tudomáa.yához. Több hétig feküdt a professzor magánszana­tóriumában és a jól sikerült operáció és gon­dos kezelés után, teljesen egészségesen hagy­ta el a Herczel-féle szanatóriumot. z * Herczel Manó dr. Szegeden született, itt is végezte középiskoláit. Apja, Herczel Fülöp dr. orvos nagy gondot fordított neveltetésére. Az élénk eszii és vasszorgalmu fiút a diplo­máciai pályára akarta adni. Herczel Manó a gimnázium elvégzése után jogász lett. Azonban semmli kedvet sem érzett a jogi pá­lyához és csakhamar átiratkozott az orvosi /fakultásra. Kiment Párisba ós ott járt az egyetemre. Majd az egyetemi tanulmányai­nak elvégzése után bejárta a külföldet, a kel­lő prakszis mgszerzése végett. Mikor mint kész orvos és niagy gyakorlatú sebész Ma­gyarországra vlisszatért, Budapesten telepe­dett meg. A fővárosban azonnal felismerték benne a kiváló sebészt és a mélyhivatásu or­vost. Hamarosan nagy bimévre tett szert, egyetemi tanár lett és a városligeti fasorban szanatóriumát építtetett, amely ma már a leghíresebb az egész országban. Mintegy bárom évvel ezelőtt apja, Herczel Fülöp dr nagybeteg lett és eladta szegedi há­zát, amely a Kárász-utcában volt és felköl­tözött (nagynevű fiáhoK Budapestre. Ennek dacára, azonban, még mindig sok rokoni köte­lék fűzi a híres professzort Szegedhez. Sokan emlékeznek még rá, abból az időből, mikor iitt járt iskolában. Egy előkelő szegedi em­ber tudósítónk előtt a következőket mondta Herczelről: — Már fiatal gyermek korában megjósol­tuk Herczel Manónak, hogy nagy ember lesz. Igen élénk eszű s amellet szorgalmas, lelki­DÉLMAGYARORSZÁG ismeretes tanuló volt. Szerény modoráért és /"•tó": rységeéri mindenki szerette. Miikor később elszármazott Szegedről, nagyon sokan kísértük figyelemmel pályafutását és ő is megtartotta mindig szeretetében szülőváro­sát. A polgármester ma délután Herczel Manó dr-t meleghangú táviratban üdvözölte, arra a hírre, hogy bárónak nevezte ki a király. (Saját tudósítónktól.) Gyásza van a magyar politikai világnak. Gromon Dezső v. b. t. t. volt honvédelmi államtitkár ma dél­után fél ötkor meghalt. Napok óta írták már a lapok Gromon súlyos betegségéről és igy nem jctt váratlanul a katasztrófa. Grofnon különbem is imár két év óta szenvedett vizri­beíegségében ésmeggyengült szervezete nem volt képes tovább ellentállni a kórnak, 'Gromoni halála élénk részvétet keltett iaz egészI magyar közéletben. Évtizedekig élénk szerepet játszott a politikában. Meg­fontolt, logikus, higgadt ember volt, aki so­hase tolta saját személyét előtérbe, hanem mindég af nemzet érdekeit tartotta szem előtt.. Vas szorgalma és lelkiismerete által nem egyszer került mégis az események élére. Kivált közgüzdiaáági életünkben szer­zett nagy érdemeket magának. Az árviz el­leni védekezésben többször volt királyi biz­tos és mint ilyen", sok jótéteményt gyakorolt a szegény, megkárosult néposztállyal. Ö volt az egyik főrendezője a millenáris kiállí­tásnak is, amelynek lezajlása után" a bárói ciirr.mel tüntette ki a király. A szegedi árviz Uatasztrófa idején ts /|agy tyvéktyiységFí fejtéét ki a védelemiben, és sok családot mentett meg a pusztulástól. Sok évig volt főispánja Zombornak, Bajá­nak, Bács-Bodrog megyének és mindeni ere­jével arra törekedett, ihogy a nemzetiségek­kel szemben" megőrizze a magyar szwpremá­ciót. Politikai elveit az elismerés koronázza akkor, amikor Fejérváry Géza báró honvé­delmi minisztesége alatt államtitkár lett. Hosszas politikai tevékenysége után 1906-ban nyugalomba vonult, de már ekkor gyötörte kinzó betegsége. 1908-ban emiatt öngyilkosságot is követett el. Mellbelőtte magát. Azonban nem halt bele sebeibe, ha­nem hónapok múlva felgyógyult. Gromon Dezső báró 1838-ban született Vajókán. Tanulmánj^ait külföldön folytatta. 1869-ben választották meg először képvise­lőnek. 1875-ben Bácsíóváros képviselője lett és öbb jzben, -mint kormánybiztos lett kiküld ve árvizek idején. 1880-ban ismét Bácstóváros képv iselője lett, amely kerületet egész haláláig képviselte. A Házban a men­telmi bizottság elnökének választották. 1892-ben a Vaskorona-rendet adományozta neki a király, 1894-ben pedig valóságos belső titkos tanácsosnak nevezte ki. Majd a Fe­renc József-rend nagy keresztjét kapta meg és 1906-ban a bárói elmet. BSBÍSHIBaiSE!aSBi»5E;SSÍSaH®88BaEB5EBa ÉMÉSÉei felvesz 8 SÉÉliVÉi. ÍHEHBnHBüBSKHBBHEBBKSHBBBBH 3 Tengerek ura. — Anglia floítaépitéss. — (Saját tudósitónktól.) A flottaszaporitás az uj hadliliajóóriásokhoz szükséges póthitel dolga egy napig még foglalkoztatta a kama­rát a szavazás előtt. Churchill lord tengeré­szetügyi miniszter még egy hosszú beszédet vágott ki a követeiléseik érdekében. Nyilatko­zott arról, liogy a Földközi-tengerről vissza kellett rendelnli egyes csatahajókat, mert típusuknak az értéke teljesen elveszett, ami­kor Ausztria-Magyarország és Olaszország uj hajókat állítottak a tengeren. A régi hajók­nak aiz ottliagyása még elriasztó eszköznek sem lett volna alkalmas. Középtengeri flot­táját uj Dreadnougbt-hajóraj szervezésével is meg kellett erősitenlie Angliának. Arra a vádra, bogy az admiralitás nem tesz semmit az uj helyzettel szemben, Churchill kijelen­tette, liogy az idén negyvenöt millió font sterlinget ad ki s a jövőre még többet. Az idén Németország két hajót Ikezd építeni. An­glia négyet, jövőre Németország egy eksztra­hajót épit, Angllia majd kettőt. És 1914 vé­gére Angliának az egész világon utolérhetet­len flottája lesz. —Büszke vagyok magas hivatalomra, — mondta ki a miniszter az utolsó szót, de egy csepp örömet sem okozna nekem betöltése, ha eleget kellene tennem Selbourne kívánságá­nak, hogy most már nyolc vagy még több Dreadnoughtot építünk. Nem léphetnék a Ház és az ország elé, mint. most, azzal a meg­győződéssel, hogy minden fillér, melyet ké­rek, szükséges az ország biztonságára. Mi vagyunk a helyzet urai. Pánik vagy riada­lom indokolatlan. Egészen a mi hibánk vol­na, ba a jövőben niem tudnók a szükséges túl­súlyt fentartanli. Ha követeléseinket a Ház "elfogadja, akikor céljainknak megfelelő túl­súlyúnk lesz 1914-ben. Minden olyan alaku­lással pedig, mely 1915-ben vagy 1916-ban áll előreláthatólag he, hatályosan számolhatunk, mihelyt arról tudomást szerzünk. A további rendkívül élénk vitában sir Com­ton-Rickett azt "követelte a kormánytól, liogy (igenis szembe kell nézni Ausztria-Magyar­ország és Olaszország között levő szövetség­nek s Angolországnak többet kell tennie, mint amennyit tesz, meg kell előznie olyan ténye­ket, amelyekkel valószínűleg ősszel vagy a jövő évben szemben fog állani. Németország kihívta Angliát, Angliának azt határozottan és erélyesen kell fogadni. Mindezek után a radikálisok javaslatát, az uj költségeknek le­szállítása dolgában, 281 szavazattal 72 ellené­ben elvetették s az uj hajóépitések költség­vetését megszavazták. •••nMBHKBBanBiail Tégíagyár-wtsa és Hars-tér sarkán kiadé 1 kétszobás ™ • háromszobás vízvezetékkel, @ÍÍÍ kétszobás 9 zon-lakás. Tudakozódni: a HÁZMESTERNÉL. BBSiBBBBBB^BBBBggBB

Next

/
Thumbnails
Contents