Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-24 / 169. szám

1912 julius 29 DELMAGYARQRSZAG 3 Enyhítik az önkéntes-törvényt — Humánus intézkedések. — (Saját tudósitónktól.) Az egyéves ön kéte­sekről szóló intézkedéseket maga a had­vezetőség is szigorúaknak találja, azért a véderőtörvény utasításában rendkívül hu­mánus és többnyire átmeneti változtatást tesz rajtuk. Még pedig a következőket: Az 19L1|12. és rákövetkező években a csapatszolgálaton levő egyéves önkéntesekre az obiigát tartaléktiszti vizsga nem kötelező. A vizsgát azonban letehetik s jé eredmény esetén altiszti szolgálat helyett mint kadét­aspiránsok helyeztetnek át a tartalékba és ott tartalékos iiadnagyságig, esetleg főhad­nagyságig előléphetnek. Az 1912. julius 8-áig megszerzett egyéves önkéntesi igények érvényben maradnak. A csapatszolgálatba már besorozott egy­éves önkéntesek, akik a tényleges szolgá­latnak a 24. életév október elsejéig való el­halasztását megkapták, azok tekintetbe veendő körülmények igazolása esetén to­vábbi halasztásban részesülhetnek. Hivatásos tengerészek, akik a besorozási esztendő március elsejéig nem igazolják az egyéves behajózást a tényleges szolgálatot azonban még nem kezdték meg, igényt tart­hatnak a haditengerészetnél való egyéves szolgálat kedvezményére, Azok az egyéves önkéntességre pályázók, akiknek a képesítési vizsga ismétlését meg­engedték, kiegészítő vizsgát tesznek (a képesitő vizsga helyett) valamelyik gyalogsági-(hon­véd)-kadétiskolában, anélkül, hogy az egy­éves önkéntességi igényhez szükséges tanul­mányi bizonyítékot fel kellene mutatniok. A csapatszolgálatban levő vagy csapatszol­gálat előtt álló önkénteseknek akár az 1889. évi véderőtörvény I. rész 64. §-ának első, hatodik vagy hetedik szakasza értelmében a saját költségen való tényleges szolgálatra kényszerültek, akár szabad elhatározásból erre jelentkeztek, kérelmükre az államkölt­ségen való szolgálat az állományban telje- , sitendő. A napokban publikálandó átmeneti hatá­rozat szerint azok az egyéves önkéntességre pályázóknak, akik tanulmányi képesitéssel rendelkeznek, az önkéntességi esztendő kijár. Hasonlóképen mindazok, akik a véderőtör­vény kihirdetésének napjáig, tehát julius nyolcadikáig az előkészítő tanfolyamot ki­állják, esetleg a vizsga letevésére engedélvt kaptak, a vizsgát letehetik, s az eredmény­hez képest önkéntesi évet szolgálhatnak. Ezt az intézkedést a véderőtörvény végrehajtási utasításába is belefoglalják. Európai háború ? — Balfour beszéde. — (Saját tudósitónktól.) Anglia volt miniszterel­nöke, Balfour tegnap este az angol parlamentben beszédet mondott egy európai háború lehetősé­géről. Bár Balfour a háborutlehetetlennek tartja, mert, mint mondja, egy államot sem tart oly esztelennek, hogy háborúba keveredjék, — mégis igen nagy pesszimizmussal itéli meg az európai helyzetet. Balfour ezt mondta: Mindenki el fogja ismerni, liogy az európa' politika kilátásai nem éppen kellemesek. Anglia: ha megteszi kötelességét fönn fogja a bókét tartani, bár nem tagadható, hogy a modern béke majdnem épp olyan költséges, mint a háború régebben, de mindenesetre sokkal ol­csóbb, mint egy modern háború. Egy modem háborii oly lesújtó szerencsétlenség volna, hogy toóg a legmegíontolatlanabb államférfiú is bi­zonyára visszariad ettől az eshetőségtől. Ezért nagyfontosságú az a mód, a hogyan a hatalmak most csoportosulni készülnek. Nem képzelhet) ol, hogy a hatalmak bármelyike oly esztelen volna, hogy szövetségeket kötne, melyek offen­eiv akcióba keverhetnek oly dologban, melyben egyáltalában nincsen viszályra oka. Föltételez­zük, hogy az emberiségben még elég okoss á maradt arra, hogy ez garanciául szolgáljon, hogy a hataimak e csoportosulása defenzív pázsiton nyugszik. Ha ez igy áll, akkor mi lesz ennek következménye? Az eredmény az volna, hojy minden hatalom, mely offenzív eljárásra engedné magát ragadtatni, nemcsak barátaitól látná magát magára hagyva, hanem szemben találná magát túlnyomóan erős ellenféllel is. Ha álta­lános háborúra kerülne a dolog, akkor azt hi­szem, a hármas entente flottái most nem felel­nének meg ama követelményeknek, melyeket irántuk támasztani kellene. Ha jól értettem, ugy a kormány politikájának célja világossá tenné azt, hogy a legveszedelmesebb vállalkozás egy áilam részéről most az volna. Európát há­borúba keverni. Bár súlyosan érezzük a nagy föladatokat, mégis viselnünk kell a nagy terhe­ket, amig a hajóépítésben való esztelen verseny tart. Nekünk legalább az a vigasztalásunk van, hogy nem ambícióból, hanem a bókóért és biz­tosságért építünk. Balfour után Asquit miniszteretnök szólalt föl, aki kijelentette, hogy Anglia nagyon is akarata ellenére vesz részt a flotta-verseng.ésben, e ver­senyfutás elől azonban nem térhet ki, ha meg­akarja védeni partjainak, birtokainak és a vi­lágbékének biztosságát. Fogházra ítélt ügyvéd. Iritz Mór dr. hamis esküje. (Saját tudósitónktól.) Néhány héttel ezelőtt érdekes ügyben ítélkezett a szegedi törvény­szék. Iritz Mór dr. makói ügyvéd és Nagy­György József földbirtokos ültek a vádlottak padján. Az ügyészség csalás bűntettével vá­dolta őket. A vád szerint fondorlatosan téve­désbe ejtették Cseh Anna földeáki asszonyt, akinek huszonegyezer korona örökségét meg­vették háromezer koronáért. A bűnügy tár­gyalása iránt, amely két napig tartott, orszá­gos érdeklődés nyilvánult meg. Ez az érdek­lődés, különösen jogászkörökben indokolt volt, mert Iritz Mór dr. igen sok gondot okozott már az ügyvédi kamarának. A törvényszéken ugyanis túlságosan gyakran szerepelt a makói ügyvéd, mint vádlott. Egy izben egy hónapi fogházzal sújtotta a törvényszék, mely után felfüggesztették az ügyvédi gyakorlatát. A szegedi törvényszék az eladott örökség ügyében fölmentette Iritz dr.-t és a földbirto­kost. A biróság nem talált elég biztosítékot a bűnösségre. A Kúria azonban most várat­lanul lesújtott a makói ügyvédre. A legfelsőbb biróság egy régebbi ügyében ítélkezett és meg­semmisítve az alsóbb biróságok fölmentő Íté­letét, három hónapi fogházra ítélte. Még négy-öt évvel ezelőtt történt, hogy Iritz Mór dr. egy polgári pörben Korom György és felesége makói lakosokat képviselte. A pör befejezése után Korom hetvenhat korona ügy­védi honoráriumot fizetett nyugta ellenében Iritz dr.-nak. Az eset után két évvel történt, hogy Iritz dr. fölszóllitotta kliensét az ügyvédi költség megfizetésére. — Megfizettük már a hetvenhat koronát mondta csodálkozva Korom nyugtát is adott róla az ügyvéd ur. — Hát hol a nyugta? — kérdezte az ügyvéd. A kliens nem találta meg a nyugtát. Az ügyvéd erre bepörölte Korom Györgyöt a het­venhat korona honoráriumért. A tárgyaláson Iritz Mór dr. megesküdött arra, hogy nem kapta ineg az ügyvédi honoráriumot. Az ügy­véd esküje eldöntötte a pör sorsát: Korom Györgyöt a hetvenhat korona megfizetésére Ítélték. Az itélet után egy évre érdekes fordulat ) történt. Korom megtalálta az első izben kifi­zetett honoráriomról szóló nyugtat. A kliens erre hamis eskü miatt följelentette Iritz Mór dr.-t* A szegedi törvényszék a mult év őszén tár­gyalta az ügyet. A biróság a hamis eskü vádja alól fölmentette az ügyvédet azzal az indo­kolással, hogy nem rosszhiszemüleg, hanem tévedésből esküdött. Ugyanezzel az indoko­lással az Ítélőtábla is fölmentette. A pörvesztes házaspár a fölmentő itélet ellen semmiségi panasszal élt a Kúriához. A leg felsőbb biróság megsemmisítette a két biró" ság ítéletét és három hónapi fogházzal suj" totta az ügyvédet. Az itélet indokolása sze­rint az ügyvéd hamis esküjét nem menthet? feledékenység, mert az ügyvédnek rendes üzleti <Könyveí kell vezetnie. A Kúria marasztaló ítélete tegnap érkezett a szegedi törvényszékre. Czipök női-, férfi- és gyer­mek-különlegessé­gek a tavasii Idényre nagy választékban ér­keztek és legiutá­nyosabb árban vá­ll sárolhatók ti fifAC"7 I ezelőtt Gyéres M. Mártonnál UIUM 1. Szeged, Tisza-szálló mellett. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET * A vidéki színészek kenyérharca. A vidéki színtársulatok tagjai körében élénk moz­galom indult meg az országos szinész­egyesület ellen, illetve az országos szinész­egyesület megalakítása órdekébén. A szer­vező bizottság ma felhívást bocsátott ki az ország összes színtársulatainak tagjaihoz. E felhívás részletesen tárgyalja a vidéki színé­szek szomorú helyzetét és erősen támadja az országos szinészegyesületet, amely kizá­rólag a színigazgatók érdekeit szolgálja. Az országos szinészegyesület segítségével fosz­tották meg a színészeket az eddig élvezett nyári szünettől. A vidéki színészeket a jog­talan bánásmóddal szemben senkisem védi. Az állam tekintélye segélyt ad a színtársu­latoknak, a színészek kizsákmányolásával azonban nem törődik. A felhívás igy feje­ződik be : Kollegák ! Elérkezett szervezke­désünk szükségességének tizenkettedik órája. Végre valahára véget kell vetnünk a mostani siralmas állapotoknak. Nem várha­tunk mástól, csak magunktól segítséget. Ezért követeljük augusztus 15-ére rendkivüli közgyűlés összehívását. Ezen rendkivüli köz­gyűlésünkön ki kell mondanunk a szinész­egyesületnek a nyugdijegyesület épségben tartása mellett való feloszlatását. Meg kell alakítanunk helyette érdekeink megvédése céljából az országos szinész-szövetséget, a melyből a tanács és a színigazgatók kizá­rassanak. BBBBBBBBBBBBBBBBB M^MBBBBBBBBIBBB

Next

/
Thumbnails
Contents