Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-21 / 167. szám

8 DELMAGYAR ORSZÁG 1912 julius 21 konszenv, egy kis kegyelem, künyörtilet, krisztusi szeretet. És ti kacagó, gúnyos szerelmeseik, akik nemrég még egészségesek, gondtalanok voltak, másnap már talán hoszszabban, de ti is belekerültök üde a hírek közé. Aztán jönnek a családi drámák. Pikáns házasságtörések, szenzációs válások. Blazírt .férjek, ákik szeretik a cinikust játszani és egykedvűen tűrik, hogy feleségüknek udvarolnak, akik büszkén szólják le idegenek előtt saját asszonyukat, odahaza megvadulnak és (féltékenységi jeleneteket < rendeznek. Nem képesek felfogni, liogy asszony, az asszony marad. Kifürkészhetetlen, titokzatos lény, akinek romanticizmus felé hajló lelke nem elégszik meg a puszta, megszokott materiális 'szerelemmel, vagy a férj brutális, udvariatlan, követelődző udvarlásával. És az asszony azt érzli és megbecsüli, ha más is megkívánja, ha más is szeretni tudná, íhiven, odaadón. És a. férjnek vérbe borul a szeme, ökölbe szorul a keze ... és következik egy ujabb kis hir. Gyorspörgésü filmek, a hatalmas élet hü visszatükrözői (következzetek. — Vezérigazgatók szabadságon. Lánczy Leó főrendiházi tag, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke, — mint Gasteinból jelentik — néhány heti tartózkodásra odaérkezett. — Marx János miniszteri tanácsos, az Államvasutak igazgatóságának elnöke néhány heti szabadságát megkezdette. Ezalatt teendőit Hegyeshalmy Lajos dr miniszteri tanáscos, a Máv. igazgatóságának elnökhelyettese látja el. — Karai Neugebauer Viktor miniszteri tanácsos, a Dunagőzhajózási Társaság magyarországi képviselője és forgalmi igazgatója, a hét végén kezdte meg néhány heti szabadságát. — A szegedi csónak-adó. A szegedi rend őrségen Szekerke Lajos d'r panaszt tett azért, mert az ujszegedi partfürdőhöz vivő csónakközlekedést is megadóztatják személyenkint négy fillérrel. Szekerke .Lajos dr panaszos beadványához mellékelt öt darab hidvámcédulát, amelyeket a csónakon való átkelések alkalmával fizetett. Jogászi körökben nagy érdeklődéssel tekintenek az elvi jelentőségű ügy fejleményei elé, mert imár eddig is sok vitára 'adott alkalmat a csónak-adó, amelyre Szegednek állítólag nincs törvényes jogalapja. És hozzájárul az a veszedelem, hogy pörnyertesség esetén egész sereg pórt támasztanak a város ellen; nem is szólva arról a tényleg jelentékeny veszteségről, amelyet a „csónak-vámszedés" jogána'k megvonása jelent. — Hány embert tud eltartani a föld ? Raülod Károly dr berlini egyetemi magántanár akarja megoldaná a fenti kérdést, mely a legszorosabban összefügg .a népesedési problémával és a népesedési politikával. A bevethető földterület a professzor számadásai szerint 3600 millió hektár, amelynek körülbelül a fele szántótól d. Az amerikai Standard of Life szerint egy ember eltartásához 1.9 hektár (gabonaföld szükséges, illetve 1.2 szántóföld, beleszámítva az igavonó és haszonállatok számára szükséges területet és egyúttal a ruházkodáshoz szükséges gyapotot. Ilyen uton 2333 millióra rugó népességet érünk el, olyan számot, amely a mai népiszaporodás mellett igen könnyen egy emberöltő alatt elérhető. Nem volna tehát felesleges földterület, sőt, ha a kultura magas fokán álló népek életmódját vesszük számításba, a földet már ma tulnépesnek kellene mondani. Ballord szerint közel a veszedelem, hogy laiz európaiakat Kelet-Ázsia ébredő arüilliói elnyomják. Legfeljebb megmaradna a remény, hogy szélső Kelet-Ázsia lakóit lis annyira át fogják hatni Európa és Amerika kultureszniéi, liogy nem fajuk szaporodására, hanem emberhez méltó distanciára fognak törekedni. Egyelőre 5600 millió embernél kell maradnunk. A szaporodás elképzelhető volna, ha a foszforsavas telepek feltárásával fokozni lehetne a föld termőiképességét és ezzel az élelmiszerek előállítása megkétszereződnék. — Baktcrológiai intézet a közkőrbázban. A szegedi közkórháziban fölállítandó 'bakterológiai intézet fölszerelései költségefinjek fedezését a belügyminiszter magára vállalta. Ezzel Szeged jelentékeny kiadástól mentesedik. — Tengeri fürdő Fiúméban. Fiuméből jelentik: Régi panasza már a fiumeieknek, hogy a város területén nincsen tengeri fürdő és ezért Susákra, Cantridára, vagy Abbáziába kell menni. A tanács kérelmet intézett a kereskedelemügyi 'miniszterhez aziránt, hogy egyezzék bele egy fürdőnek a Mária Terézia hullámgáton való 'építésébe. A 'kereskedelemügyi miniszter a helyszíni tárgyalást elrendelte s a város és az érdekelt hatóságok által kiküldendő bizottságba Linzboth Ignác miniszteri tanácsost delegálta. — Jóváhagyott közgyűlési határozatok. A röszkei és csengelei orvosi lak építésére vonatkozó közgyűlési határozatot ma a belügyminiszter jóváhagyta. Ugyancsak 'jóváhagyta a miniszter a szegedi .fertőtlenítő intézet kibővítésére vonatkozó közgyűlési határozatot is. A fertőtlenítő intézet ki* bővítésének költségei 17.000 koronába kerülnek. — „Jó éjszakát!" Londonból jelentik: A sztrájkoló dokkmunkások és Devonport lord londoni kkötőigazgató közt folyt egyezkedő-tárgyalás, mint utólag kiderült drámai módon 'szakadt félbe. Miután a sztrájkolok visszautasították azt a fölhivást, hogy föltétlenül álljanak újra munkáb'a, megbízottjuk, Gosling éjféltájban telefonon megkérdezte Devonport lordot, vájjon uj tárgyalás végett ne keresse-e őt föl a munkások küldöttsége. A lord ezt visszautasította azzal a megokolással, hogy a megegyezés lehetetlen. Amikor Qosling más véleményre iparkodott őt téríteni, a lord a szavába vágott. Csak ezt mondta: — Jó éjszakát! Ezzel letette a kagylót és otthagyta a meglepett munkásvezért. Másnap a kereskedelmi miniszter ismét kisérletet tett a megakadt tárgyalás folytatására, de Devonport lord nyomatékosan kikérte magának, hogy harmadik helyről beavatkozzanak a dologba. A londoni kikötőben ezidő szerint 164 hajón 18.000 ember dolgozik. 30.000 dokkmunkás, a legtöbbje családos ember, sztrájkol. A helyzet a rettenetes elszegényedés miatt, melyet a nyolc hetes sztrájk a kikötői negyedekben okozott, válságosnak mondható. — Kossuth Lajos ünneplése Amerikában. Newyorkból irják nekünk a következőket: Newarkon nemrégen angol esti tanfolyamot, hallgatott néhány magyar ifju. Szorgalmukkal és képességeikkel annyira megnyerték az iskola superintendentjéinek, iMr. Schultznak a kedvét, hogy az, amikor a tanfolyam véget ért, a szokottnál ünnepélyesebb színezetű vizsgát rendezett, amelyre meghívta a város előkelőségeit is. A magyar ifjak ugyanis zenét is tudták. Az egyik hegedült, a. másik eimhalmozott, a harmadik cell ózott. Az angol nyelvtudáson kivül, tanítványainak ezt a művészetét is he akarta mutatni a lelkes igazgató a hallgatóságnak. Az ünnepély az amerikai néphimnuszszal kezdődött, amely után programon kiviil is a magyar ifjak legkellemesebb meglepetésre— az igazgató a „Kossuth Lajos azt üzente" hazafias nóta eljátszását rendelte el. A messze idegenben bolyongó magyar ifjaknak megdobbant a szivük és ami érzést csak tud kifejezni a magyar dal és zene, az mind sírt, zokogott a hangszerek húrjain. A magyar fiuk önkéntelenül énekelni is kezdtek s az ének nagy hatást tett a hallgatóságra, amely iaz ének végével lelkesen ünnepelte a magyar ifjakat, Magyarországot ós Kossuth Lajost. Majd felállott a superintendent ós — szintén programon kivül — egy magával ragadó beszédet tartott Magyarországról és Kossuth Lajosról. — A magyar nemzet — mondta a többek között, mr. Schultz — a világ egyik 'legboldogabb népe, ímert egy Kossuth Lajost a magáénak mondhat. Ismerem jól a magyar történelmet, melyet minden kulturembernek ismernie kell, inert a szabadságért folytatott hősibb küzdelmeiket a magyarokon kivül — | a világ egyetlen népe sem mutathat fel. De ismertem magát Kossuth Lajost is a világ legcsodálatosabb szónokát, akinek angol szónoklatait. minden amerikai tanuló ismeri s aki, mikor Amerikában járt hazájának letiport. szabadsága érdekében, megfordult Newarkon is. Édesatyám volt a mayor, aki vendégül is látta Kossuth Lajost. Én, mint kis gyermek, ott forgolódtam Kossuth körül, aki egyszer csak felkapott és a vállaira emelt és azt mondta, hogy olyan 'magasra nőjjek fel, mint ő. Soha sem felejtem azt a pillanatot. Még most is miagaim előtt látom azt a tüzeslelk'ületü, csodálatosbeszédü embert. Én megnőttenn a Kossuth által kivánt magasságra, olyan lettem, mint ő; de az ő nagyságát kevés halandó érheti el. A szabadsághirdetésnek uj Krisztus voüt Kossuth, akire minden magyar ember nagyon büszke lehet. Mert a Kossuth Lajos neve élni fog minden népnél mindaddig, amiig élni fog benne a szabadság szeretete. A szép beszéd mély hatást tett a hallgatóságra, — Birák és ügyészek panaszai. Az országos birói és ügyészi egyesület elnöksége sürgős előterjesztést intézett Székely Ferenc dr igazságügyminiszterhez a birósági jegyzők és joggyakornokok helyzetének javítása érdekében. Kéri a minisztert, hogy az albirói és alügyészi állások megszüntetésével a megüresedő IV. fizetési osztályba nevezze ki azokat a jegyzőket és joggyakornokokat, akiknek birói képesítésük van. A memorandum másik része a birói és ügyészi státus megalkotását, a létszám betartását, az egységes rendelettárt s a kiküldetések napidijának és fuvarilletményének rendezését sürgeti. — Véres harc Bukarestben. Bukarestből jelentik: A román főváros közelében fekszik Jilava község, melynek lakói kertészkedéssel foglalkozó bolgárok. A községiben tegnap komoly parasztlázadás ütött ki. Két fiatal bolgárnak valami baja támadt a 'katonákkal, mire ezek elverték őket. A sérelmet lelketlen izgatók nemzeti iigygyé fújták fel és sikerült több száz főnyi tömeget vasvillákkal, botokkal és kaszákkal 'fölfegyverkezve, a kaszárnya ellen vezetni. A kapuhoz állított katonai őrszemet megölték, azután beverték a laktanya összes ablakait, a hirtelen bezárt kaput pedig fejszével szétforgácsolták. A megvadult tömeg 'behatolt a kaszárnyába és megölte Popescu kapitányt, mire a főhadnagy riadót fúvatott. A feldühödt bolgárok felszólításra sem távoztak, sőt megsebezték a katonákat, mire a főhadnagy sortüzet vezényelt. Tiz paraszt holtan maradt a kaszárnya előtt, ligen sokan megsebesültek. Több mint ötven parasztot elfogtak <a katonák, a főkolomposoknak azonban sikerült idejekorán kereket oldattok. — Gonosz tréfa hamis táviratokkal, Titokzatos ügyben nyomoz néhány nap óta a zalaegerszegi és a budapesti 'rendőrség. A minap Udvardy Ignác nyugalmazott kereskedelmi iskolai igazgató táviratot kapott Budapestről veje aláírásával. A távirat szerint Udvardy leányát végzetes szerencsétlenség érte. Az öreg, beteges igazgatót a szörnyű hir rendkívül megviselte. Beteg lett, alig állt a lábán, mégis fölutazott a fővárosba. Kelenföldön már várta a veje, egy fővárosi igazgató. Az öreg Udvardy magából kikelten kérdezte vejétől, hol van a leányJ? Veje azt felelte, /hogy otthon Van, teljes egészségben. Az igazgató erre visszanyerte nyugalmát és megmutatta a táviratot, likkor derült ki, hogy a távirathir gonosz játék volt. Ugyanez az eset történt meg Laucz Rezső főgimnáziumi tanárral, aki nemrég táviratot kapott Mayer nevű barátjának névaláírásával, hogy öcscse, aki 'miniszteri tisztviselő, öngyilkos lett; intézkedjék azonnal a temetés dolgákiváló bór- és f litMumos gyógyforrás vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. — Természetes vasmentes savanyúvíz. Kapható ásványvizkereskedésekben és gyógyszertárakban. CPLIl II TCC ÁPfVvT Szinye-Lipőczi Salvatorforrás-vállalat, OLHULI tO AUUO I Budapest, V., Rudolf-rakpart 8. •