Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-19 / 165. szám

6 DELMAGYARORSZAG 1912 julius 14. hely orvosát a belügyminiszter a menhely felügyelő orvosává nevezte ki. A rendkívül szimpatikus, fiatal orvos kinevezése általános megelégedést keltett. v — Ui doktor. Czapik Gyula szegedi sí ár mazásu csanádegyházmegyej áldozópapot, a bécsi Augustineum tagját, akj összes szigorlatait kitünte­téssel lette, le á bécfci egyetemen, hittudományi dok­torrá avatták. — Csongrád rendezett tanácsú vár ossáya Csongrád község képviselőtestülete a belügy­miniszterhez kérelemmel Ifordult, a rendezett tanács felállítása iránt. A belügyminiszter bekérte Csongrádtól a rendezett tanács pró­bakő! tscgvetését annak megállapítása végett, liogy a város rendelkezik-e kellő anyagi erő­vel a rendezett tanács felállítására. A próba­íkö'ltségvetést a képviselőtestületi közgyűlés ; elkészítette és megállapította, hogy a rende­zett tanács 40,000 korona költségtöbblettel járna Csongrádra nézve. Ludrovai Tóth Ist­ván képviselőtestületi tag a költségvetés el­len fölebbezéssel élt, mert számítása szerint a többlet 80,000 korona, volna. Szerinte tehát csak akkor lehet kérni a rendezett tanácsú várossá való átalakítást, ha az állam nagyobb segélyt biztosit, mert. Csongrád község kö­zönsége ki lesz téve annak, hogy a mostani 135 percentes pótadó helyett 160 pereentes pótadóval se tudná fedezni kiadásait. — Hol a Talpra magyar ? Az arad ereklye-muzeuimban őrizték sokáig Petőfi lii­res költeményének, a Talpra magyar-inak eredeti kéziratát. A napokban a mnzeum őre észrevette, liogy az értékes kéziratnak .csak hűlt lielye van meg, magát a kéziratot ellopták. A vakmerő tolvaj egy kötött táb­láin könyvből tépte ki Petőfi kéziratát, az ereklye-muzeum egyik legnagyobb értékét Varjassy Árpád tanfelügyelő, áki a mú­zeumra felügyelő Kölcsey-egyesület elnöke, jelentést tett a dologról az aradi rendőrsé­gen, amely megindította a nyomozást. Eddig nem akadtak nyomára se a kéziratnak, se a tolvajnak. Telefonkórdezősködésünkre az aradi rendőrfőkapitány kijelentette, bogy nem Petőfi eredeti kézírása veszett el, hanem az 1848. évből való, eredeti nyomtatvány­— Halálozás. Regdon Imre vendéglős szer dán este 52 éves korában meghalt, özvegye és há­rom gyermeke gyászolja az érdemes szegedi pol­gárt. Igazgatósági tagja volt a szegedi vendéglősök szikvizgyárának és társai nagyrabecsülték a szerény, kitűnő embert. Pénteken délután négy órakor teme­tik a Dugonies-tér 7. számú házból. — Ernsz József nyugalmazott pénzügyi számtanácsos 88 éves korá­ban meghalt. Temetése ma délután két órakor volt Sándorfalván. Az aggastyánt kiterjedt rokonsága gyászolja. — Elveszeti részvények. A hivatalos lap tegnapi száma közli, Wenckheim Frigyes gróf 2 da­rab egész és hat darab fél „Első magyar biztosító társaság" által kiállított részvényt elvesztett. A rész­vények értéke a mai árfolyam szerint körülbelül ki­lencvenezer korona, akkor azonban, amikor a gróf nevére kiállították, 1889-ben alig pár ezer koronát értek. A nagyértékti részvények megsemmisítése iránt megindították az eljárást s igy a gróf nem károsodik. Arról persze nem szól a hivatalos hirdet­mény, hogy a nemrég elhunyt gróf milyen körülmé­nyek között vesztette el a több mint nyolcvanötezer korona értékű részvényt. — A politika! gomb. Az amerikai elnök­jelöltek hivei, mint szabad amerikai polgárok, nern csinálnak abból titkot, kinek a pártján vannak. Po­litikai jelvényük: — egy gomb. Ezt az utcán is vise­lik, láthatóan, a kabátjuk hajtókáján. A politikai lá­zat ügyesen kihasználta egy gyár, amely naponta félmillió gombot bocsát a piacra s körülbelül tizmillió gomb került eddig a forgalomba. Mindegyik gomb feltünteti a jelölt képét s ezenkívül egy jelige is van' rajta. Wilson, a haladó párti, nem tett jeligét a gombjaira. Csak enyit: „For president. 1912." Champ Clark-nak, a képviselőház szónokának a gombján egy utcai dal első sorai olvashatók. Taft gomb­jain az ő mosolygó arca látszik s fölötte ez: „Halló Bttl" Roosevelt hivei ezt hirdetik: „Becsületességet akarunk mindenül!!" Ezek a gombok 1884-ben jöttek divatba s azóta állandóan forgalomban vannak. — A nagyváradi Schcrlock Holmes. A nagyváradi rendőrség erkölcsrendészeti osztálya tegnap este razziát tartott; ez alkalommal Juhász János polgári rendőr kinos baklövést követett el. A Tiller-féle üzlet előtt egy magas, elegáns leányt pil­lantott meg a detektiv és durván rászólt: — Igazolja magát! — Én ez és ez vagyok! — válaszolta a megdöb­bent leány. — L. M. cipőgyáros leánya. — Ezt mindenki mondhatja! — szólt a rendőr. — Gyerünk csuk! A rendőr bekisérte az urileányt a kapitányságra, ahol tovább inzultálták, majd a családját, amely fel­háborodva tiltakozott a brutalitás ellen, kilökték az épületből. A leányt csak nagynehezen bocsátották el, Gerö Ármin dr rendőrkapitány szigorú vizsgálatot indított, az inzultált leány pedig feljelentést tett a refidőrségen támadója ellen. — A parlament humoristái. Vannak még a parlamentnek humoristái ezekben a szo­morít időkben lis! Hogyne lennének. Csak­hogy a humorok többnyire — önkéntelenek. Egy osztrák parlamenti gyorsíró, August Angenetter, összegyűjtötte azokat a cikor­nyás frázisokat és szamárságokat, amelyeket a felhevült szónokok a választási beszédekben, a parlamenti vita tüzében mondottak s most A bádog jelölt cimien közreadja. A következő passzusokat emeljük ki: . . . „Mint müveit ember, vlitába se eresz­kedem ezzel a gaz disznóval. Hogyha itt len­ne, egyszerűen kipofoznám innen a nyomo­rult frátert." . . . „Az elvtárs agyveleje tele van a mun­kások véres filléreivel." . . . „A cseh szakácsnők oly szaporák, mint a tengeri nyulak. Ezért a cseli veszély elhá­rítására csak német cselédeket alkalmaz­zunk." ... „A nők sokkal erkölcstelenebbek, mint a férfiak. A nőknek születik — a statisztika tanúsága szerint — a legtöbb törvénytelen gyerekük . . ." A vicceket hiteles gyorsírói feljegyzés alap­ján közli a könyv szerzője.. Ez adja meg köny­vének az értéket ós a humort. Takarék­betéteket a mindenkori pénz­viszonyoknak meg­felelő kamatozás mellett betéti köny­vekre és pénztár­jegyekre a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank részére Szegeden átvesz MAY ü. MIKSA bank- és váltóiizlete Széchenyi - tér 2., mely cégnél a betéti könyvek és a pénz­tárjegyek vissza is fizettetnek. — Eltűntek a jogászpincérek. Tavaly tudvalevően Keszthely egyik vendéglőiében jogá­szokat alkalmaztak pincéreknek. Az ötlet körül nagy vita keletkezett. A keszthelyi vendéglős példáját sok nyári vendéglős követte. Azonban az idén már sehol se látni jogászpincéreket. Egy balatoni nyaraló ezt a következő érdekes megfigyeléseket okolja meg, amelyeket levélben küldött el nekünk: Magam is kíváncsian érdeklődtem, hogy hova let­tek a jogászpincérek és azt a választ kaptam, hogy az eszme amilyen szépnek látszott papiroson, -ép oly rosszal vált be a gyakorlatban. A jogászpincé­rek több kárt okozták a tulajdonosnak, mint ameny­nyi hasznot hajtottak neki. Annyi tányért és kávés­csészét összetörtek — szól a vád — hogy a keszt­helyi porcellánkereskedők már teljesen kifogytak a készletből. Ha kiszolgálás közben a szögletben meg­pillantottak egy dus szőke frizurát és alatta kedve­sen mosolygó kék szempárt, akkor a rántott csirke, meg az uborkasaláta rögtön a porba hullott. A fia­tal és csinos hölgyek gyors kiszolgálásban része­sültek, az öreg asszonyok ellenben órákig vártak a habos kávéra. Ha valaki groyi sajtot rendelt, akkor azt a választ kapta, hogy legyen szives várni, mig más is rendel, mert messze van a konyha. Ilyen és hasonló vádakkal illetik a jogászpincéreket, ami p.ersze nincsen túlzás nélkül. Az immár megváltoz­hatatlan fényekbe azonban bele kell nyugodni, csak épen azok a kisasszonyok nem tudnak beletörődni, akik eddig Keszthelyt a legkedvesebb nyaraló hely­nek tartották és mcst unalmasnak ismerik. A kró­nikái hűség kedvéért még azt is meg kell emiiterii, hogy ezidén fele annyi fürdőközönség sincs Keszt­helyen, mint a mult évben, amit sokan szintén azzal hoznak kapcsolatban, hogy nincsenek jogászpincé­rek. Szóval hiába mondja a nóta, hogy nem ütik a jogászt agyon, bizony a jogászpincért agyonütötték és a szép eszmének regényes emlékét már csak a keszthelyi parknak egy öreg és terebélyes jegenye­fája őrzi, amelybe ez az írás van bevésve: — E ia alatt ült II. jogászpincér B. Ilonkával 1911. évi julius hó 20-án. Ez a története a nagy szenzációt keltett és nép­szerűvé vált jogászpincér-intézménynek és rövid idő múlva bekövetkezett szomorú csődjének. — Fogynak a szőkék. A szőkék fogynak. Ezt a lesújtó és kinós felfedezést tette egy angol fiziológus, akinek nem volt más dolga. Avagy rövid­látó volt, mert csak menjen ki az illető mélyen tisz­telt a korzóra, majd meglátja, hogy a szőkék nem fogytak meg. Avagy tegyen közzé egy apróhirde­tést, amelyben szőkéket keres, havi 5 korona támo­gatással. Majd meglátja, mennyi fog jelentkezni. De elgondolni is rettenetes, hogy mi lesz, ha az angol fiziclógusnak tényleg igaza van. Rettenetes. Nem lesznek szőke csodák, nem lesznek ódák, napsugaras hajkoronákhoz. Nem lesznek többé a novellákban szőkefiirtii angyalok és a szőke hajszálak nem fog­nak vörös fonálként végighúzódni az emberek éle­tén. És nem fogják többé énekelni azt a gyönyörű és könyetfakasztó népdalt, hogy: Minek a szőke én­nekem, amikor a barnát szeretem. Mert igenis ége­tően és sürgősen fogjuk szeretni a ritka szőke pél­dányokat. De vigasztalódjunk, a szőkék nem halhat­nak ki, a szőkék halhatatlanok, amig — hajfestő szer van a világon. Különben is — az a tudós, aki a szőkék pusztulását megjövendölte, nagy-óvato.san azt is hozzátette, hogy az vagy 100 év. múlva fog bekövetkezni. Nagy kunszt. Száz év múlva senki sem lesz, aki rajtacsípje a hamis prófétaságon. És ha még mi száz évig élvezhetjük a szőkéket, — ak­kor rehdben van. — Henry Poincaré halála. Bécsből táv­iratozzák: Iienry Poincaré, a világhírű matematikus, az Institut de Francé tagja, a francia miniszterelnök sógora ma reggel meghalt. Poincaré 1854. április 29-én született Nancyban. 1879-ben bányamérnök lett. Rövid ideig működött a caeni egyetemen, maid Pa­risba kapott meghívást és 1886. óta a matematikai fizika és a valószinüségszámitás tanára volt. Euró­pai hírnévre tett szert a, háromtest problémájával foglalkozó munkájával, melyért az Oszkár svéd ki­rály által kitűzött dijat és a becsületrendet nyerte el. 1909-ben az Institut de Francé tagja lett; Sully Proudhomme helyét foglalta el. Tavaly a Magyar Tudományos Akadémiának Bolyai-diját nyerte el, a mellyel a legkiválóbb matematikai dolgozatokat ju­talmazzák. A humanisztikus gimnázium barátai által ez évben Bécsben rendezett évi közgyűlésen május­Alaptöke és tartalékok: 172 millió Betéti állo* mány 1911 végén 368 miilió

Next

/
Thumbnails
Contents