Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-13 / 160. szám

8 DÉLMAGYAR0R5ZÁG 1912 julius 13. Nem kell fizetni magas árat, ha részletre vásárol, mert cégemnél a valódi uj Singer és karikahajós varrógépek és minden rendszerű tűs és tünélküli beszélőgépek áríelemelés nélkül ti— 8 és 10 koronás részletre megszerezhetők 4321 Szántó Sándor gépnagyraktárában Szeged Tisza Lajos-Körut 38 szám. •sallagárusokkal szemben a Püspök-térrel szemközt. KÖZOKTATÁS Lapozás az értesítőkben. 1. AZ ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA. (Saját tudósítónktól.) Szeged egyik legrégibb középiskolája és csak most kezd igazán fejlődni. Mindenképen örvendetes jelenség ez a technikai haladás igazi arany korszakában. Több mint negyven éve áll már fent ez az intézmény és soha nem volt annyi tanulója, mint az idéin. Ez is matatja, hogy lassanként észhez kap a magyar középosztály ós a tulözömlött lateinerpálya helyett a sokkal értékesebb, könnyebb és jobb egzisztenciát nyújtó gyakorlati pályákat kultiválja. Mert annak dacára, hogy a reáliskola nagyon öreg intézet már, a tanítás szelleme, maga a tanítás anyaga ós rendszere a 'legmodernebb ós a mai reális életnek a legmegfelelőbb. Mig a gimnáziumnak képesítés© csak bizonyos általános műveltséget adnak, ebben is régit és hasznavehetetlent; holtnyelvek tanításával tömvén teld a -diákokat; addig a reál magasabb ipari és szakpályára készíti elő látogatóit, a legszükségesebb és közhasználatban lévő idegen nyelveket: a franclát és németet sajátíttatja el. Aki gimnáziumot végez, az előtt az elméleti pályák észcsavaró különbözősége áll, az elvont szellemi munka legkevésbé honorált létföltételleivel és a fenyegető proletárizmussal, aki reált végez és ia felsőbb iskolákat, amire ia reál képesít, annak nemcsak diplomája van, hanem foglalkozása, iparága, gyakorlati és elméleti fontos tudása. Ennyi állapítható meg nz első pillanatban, ba az ember belénéz ia* főreáliskola idei XLIV-ik értesítőjébe, -melyet Homor István az intézet kiváló Igazgatója állított nagy gonddal össze. Aztán szép sorjában feltárul minden, ami csak illusztrálhatja, liogy milyennek kell lenni egy tapasztalt, nagytudásu, lelkiismeretes pedagógus által vezetett iskolának. Még néhány év előtt csak kétés báromszáz között volt ia reáliskola tanulóinak a száma, idén ötszáztizennégy tanuló iratkozott be. És dacára -annak, hogy megduplázódott a tanulók száma, ezzel szemben pedig a tanerő alig növekedett, mégis a lehető legjobb eredményt mutatja fel az értesítő. Osztályismétlésre 'alig néhány tanuló bukott. A tanulók egészségi állapota -az egész évben kifogástalan volt, ami nagyban elősegíti az ifjúság itesti és szellemi -haladását. Az -értesítő a rendes tananyag felsorolásán kivül beszámol még az intézet keheiében működő „gyorsíró kör" jelentéséről is. Dacára, hogy még nem tették kötelezővé az iskolában azt a manapság már alig nélkülözhető (tudományt, a főreáliskola -számos -tanulója szép eredménynyel igyekszik magánszorgalomból elsajátítani. Az intézet „Eötvösönképzőkör"-© pedig a -diákok irodalmi tudását fejles-zti, műveltségét általánosítja, öntudását fejleszti. Felemlítendő még itt az a hatalmas könyvtár is, -amely ugyan a eél •zolgálatában állott az -iskola tanulóinak rendelkezésére. Megemlékezik még az értesítő szép, kegyeletes szavaik kíséretében a tanári kar egyik elhunyt tagjáról: Kiss Lajosról, aki hatalmas történeti ismereteivel országo-s nevet vívott ki magának. A kiváló tanár, aki több évig tanított a szegedi főreál ban, ez év január 28-án halt meg. Más vesztesége is volt ez évben a tanári karnak. Csonka Ferenc vegytantanár, Szeged városának érdemes, nagytekintélyű vegyésze 38 évii tanárkodás után nyugalomba vonult. A reáliskola tanártestülete Csonlka Ferenc érdemeit jegyzőkönyvbe iktatta és Homor István igazgató üdvözlő átiratot intézett liozzá, az intézet tanulói pedig meleg ünneplés kíséretében vettek bucsut szeretett tanáruktól. * Az értesítő legelején Czimer Károly dr, az Intézet- kiváló történet-tanára irt értékes tanulmányt „A-z Árpád házi királyok apródjiai"RÓL 2. ÁLLAMI FŐGIMNÁZIUM. Egész kötetre való a szegedi állami főgimnázium idei -értesítője. Az alig -másfél évtizedes intézet szintén a gyors fejlődés utján halad. Sokan hangoztatták,' miikor folál-l Lopták a második gimnáziumot, bogy fölösleges két latin li-skola, mégis ma -már több mint kétszáz tan-ulója van. Az értesítő, mindjárt legelői két szomorú -dologra bivja föl az olvasó figyel-mét. Az első csak -egy papírlapra van külön nyomtatva és ugy illesztve az értesítőbe, -a második pedig Petrovics László 'haláláról megemlékező gyászkeretes sorok. És általános szempontból az első, az egyszerű papírlap sokkal szomorúbb. Azt kellett volna gyászkeretbe foglalni. Igy szól: A t. c. szülők figyelmébe. A mult tanévben megalakult a tanárok özvegyeit és árváit segítő országos egyesület, melynek célja, hogy a tanárok özvegyeinek ós árváinak, továbbá a nyugdíj nélkül vagy végkielégítéssel -elbocsátott, keresetképtelen tanároknak évi segélyt adjon. Az egyesület alapító tagja lehet bárki, áki annak célj-aira legalább egyezer koronát ad. Ezen össz-eg öt év alatt -is törleszthet ő.) Pártoló tagja az egyesületnek az, aki annak céljaihoz évenkint öt koronával járu'l. A statisztika azt mutatja, liogy az értelmiségi osztály tagjai, a szellemi munkások közül a tanárokat őrli meg , legelőbb az idegölő munka. A tanárok legnagyobb része még nyugalomba vonulása előtt -elpusztul. A családfő korai elhalálozása miatt épen a tanárok család ját fenyegeti legjobban a nélkülözés veszedelme . Midőn a t. c. szülők figyelmét e segitőegye-sületre felhívjuk, kérjük őket, szíveskedjenek ezt ugy erkölcsileg, mint anyagilag támogatni. A tagsági bejelentések é-s pénzküldemények az -egyesület -szegedi fiókja elnökének (Benkő István dr -főgimnáziumi tanár, Szeged, állami főgimnázium) cii-mére küldendők. Bármily csekély adományt köszönettel fogadunk és az orsz. középiskolai tanár-egyesületi közlönyben nyugtáz-t-atunk. Szeged, 1912 julius 29. A szegedi áll. fögim. tanártestülete. Csak egy igen kis vetítés a középiskolai tanárok helyzetéről és a magyar szociális állapotokról. Egy tanári testület, amely a •szülőkhöz kénytelen fordulni segítségért, inert nincs a középiskolai tanároknak nyugdíjintézete, mely a tanárok özvegyeit és árváit segítené. Tehát a tanárok kénytelenek a szülőkhöz fordulni, azokhoz az ember-ékhez, akiknek közvetlen semmi -közük sincs a tanárokhoz, kivált anyagilag, mivel gyerekeik tanításáért a tan-dijat megfizetik. Azt biszszük, hogy ez a néhány -soros líelhivás eléggé bizonyítja az úgynevezett „szellemi pályák" sanyarú v-oltát. Az értesítő harmadik oldalán kezdődik a Petrovics László haláláról megemlékező cikk. Petrovics több évig volt tanár a-z állami gimnáziumban és egy időben számottevő ember volt Szeged társadalmában is. 1906-ban képviselőnek jelölte az első kerületi polgárságnak egy része, Bánffy Dezső báróval szemben. A választáson természetesen megbukott Petrovics és az izgalmaktól annyira beteg lett, hogy szanatóriumba szállították., hol k-ósőbb teljesen elborult az elméje. Tavaly azután meghalt. Ezután az értesítő részletesen beszámolaz intézet adminisztratív ügyeiről. Különösen nagy súlyt helyez -a-z intézet a sport fejlesztésére, ami Csapó Ödön tornatanár érdeme. A tartalmas értesítőt Kárpáti Károly dr, az intézet kiváló igazgatója állította össze. SPjJRT A tőrvívás részletei. Stockholm, julius 9-én. Szokatlanul meleg nyár van most Stockholmban. Az üvegtetejű teirniszpavillon valóságos ólomkamra. A vivás reggel kilenc órakor kezdődött s -a déli órai -szüneten kivül. folyt este kilenc óráig. A melegben, rossz levegőben -a vívók kimondhatatlanul sokat szenvedtek. Tőrben bíráskodni a legnehezebb dolog a világon. Az -angolok -Londonban épen ezért n-ern is rendeztek tőrversenyt, csak egy tőrakadémiát. Természetes, bogy a bíráskodás itt, Stockholmban se volt kifogástalan. Nem is lehetett, hiszen a világ minden részéből összesereglett, össze nem tanult soviniszta bíráktól nem l-ehet-ett kifogástalan •biráskodást várni. Épen -ezért Nagy -Béla dr azt proponálta, hogy a döntőben legyen öt svéd bi-ró é-s senki idegen. A svédek, ha nem is értenek sokat a víváshoz, legalább érdektelenek. Mégis csak jobb, ha fegyverrel -dől el az elsőség kérdése, mintha a szavazás dönti el és a legügyesebb zsűritag győz. A tőrdöntőben -szerepeit svéd zsűri kifogástalanul igazságos volt. Egészen helytelen, sőt beláthatatlanul káros, hogy a magyar nézők nemtetszésük nyilvánításával kisérték -működését Gondoskodtunk róla, hogy ez többé ne töritónijé'k meg. ,J Az előmé-rkőzósek folyamán kiestek a gyöngébb nemzetek. Meglepetésszerűen azonnal elhullatták a bécsújhelyi vivóbanárok, Verderber kivételével, aki nagy nehezen vergődött előre. Mi csak Dunayt vesztettük el, kinek tulerős csoport jutott. Többi Iliét vívónk pompásan átment a másodlik és harmadik körön. A harmadik kunién egyenesen -szenzáció volt, hogy á négy planson egyszerre négy magyar győzött: Földes, Schenker, Békét: sy, Zulavszky. Az elődöntőben az -első csoportban Alapno és Seligman kiverte Sobenikert és Pajzsot, a második csoportban Békéssy könnyen -győzött, a harmadikból kiesett Földes, bejött Berty és Verderber. A negyedik csoportban egy kis baj volt. Tóth más-o-dik helyen jw kr, de az angolok megóvták, bogy Zulavszky lelazsirozott neki. A nemzetközi zsürí — melyben egyébként utólag hazánknak is helyet adtak — bizonyitottnak v-ette,-hogy Zulavszky azért nem viv-ott Tóthhal teljes -erővel, mert az ujja. megsérült, Mindamellett- az összes szavazat ókkal, Nagy Béla -dr szavaza-