Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-12 / 159. szám

8 DÉLMIAOYAR ORSZÁG 1912 julius 10. — Még egy lajttöltő. Még mindig vízvezetéki vízzel öntözik az utcákat. Ennek oka az, hogy kevés a lajttöltő, amelyből az utcák öntözésére szükséges Tíszavizet kiszivatytyirani lehetnie. Ezért a tanács ma elrendelte az ötödik lajttöltő állomás létesítését s a szükséges 1100 korona beruházási költséget a köztisztasági alap terhére folyósította. — A vágóhíd parkja. A városi közvágóhíd előtt csinos parkot létesítettek. A tianács a park gondozására szükséges költséget be fogja állítani a jövő évi városi közköltségvetés-be. 4 — Tűz a billiárd-gyárban. Ma reggel tűz ütött ki Márton István Hétvezér-utca 3. szám alatti tevő billiárdigyárában. A tüzet véletlen szerencsétlen idézte élő. Az egyik tanonc begyújtott a kályhába, hogy enyvet melegítsen. Közben elhagyta a műhelyet és kiiment az udvarra dolgozni. Mig az inas kint volt, addig egy kiugró szikrától lángot fogott a tűzhely mellett levő forgács és csakhamar hatalmas füstoszlop tört elő a -teremből. Szerencsére a kitóduló füstöt odakint azonnal észrevették és sikerült egy kéznél levő „mininrax" készülékkel azonnal eloltani a tüzet. Mire a tűzoltók kiértek a Hétvezérutcába, már nein volt tűz. Márton kára mintegy háromszáz korona. — Körözött törökök. Musa Izmael és Mus tafa Sihehár törökországi származású cukor-' ka árusok meglopták gazdájukat, Ecíaans Suliman debreceni cukorka kereskedőt. A rendőrség körözi a tolvajokat. — Soha sem hittem volna, hogy a „BOROLIN" még az ischiászszal is olyan könynyen végez. Néhányszor megmasziroztatlam magam és az előirt priznitzet is alkalmaztam és ismét teljesen munkaképes vagyok. 10 A londoni előkelő társaságból. — Válópör és jegypanama. — (Saját tudósítónktól.) Egy szenzációs , válóper tartja izgalomban London előkelő köreit, Clarenice Christopher Colley testőrkapitány, Colley archidiakonus ,0a válópert indított felesége, Sophia Fanny G. W. Colley ellen, aki őt Honourable Erié Eduárd Montagu ,John Uptonnal és az indiai hadsereg egy közönséges hadnagyával és Sohereff Cluves pierottáncossal megcsalta. Ez az utóbbi eset nagy feltűnést keltett; hiszen egy hadnagygyal napnap után fordulnak elő házasságkötések. Ez mindennapi e-set. Colley kapitány egy pár hétre ezeredével gyakorlatra vonult. Upton hadnagy ép akkor tért haza Indiából és egy napra leszállott a szép ladynál. Mialatt a férj a gyakorlatokat vezette, csendes, boldog idill játszódott le otthonában, Egyszer — állítólag spiritisztákkal volt összeköttetésben — Colléynek „látomásai" voltak. Megjelent előtte feleségének bájos alakja, amint egy ismeretlen férfi átölelve tartja. A féltékenység a szivébe lopódzott. Nemsokára már pozitív hiirt is hallott felesége hűtlenségéről. Haza utazott és szemrehányásokkal halmozta el a feleségét. Ez öngyilkossággal, gyeriuekgyilkossággal fenyegetödzött, Végre a szerelmes férj megbocsátott felesegének, aki szebb, kedvesebb volt mint valaha. Nemsokára azután Colley asszony fürdőzni ment Schanklinba, persze- a férje nélkül. Itt megismerkedett Mr. Cluves táncossal, aki esténként igen előkelő társaságban produkálta magát. Mr. Cluves feltűnő szép ember, mint azt. Sehanklin fürdő vendégei igazolják. Colley asszony is lelkesen bizonyítgatta a válóper birái előtt, hogy Cluvesnek milyen szép hangja és termete van. Elég az hozzá, hogy a szép asszony >egy napon meghívta magához a. táncost. Colleyné és Cluves azt. állítják, hogy viszonyuk teljesen platonikus volt. Tény azonban az, hogy Colley asszony együtt ment fürdeni a táncossal és állandóan együtt látták őket a sétatéren. Ezekről a közös fürdőzésekről és sétákról szintén értesítették a .szellemek Colley kapitányt, aki beadta a válópört. A birák csak tizenöt percig tárgyalták az ügyet, A kapitány panaszát visszautasitották, mert a szellemeken- kivül nem volt semmi bizonyítéka arra, hogy felesége tényleg megcsalja. A biráknak igaza van. És a szép aszszony a vádlottak padján olyan ártatlanul tudott nézni ragyogó szemeivel. * ' Ascot a legközelebb angliai lóversenytér. Az előkelő angol közönség itt szokott összejönni, sőt maga a király is gyakran jelenik meg az ascoti lóversenypályán, A király számára pavillont emeltek a tribünök elé. A pavillonba az angol társadalmi élet legelőkelőbbjeinek belépő-jegye van. Egy idő óta azt vették észre a király környezetéhez tartozók, hogy ismeretlenek, illetve olyanok is jegyhez jutottak, akik igen törték magukat utána, de a király nem kívánta a társaságukat. Azonnal felmerült az a gyanú, hogy a jegyek tulajdonkénem jogos tulajdonosai a jegyeket eladták. Azonban hiába akartak a dolog nyomára jönni. A titokzatos ügy most végre gyors befejezéshez közeledett. A legutóbbi futtatásnál Biseount Churichill főudvarmester észrevett egy hölgyet, aki bejutott a pavillonha, dacára ímnak, hogy ő egy pár nap előtt megtagadta számára a jegyet, Detektiveket bizott meg a nyomozással, akik megállapították, hogy a hölgy a futtatás előtt egy óráx al ezerhatszáz koronáért vette a jegyet. Azt nem akarja elárulni, aki a jegyet eladta. Természetesen ez a leleplezés nagy és kinos feltűnést keltett a londoni előkelő társaságokban. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET • * A Dugonics-Társaság történeti pályá • zata. A szegedi Dugonics-Társaság, a Pálfi Antal szegedi törvényhatóságii bizottsági tag négyszáz koronás adományából pályázatot hirdet az alábbi munkára: „Tárgyalandó Szeged történetének egy tetszés szerinti részlete, különös tekintettel a város fekvésére, helyzetére, iparára, kereskedelmére s müvelődésénelk fejlődésére." A pályamű -mintegy 5—10 nyomtatott ívre terjedjen. Pályázhatnak a Dugonics-Társasáig tagjai. A -mü idegen kézzel, vagy géppel irva, oklalszámozva, fűzve vagy hűtve 1912. évi december 31-éu d-éfi tizenkét óráig Tömörkény István főtitkárhoz (Szeged, Somogyi-könyvtár) ajánlottan küldendő he jeligés levél kisóretében. A jutalom az aránylag legjobb műnek, a Társaság 1913. év tavaszán tartandó közgyűlése alkalmából adatik ki, az adomány időközi kamataival együtt. A mü a szerző tulajdona marad, de kívánatos, hogy nyomtatásban is megjelenjen. Szeged, 1912. évi julius hó 8-án. Lázár György dr, elnök. * A budai állandó színház és Tertiesvár. A bu-dai publikumnál |i-s jobban izgatja Temesvár közönségét a budai -állandó színház kérdése. E kérdésben tudvalevőleg Kreesányi Ignác és Beöthy László megegyeztek egymás között. Kreesányi negyedszázados, Budán való SZÍVÓS ernyedetlen munkájával kikaparta a gesztenyét — Beöthy Lászlónak. Legujia-bban egy kőnyomatos azt is tudni vélte, hogy a budai színház már 1913 őszére fölépül, ami elsősor-bana temesvári kedélyéket (Izgatta föl és sajtó utján kérdést is intézett Krecsányihoz: Vájjon reflektál-e bét ezek után a temesvári színházra (melynek állandósítását különben, jegyezzük meg -méllékesen mii, épen a budai nyári szezon akadályozza meg). Kreesányi. felel e kérdésre -az alábbi levélben: Beöthy László és én" még 1910. évi szeptember hóban ideiglenes szerződést kötöttünk. E szerződésben kötelezzük magunkat, hogy az állandó budai színház elnyerése ügyében annak|iidején ketten együtt fogják a kellő lépéseket megténni és esetleg -memorandumot benyújtani. Az igazság a-z, liogy Beöthy László és én hetek előtt személyesen jártunk Bárczy polgármesternél ós Wildnef Ödön kulturtanáesosnál a leendő állandó -budai színház ügyében. Ez alkalommal Bárczy polgármester oda nyilatkozott, liogy terveinket .memorandum alakjában nyújtsak be. Ez a memorandum azonban -Beöthy László színtársulatának bécsi vendégszereplése miatt elmaradt. Utóbbi napokban pedig Bárczy kijelentette, .hogy a városi! tanács és közgyűlés tagjainak magyrésze szabadságon lévén, a memorandum benyújtása ezidő szerint céltalan. Annyival inkább, mert hisz a legközelebbi közgyűlés is csal< szeptember hóban lesz. -Mindebből pedig az következik, liogy 1913 -őszére a budai állandó szin-báz föl nem épülhet. Alulírott részben közérdekből, részben pedig őszintén érzett hálából kijelentem, hogy hosszú éveken keresztül szenvedett csúzos bajomból, amely ellen minden eddig ismert szert hasztalanul használtam, az Ön által feltalált Borolin nevü háziszer gyógyított ki. A Borolin néhány napi használat után valósággal eltüntette csuzomat, amelynek szinte mártírja voltam már. Ajánlom e szert mindenkinek, aki csuzban vagy hasonló bajban szenved. lb Budapest, 1910 január 26-án. DEMETER SÁNDQR KÁROLY s. k. a Haggenmacher - féle Kőbányai és Budafoki sörgyárak R.-t. üzletvezetője közigazgatás x Jóváhagyták a költségvetést. Megírtuk, ihogy ia belügyminiszter áz 1912. évi városi közköltségvetést jóváhagyta. A főszámvevő most előterjesztést tett a tanácsnak .a költségvetés végrehajtására. x A szegedi választók. A központi választmány a választók 1913. évi névjegyzék-ének ifelülvizsgálatá végett hétfőn, julius 15-én -délután öt óraikor a polgármester elnöklésével ülést tart. x A -légszeszvilágitás kiterjesztése. Ismertettük azt a beadványt, amelyet a légszeszgyár részvénytársaság terjesztett a tanács elé és -amelyben kérte a ilégszeszvilágitási terület kibővítését. A világitás tervét is bemutatja. A tanács a beadványt, a mérnökséghez terjeszti a terv felülvizsgálása végett; azután pedig az ügy jogi részére vonatkozóan a tiszti főügyésztől kár véleményt. x A város bérháza. Tudvalevően a közgyűlés elhatározta, li-ogy az Árpád-utcai Felmayer-féle házat és telket 80 ezer koronáért megveszd. A -bellügyminliszter -most jóváhagyta ezt a határozatot. A tanács mai üléséből intézkedett, hogy a 80 -ezer koronát folyósítsák. x A köztisztasági telep. A köztisztasági tel-ep részére iá közgyűlés a Vértó -egész területét jelölte ki s annak -feltöltésére és rendezésére megszavazott 40 ezer koronát. A tanács nemrég utasította a mérnökséget, liogy ihatván nap -alatt készítse el a Vértó feltölltésénék és rendezésének a tervezetét. SPORT Tornászaink esélye. Stockholm, julius 8. Julius 1-én délután félhárom órakor indultunk el a keleti pályaudvarról Stockholm felé. Kedves jelenet v-olt az ott egybegyűlt nagy közönségtől való buosuzásunk. Lobogtak a kis nemzeti zászlók és zsebkendők. Aztán kényelmesen elhelyezkedve különféle szórakoztatót eszeltünk ki, liogy az idő, mély Stockholmiig igen hosszú volt, kö-nynyebben rauljók.' Berlintől ,az osztrák-ökkiail együtt utaztunk, ami némi csipkedésre -adott alkalmat, különösen a hajón Sassnitztól Trelteborgig. Két órai késéssel érkeztünk Stockholmig, hol -a mát előbb odaérkezett ipiafiEyarok türelmetlenül vártak. Szállásunk t. i-