Délmagyarország, 1912. július (3. évfolyam, 150-175. szám)

1912-07-11 / 158. szám

8 DŰLMIAGYARORSZÁG 1912 jultius 10. értelmében a- hozzáforduló hitelképes sókereskedőknek kiterjedtebb hitelnyújtás által lehetővé tenni tartozik, hogy nagyobb sókészlete• ket élőre beraktározhassanak s magukat az őszi hónapok nagyobb sősziikségleteik tekintetében jó előre fedezhessék a sóárulással foglalkozó felek és egyéb érdekkörök figyelmét ez utou hívja fel a pénzügyigazgatóság. Szeged, 1912. évi junius hó 12-én. Kedacic s. k. királyi tanácsos, pénzügyigazgató. — Az öngyilkos csendőr temetése. Kuhiajda Olivért, -az öngyilkos szegedi csendőrt szerdán délután három órakor temettek katonai pompával a hanvédcsapatkórházból. A tragikus sorsú csendőr temetésén megjelent uataj'd minden esendőrtiszt és az egész csendőrlegénység, valamint egy honvéd díszszázad. Az öngyilkosság ügyében a hadbíró még folytatja a vizsgálatot. — Életunt kocsis. Mossorán Gy«"rg y hat van hót éves szegedi kocsis f ölmondás nélkül otthagyta a gazdáját. A szolgálata,dó följelentette a rendőrségen a kocsist, aki a büntetéstől való félelmében öngyilkosságot követett él. Beleugrott a Francia-utca 22. számú ház udvarán levő lkutba. Az öngyilkosságot csak szerdán reggel vették észre a házbeliek, amikor vizet akartak a kútból meritenli. A kocsis balttestét beszállították a hullaházba. — Tüzek. Szerdán délután két tüzet jelzett a városháza toronyőrsége. Félhárom órakor kigyuladt a Gsekonics-utca 1. számú házban levő Párisi Nagy Áruház pincéje. A pincében fölhalmozott íagyapot és ládák elégtek. A tűzoltóság négy órára teljesen lokalizálta a tüzet, A kár néhány száz korona, amely biztosítás utján megtérül. — Délután öt órakor azt jelentették a tűzoltóságnak, hogy lángban ál Ungár Benő szállitó, Tisza Lajos-köruton levő telepe. A tűzoltóság teljes fölszereléssel kivonult, a lángokat azonban hiába keresték. Kiderült, hogy az udvaron egy játszadozó gyerek meggyújtotta a füvet. — egyéb semmi nem történt. A legbiztosabb ellenszere a reumának a j.BoroIin", amely kellemes bedörzsölési háziszer, azonkívül, hogy hatásában csalhatatlan. Egy üveg ára 50 fillér. 9. NYILTTER. E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal Nyilatkozat. A Friss Hirek julius 9-iki számában „Éjjeli foglalás a Cabaréban" címen közlemény jelent meg, amelyben nevezett lap azt irta, hogy a Vigszinpad Cabarémban foglaltak, foglaltak pedig azért, mert momentán nem tudtam fizetni, nem is csoda, hogy nem tudok fizetni, ha Hollósi ur maga, aki megirta a cikket sem fizeti meg a pezsgők árát, melyet a télen a „Kék macska" vendéglőmben a pincérleányokkal fogyasztott el. Igaz, hogy az után azzal íenyegetett meg, hogy ha meg merem, irni, akkor Szegedről el kell, hogy költözzek, de kénytelen vagyok megirni, mert a, mai lapjában sem szolgáltatott elégtételt. -Tény agaz, 'hogy foglaltak, de hasonló eset. már másnál is megtörtént. Másnap az ügyeim rendeztem. De bár mi módon is; történt a foglalás, a lapoknak ezt nem szokás megirni, bizonyítja az, hogy csak Hollósi ur irta meg a Friss Hírekben, ugyanezért polgári uton megindítottam az eljárást. Schönfelet Jenő a Vigszinpad-Cabaré bérlője Nyilatkozat. Aluiirott készséggel kijelentem, hogy a Délmagyarország 1912. április 19-iki számában „Megrágalmazott szegedi ékszerész-cég cim alatt megjelent Nyilatkozatomban tévesen fogalmaztam meg a kérdéses ügynek Berényi Ede úrra vonatkozó részét, amelyről elismerem, hogy alkalmat adott Berényi Ede ur személyének meg gyanúsítására. Minthogy azonban tőlem már eredetileg is távol állott az a szándék, hogy én őt megbántsam, vagy pláne meggyanúsítsam, sőt őt mindenkor tisztességes és korrekt urnák és szolid, fegyelmezett kereskedőnek ismertem, a nevezett esetben való feltétlen tisztességéről pedig utólag pozitív irányban is meggyőződést szereztem — sajnálom, hogy téves nyilatkozatommal őt akaratlanul is megbántottam és ez. ért a fentiek előadásával tőle bocsánatot kérek. Szeged, 1912 julius 10-én. Fischer József. Ahogy nálunk s ahogy Dániában gondoskodnak a gyermekekről. (Saját tudósítónktól.) Az iskolai év végeztevei sürün jelennek -meg az újságokban a jelentéseik,, hogy , a "szünidei gyermek-egyesület, vagy jószivü emberek más társasága hová, hány szegény gyermeket visz nyaralni. Mi ds esalk a minap közöltünk erre vonatkozó bírt és épen ezért érdekesnek találjuk annak leírását, hogy másutt, nevezetesen Dániában mennyivel tökéletesebben teszik lehetővé a szegény gyermekek szünidei nyaralását, mint nálunk. Kopenhága városa példája a legszebben valósítja meg a szünidei gyermektelep eszméjét, aminthogy seholeeui olyan fejlett ez az intézmény, mint Dániában. A jellemző ugyanis az, hogy a föladat megoldásában részt vesz az egész ország. A falusi 'lakosság megérzi, hogy a nagy városojk gyermekei mennyit szenvednek, mennyit nélkülöznek ós meg is teszi a magáét, hogy a szenvedést enyhítse. Dániában a főelv: a falusi nép vendégszeretete, ami nélkül bizony csak nagyon keveset lehet elérni. És ebben a tekintetben mindenféle párt tekintetet figyelmen kivül hagynak. Hiszen a legtöbb nyaralásra szoruló gyermek a szocliáldemokr'ata szülőktől származik. A parasztok nem szociáldemokraták, a földesurak meg épenséggel nem. De a gyerekeket mindenki csak segítségre szoruló gyermeknek tekinti ós szívesen adnak nekik négyheti nyaralást a. birtokon, ahol nem 'kerül s-ctkba a. gyerekek eltartása, már csak azért sem, mert a gyerekek gyakran csupa játékból és mulatságból szívesen segítenek a mezei munkában. De az állam (is érdeklődött a dolog iránt, amennyiben ugy az állami, mint a magánvasutak, valamint a hajóstársaságok korlátlan és teljesén ingyenes utazást adnak ezeknek a nyaraló gyerekeknek. Már ppdig ha megtudjuk e gyerekek számát, akkor látjuk, hogy ez a.z áldozat, nem épen csekély. Ily módon, minden nyáron valamivel több mint húszezer gyereket szállítanak Kopenbágából a vidékre. Ezek közül csak körülbelül ezer kap helyet igazi gyermektelepen, a többi tizenkilencezrei magánosok teljesén' díjtalanul fogadják körükbe. Mivel a kopenhágai városi iskolákba alig ötvenezer gyerek jár, látható, hogy a gyermekeknek igen nagy, körülbelül 'negyven százaléka élvezi. A statisztika .a számok örvendetes emelkedését nautatjia. Az 1854. .évben (tehát huszonkét évvel előbb, mint amikor a szünidei gyermektelepek megteremtőjének ismert Bion svájci lelkész megkezdte működését) 20 gyermekkel kezdték meg Kopenhágában a mozgalmat. Ez a busz gyerek a kolera, idején árvaságra, jutott. Egészen 1881-ig csak lassan nőtt a gyerekek száma, akkor azonban hirtelen fejlődésnek indult a dolog, a szám tizenhat év alatt rendszeresen növekedett ötezertől tizenkétezerig és azóta — ismét kissé lassabban — elérte a húszezret. A legszegényebb gyerekeiket ruhával és ci• pővel (is ellátják, részint pénzgyüjtéssel, részint használt ruha adományozásával. Természetes, hogy a gyerekek kiválasztásában, ifölmházásában és egyáltalán az utazás rendezésében jelentékeny szerep jut a városi iskolák tanítóinak és tanítónőinek nem kevésbé a falusi iskolák tanítóinak, akik gondoskodnak arról, liogy a gyerekek megfeielő családhoz jussanak. E vendégszeretet viszonzásául a faludi gyerekeket meghívják ® város meglátogatására. Ez természetesen kisebb mértékben történik (évente vagy nyolcezer gyerek), de a hatóságok legteljesebb előzékenységével. Igy csinálják Dániában. S liogy nálunk mint intézkednek, — azt hisszük ezt nem kell magyarázni. Buklin Bérautója ugy vidékre, mint helyben sétára, vagy vasútra. Megrendelhető ugy éjjel mint nappal 10-20 teleionon vagy a Tisxa-sxáliodában. Teleion 44. Autó-állomás a Széchenyitéren, a Tisza-szálloda előtt. Buklin Frigyes