Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-05 / 129. szám

ií)lá junius 5. KAPI_HIREK Con Sordino. I. Még érzem a múlt órák illatát És mégis mindörökre végük, végük — Nem tér meg, ami egyszer tovaszállt! Igy röppentek el ifjúságim évi S az évek tüntén, örök változásban Egy atom sem maradt bennem a régi. Csak a szivemben zsong a régi dallam, A rejtelmes és végtelen moraj, A mindig egy, a mindig változatlan! II. Fehér emlékek mosolygó sora Hiába int felém a messze múltból, Nincs köztünk egy: a mindig várt csoda. Nincs köztünk a valóra vált igéret: Nagy holnapok arany káprázata, Melyért a szivem örök lázban égett. Állok irarnló életemnek ormán S fehér emlékek mosolygó sorát Egyetlen betett vágyért oda, adnám,! Kun József. Nem forog a dorozsmai . . . (Saját tudósítónktól,) A népdaloknak és a közmondásoknak nagyon rossz a sorsa szép Magyarországon. Lassan, lassan elvesztették a magyarok a hitet abban, hogy a népdalok morálja >az egyetlen, amely megoldja az élet rejtelmeit ós elvesztették a bizalmukat a közmondásokban As, amelyeket épen ellenkező irányból |ig,a.zolt az uj élet. Bizonyára a természet vétkes geográfiai tévedése az is, hogy Wilde Oszkár nem itt született valahol a dalos Alföldön, vagy erdős-völgyes szép hazánk közmondásokkal itelii táján. Mert, kérem, modern természettudományi alapon ma már a kisteleki második elemis is bebizonyítja, hogy a felhő nem azért kerekedett az égen, inert a legényt otthagyta a babája régen ós a rózsaszőlő sem azérit ér többet, mint száz gólhér, mert egy asszony száz lánynál többet ér... Mindezen ma már a tudományegyetem ifjúságának,- sőt tanári karának egy része is túl van és nem szorul bővebb bizonyításra. Ma már, ha közmondás kell, az ember leül és egy perc alatt gyári hatvanat, melyek, szavamra, vannak oly bölcsek és igazak és közértéküek, mint azok, amelyéknek szövegét irta a nép, zenéjét szerkesztette a természet. Az ember például leül ós azt mondja: Minden ló a maga cigányát dicséri, vagy vagy: Aki másnak vermet ás, más ,is esik bele, — És amire feláll, lehet, hogy ő a haza bölcse, az orakuluma, a mindenttudója. A mali élet liaruispexjei a kávéházban trónolnák, sokan vannak és feketét isznak, kifogástalan nyakkendőt és a nyakukon egész Tintoretto-képeket hordanak, öt korona előlegéri árulják a tudományt és kimérik Marxot, akiivél Budapesten találkoztak nemrégen a barrikádokon, szóval, tessék elhinni, ezek az igazi modernek, akik már nem a madarak beleiből, hanem a jelen nem lévő felebarátaik májából „vonatolják ki" a természet és az élet nagy törvényszerűségeit és vidáman savanyu pikó- • hízás közben forgatják a jó öreg közmondások köpenyegeit, Rendszerint hajnalig forgatgatják és amire teljesen kiforgatták, már kész is az uj világnézet, felfordult a világrend, meghaltak a jelen nem lévők és halhatatlanok lettek a jelenlévők. •Ez a kicsiny, de nagyhangú szegedi fórum ma azonban meghökkenhetett egy pillanatra. Mert eljött az élet és beleütötte orrát a plikolós csészéikbe. Eljött az élet és igazat adott egy népdalnak. Nem túlsúlyos . argumentumokkal, nem ,is valami jelentékeny esettel, — fl© bebizonyította, hogy a körivó bölcseknek DfitMAÜYARoRSrÁÖ mégsem mindig van igazuk. Az történt ugyanis, hogy egy egyszerű, nagyon egyszerű molnárember golyót röptitett a szivébe, mert ez a sziv elhidegült egy asszony iránt, akiért egyszer dobogott, forrongott, vergődött s akit most már nem tudott látni, nem 'tudott szeretni. Primitív, paraszti mese, zenéje siinesen, szövege pedig ott szövődött a szabad ég alatt, a paták pariján, két izzó ölelkezósből távozó sziv között. Az asszony nem akarta megfosztatni magát a szerelemtől, meg aztán pénzt is akart, meg beárulta az egyszerű molnárt a feleségénél is, mire fogta magát a molnár és belelőtt a szivébe, a kihűlt, megrebbent, tehetetlen szivébe. Mindez ott történt, valahol Dorozsmán, a csendes, kis faluban, amelyről ugy szól a nóta, hogy: — Nem forog a dorozsmai szélmalom ... És tényleg nem forog. Valaki a szivébe lőtt és a népdal, sőt a szél ellenére, csak azért sem forog a dorozsmai szélmalom. Egyszerű, jelentéktelen kis eset a nagy világegyetem komplexumában, de el lehetünk készülve rá, hogy a kávéház uralkodói, akik sokan vannak és feketét isznak, a nyakkendőjükéi együtt holnapra uj csokorra kötik a kozmosz örök problémáját. Mert — ez az érem másik oldala — kell abban valami törvényszerűségnek lenni, ha Dorozsmán nem forog a szélmalom ... — A pénzügyminiszter kép viaelő jelöltség*. Nagybecskerekről jelentik: A nagybecskereki nemzeti munkapárt tegnap délután értekezletet tartott, amelyen hatszáz főnyi választópolgár jelent meg. Az értekezleten Franz József László pártelnök bejelentette az eddigi képviselő, Rohonyi Gyula lemondását, amelyet egyrészt sajnálattal vettek tudomásul, másrészt kinevezése alkalmából üdvözölték. Franc József László pártelnök ajánlja, hogy a megüresedett mandátumra jelöljék Teleszky János dr pénzügyminisztert, amit a jelenlevők viharos lelkesedéssel fogadtak el. A jelöltséget küldöttség ajánlja föl a miniszternek. A képviselőválasztást a városi választmány junius 15-ére tűzte ki. Az értekezleten Qyorgyevics Milos bejelentette, hogy a szerb lakosság lelkesen csatlakozik Teleszky jelöléséhez. Az értekezleten felszólalt Papp Géza országgyűlési képviselő is, aki rendkívül hatásos beszédben buzdította a választókat. Teleszkynek ellenjelöltje nincs. A jelölés az egész városban élénk lelkesedést és megelégedést kelt. — Mosoly. A mosoly Tisza István arcán ragyogott ma a képviselőházban. A mosoly el nem 'tűnt arcáról, a Legtombolóbb vihar közepette sem. A jegyző a véderőj.avaslat kezdő szavát olvasta, az ellenzék vadul tiltakozott, a .képviselők mindegyike az izgalom minden jelével várakozott: És Tisza csak mosolygott. Erről a mosolyról értekezett a folyosón Herczeg Ferenc, aki azzal az isteni adománynya.1, mely neki, mint írónak adatott, lelkesedve analizálta Tisza mosolyát: i — Ugy viselkedett, mlint egy hős! A hős mosolya volt arcán, azé a hősé, akii a csatában ragyogva megy a diadal felé ... — Ai fliletveietfiiég tisztviselői Palicson. Pallicsfurdőre szerdán délután kirándulnak a szegedi üzletvezetőség központi tisztviselői. A kirándulást Felszeghy Ferenc üzletvezető rendezi. A társaság éjjel 11 órakor tér vissza : 'Szegedre. — Választás. A Magyar Építőművészek Szövetsége előadójául Szivessy Tibort, a szegedi származású budapesti műépítészt választotta meg. — Mayer Áron temetése. Mayer Áron halála nagy részvétet keltett városszerte. Az érdemes nagykereskedő gondnoka volt a szegedi zsidó szent egyletnek, mely halála alkalmából külön gyászjelentést .adott ki. Temetése szerdán délelőtt 11 áraikor lesz a Jókai-Utca 1. szám alatt levő gyászházból. — Huszonhárom automobil Szegeden. Szombaton reggel kilenc órakor huszonhárom automobil vonul majd keresztül Szeged utcáin. _ Az autók a Magyar Automobil Klub versenyen vesznek részt. A huszonhárom autó Arad felől érkezik és Szegeden át Budapest az útirány. Az autók a Bástya-, Hétvezér, Feltámadás-utcákat és a Kossuth Lajos-sugáruton vonulnak keresztül. A hatóság felkéri a háztulajdonosokat, hogy ezeken az utvonalakon lobogózzák föl a házaikat. — A Szegedi Daloskör népünnepélye. A (Szegedi Daloskör, fölbátorodva azon a fényes sikeren, amelylyel legutóbbi ünnepélye járt, ujabb népünnepélyt rendez. Ez az előhbinél sokkal nagyobb arányúnak ígérkezik. Az ünnepségnek tizenhét érdekesnél érdekesebb száma lesz. Nagy, festői mentben, amelyben Hófehérke és a hét törpe is szerepel, vonulnak ki a Gedó-féle kertbe, az ünnepély színhelyére. — Olaszország mérlege. Rómából jelentik: Az elmúlt, tizenegy hónapban a főbevételek 1752 milliót tettek ki, 85 millióval többet, mint az előző évben. A fölösleg előreláthatólag 50 milliót fog kitenni, levonva az állami erdőgazdaságokhoz szükséges 6 milliót és tengerészeti kiadásokra 14 és fél midiiét, amelyek a mult év költségvetési évről s a költségvetési bizottság a folyó üzleti számlára tett át. A mostani fölösleg a mult költségvetési év fölöslegévél együtt 117 milliónyi alapot fog alkotni, mely hadikiadásokra van szánva. — Forradalom Belgiumban. Brüsszelből jelentik: A hallatlan erőszakosságokkal megszerzett klerikális győzelem, már is rémes veszedelmet idézett fel Belgiumban. Amitől tartottak, bekövetkezett, forradalmi tüntetések borították lángba, az országot. Féktelen az elkeseredés a papság ellen, amely a választásokon félretéve minden méltóságot, a leg,lelkiismeretlenebb fogásokkal agitált s gyűlöletessé lett a kormány, amely a többség megszerzésére semmiféle eszköztől sem riadt vissza. iMig itt és Genfben eddig aránylag csak kisebb összeütközések voltak, Liégéből véres zavargásokat jelentenek. A tüntető tömeg ott utcasorokon végig beverte az ablakokat és sok üzletet lerombolt. A csendőrség megkisérlette, hogy szétoszlassa a tüntető munkásokat és miikor ez nem sikerült, többször belelőtt a tömegbe. Három munkás meghalt, hatan halálosan megsebesültek. Más városokból is véres zavargásokat jelentenek. Wirtheben az izgatott tömeg kövekkel és üvegdarabokkial dobálta a csendőrséget, mire a csendőrök sortüzet adtak. A sortűz hatása rettenetes volt. Négy ember holtan terült el és a tömeg jajveszékelve szétfutott. — Nem less ntrijk ! Az a permanens félelem, hogy Budapest munkásnópe ujiabb általános sztrájkot tervez, valósgos hadikészülődésekre ösztökélte a kormányt és a rendőrséget. Mast, hogy a parlamenti helyzet fölbomlásával még valószínűbbnek látszott, hogy a munkástűntetések kiújulnak. A szociáldemokrata párt titkárságánál a Délmagyarország munkatársa az állítólag készülődő uj sztrájk felől kérdezősködött, hol ezt a kijelentést tették: — A sztrájhirek alaptalanok, a munkásság egyáltalán nem készül általános sztrájkra, nem óhajt ilyen módon reagálni a politikai helyzetre. Nem lesz semmi. . . — Pscsátkóné visssnvonéa a bűnvádi följelentést. A Délmagyarország: legutóbbi szániában részletes tudósításban közölte Pöcsöt hó Józsefné bűnvádi följelentését a férje .ellen. A nagy föltűnést, keltő esetnek ma ujabb részlete van. Pocsátkóné visszavonta a följelentését. A házassági szerződés egyik pontja értelmében ugyanis Pocsátkó Józsefnek joga volt a felesége vagyona fölött rendelkezni. — Nyugat. A Nyugat, Ignotus, Fenyő Miksa és Osvát Ernő szerkesztésében megjelenő szépirodalmi folyóirat 1912 junius 1-jei 11-ik száma a következő igen érdekes tartalommal jelént' meg: Halász Imre: A hosszú parlamentből. Babits Mihály: Május huszonhárom Rákospalotán (Vers). Rozványi Vilmos: Ady: A menekülő élet. Karinthy Frigyes: Az uj élet (Novella). Molnár Antal: Schönberg Arnold, Lat-/,-