Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-29 / 149. szám

DÉLMAGY A PORSZÁG 1912 junius 29. tartanak nagyhatalomnak bennünket, mert mi mindent megírhatunk, amit megengednek a — kiadóhivatali érdekekEgyéb, a sajtóról váló nemes és jogosult ideológiáknak különösen a vidéken alig van gyakorlati jelentőségük. Ezzel kapcsolatos, hogy társadalmi helyzetünk teljesen elmosódó és határozatlan. Aki egy-kettő közülünk vagyont szerzett, annak poziciója már vagyoni bázisokon nyugszik, holott mi a toll gör-Tiyedő munkásainak akarunk méltó társadalmi elhelyezkedést előkészíteni. De hogyan, amikor züllöttebb és kuszáltabb gazdasági viszonyok közöt élünk, mint bármely más foglaikozásbeli emberek. Munkánk kvalitása ritkán arat csengő babérokat és nemcsak fizetéseink', de a ránk nehezedő munka mennyisége is teljesen határozatlan. Van nyolc oldalas politikai napilap, amelyet több ember csinál, mint egy-némely tizenkétoldalast. Van, lap, amelynek csak a felelős szerkesztője hivatásos ujságiró és van nagy vidéki lap, amelynek összesen két hivatásos újságíró munkatársa van. Jól tudjuk, hogy mint minden más, ugy ez a kérdés sem oldható meg anélkül, hogy tekintettel ne legyünk a problémáknak arra a hatalmas komplekszurnára, a melynek kerékfogaiba az újságírók szociális helyzete illeszkedik. De lázadóvá és lázítóvá teszi a hangunkat az, hogy a V. HL O. Sz. teljesen parlagon hagyta eddig ezt a területet és működése alig lépte, tul egy kedélyes asztaltársaság uri üzletkörét. Vétkezik minden kötelessége ellen, az az ujságiró, aki nem sorakozik azok mellé, akik döngetni akarják az ócska várak ódon falait. A V. H. O. Sz. vasárnapi közgyűlésén olyan uj emberekből kell megalkotni a vezetőséget, akik a reprezentálás álujságirói tetszelgését végre lomtárba helyezik és törődnek valamit az újságírás erkölcsi diadalaival és az újságírók társadalmi és gazdasági föllendülésével. A felsőbb leányiskola elemije. — Küldöttség Gerliczy Ferenc bárónál. — (Saját tudósitónktól.) tÁT Délmagyarország legtutdbblí számában részletesen beszámoltunk arrél az akcióról, amelyet Szegeden a felsőbb k-áriyiííkola mellett működő elemi iskola fentartása érdekében indítottak. Megírtuk néliány nap előtt azt |is, bogy Révy Ferenc, a felsőbb leányiskolák igazgatója levelet intézett Lázár György dr polgármesterhez, amelyben azt larira kértté, eszközölje ki a város hozzájárulását ahoz, hogy a felsőbb leányiskola elemi iskoláját beszüntessék. (Szerliute erre szükség van azért, mert a felsőbb leányiskola tantermei részére a mostani helyiségeik nem elégségesek és dönteni csak ugy lehet, ha az elemű iskola tantermeit 'a (felsőbb leányiskola részére átengedik. A főigazgató kérését még nem tárgyalták hivatalosan és az érdekelt szülők most minden eszközt megragadnak, hogy annak teljesítése ne történhessék meg. Szerintük ennek az -elemi Iskolának a föntartására feltétlenül szükség van, ímert ott helyesen neveliik a növendékeket és a magasabb tandíj miatt olyan szülők járatják oda gyermekeiket, akik nem szivesen liskoláztatnák azokat másutt. Egész terjedelmében leközöltük tegnap azt a -kérvényt, .amelyet sok szegedi tekintélyes polgár aláírásával küldenek el a vallás- és közoktatásügyi iminiszteriiez. Ezt a kérvényt pénteken délelőtt egy kii-1 döttség adta át Gerliczy Eere-ne bárónak, Szeged város országgyűlési képviselőjének azzal a kéréssel, hogy juttassa el -azt rendelte tési helyére és legyen az ügynek szószólója A küldöttséget Lippay György dr tanár ve zette és -abban Gárgyán Imréné, Horváth Lajosné, Lippay Györgyué, Meskó A-ntalmé. Roskó István né, Szántóné Ladányi Mariska zenedeli tanárnő ós Tóth Jőzsefné vettek részt. Lippay György dr meggyőző érvekkel 'bizonyította, bogy az elemi iskola föntartá sára szükség van, -azt a közönség érdeke miatt sem lehet és a szülők nevében kérte a. város képviselőjét, hogy a miniszternél az iskola főn tartása -érdekében járjon közbe és a kér vényt annak adja át. Gerliczy Ferenc báró a beszédre kijelen tette, hogy örömmel tesz eleget a kérésnek, mert azt jogosnak és méltányosnak tartja és ha csak nem befejezett tárgyról van szó, mint a szegedi egyetem ügyénél, akkor hiszi is hogy eljárásának eredménye lesz. A báró beszédének azt a részét, amelyben a szegedi -egyetemről emlékezett meg, -lapunk más helyén k-özöljiik. A küldöttség -a beszéd végeztével megéljenezte a képviselőt, aki azután Lippay György diM-al Lázár György dr polgármestert kereste föl. A polgármestert -arra kérték, -liogy imjiutáin Szeged városának a felsőbb leányos kóla fölál-litásakor az áll-lammal kötött szer ződ-ése jogos arra, hogy íaz elemi iskola fentartását követelje, -élj-e-n is ta város ezzöl a jogával és az iskolát ne -engedje megszüntetni A polgármester válaszában -kiijelentette, liogy ő |is h-ive az iskola fSortartásának -és minden igyekezetével -a,zo-n lesz, hogy a. szülők álláspontja győzedelmeskedjék. Egy szegedi házaspár válópörének epizódja. — Pikáns história a szegedi járásbíróságon. — (Saját tudósitónktól.) Néhány hónappal ezelőtt nagy 'föltűnést keltett Szegeden egy házassági -botrány. A város egyik ism-ert tisztviselője -— -azt beszélte a fáma — házasságtörésen érte a. féleségét. A hitvesi -esküt megszegő asszony dédelgetett -szereplője volt -a szegedi uri társaságoknak. A minit év decemberében aztán hire kelt, hogy a -szép asziszony egyik hódolója sikerrel udvarölt. A bir mlm-d komolyabb formát öltött, amiig egy ismeretlen jóakaró -arról is -gondoiskodott, hogy a szép asszony férje értesüljön az esetről. A városi -hivatalnok eleinte hitvány pletykának tartotta -a feleségéről való informálást. Valahogy aztán ugy torlódták az események, hogy a férj rájött felesége hűtlenségére. A fölfedezés után inagy botrány keletkezett, amely -hetekig hálás témája volt a zsurok fölcsigázott érdeklődésű publikumának. A botrány után a házastársak különváltak. Megindították a -válópört, -amely ínég most is folyamatban van a szegedi törvényszéken. Ebből -a házassági botrányból fejlődött az a pikáns bistóriiia, amelyet pénteken tárgy-alt Somlyódi István járásbiró. A járásbirósági tárgyalásnak -ez -az előzménye: A megcsalt férjnek va-n -egy nővére, aki együk közéli községnek a, tanítónője. A ta-nitón-ő elvált asszony, községi jegyző volt -a férje, -aki bűnös manipulációi miatt nemrégen a Gsillagbörtön lakója volt. A tanü'tónő községéhen nagyon beszédesek az emberek. Összeülnek a plébános csöndes magányában, -a postamesternő irodájában, vagy az isk-ólában és sok szót váltanak a világ folyásáról. (Néha olyanról is -szó -esik, a -mi már régen történt és nem is (igen -érdék-elné a jámbor életű falusi társaságot. Igy valahogy szóba jutott az a házassági história is, -amely hónapokkal ezelőtt esett meg a tainjiitónő fivérével, meg annak a feleségével. Valami nagyon cifra dólgokat beszélhettek, inert íaz elvált asszony fülébe jutott, a csöndes falusi társaság unalmat űző pletykája. Olyasféléit mondtak vissza -a szép asszonynak, ami n-ern valami hizelgő a nő)i becsületre. A különválás történetét is tulsziuezték. A tulságosa-n hirbe hozott -asszony becsületsértés és rágalmazás miatt följelentette a tanítónőt. Igen sok tanul idéztetett be -a tárgyalásra, -köztük a község plébánosát, az iskolaigazgatót, -meg a féleségét és -a postamesternőt. Már három tárgyalást tartottak ebben az ügyben. A tanuk közül ugyanis néhányan mindig elmarad t ak. Az -eddlig kili a Ugatott ta-nuk vallomása kertelő. -Mindannyian hallottak ugyan a házasságtörésről, de részletekről „senki -sem tájékoztatta őket." A főaimgánvád.ló képviselője minden tanút megeskettetett, iak)i 'alig egy-két szót ejtett is k-i az ajkán. A plébános i-s igen keveset beszélt, sőt feltűnően keveset, — őt is megeskették. A tárgyalást nem fejezhették be. A járásbiró -augusztus 16-r-a tüzt-e ki a tárgyalás folytatását. Orvosi háborúság. — A rákggóggitás problémája. — (Saját tudósitónktól.) Furcsa rágalmazási pör-ben Ítélkezett tegnapelőtt a londoni esküdtbíróság. Egy öreg doktor bepörölte két kollegáját, sőt az orvosi szövetséget is, mert a vád szerint súlyosan meghántották egy tudományos probléma, a rákgyógyitás terén való eljárása miatt. A panaszos dr R. Bell volt, aki évek hosszú során át kórházi igazgató-főorvos volt, a vádlottak pedig dr E. F. Bashford és a British Medical Association, a uagybritanniai orvosok tudományos egyesülete. Bell ugyanis több mint t-izeuh-ét esztendő óta kizárólag a rákos megbetegedések tudományos kutatásával foglalkozott és kísérletei során arra a meggyőződésre jutott, liogy a „rák" ólyah betegség, amelyet diétás életmóddal meg lehet előzni, sőt, amelyet föllépése után is sikerrel lehet gyógyiitan-i minden műtéti beavatkozás nélkül. Az elsődleges megbetegedés okait a vér tisztát]anságáiban látja, amelyet viszont a húsételeknek és a halféléknek túlzott élvezete okoz. A megelőző gyógykezelés növényi -diétából áll, anielylyel kapcsolatban csupán tejet és tojást szabad -élvezini a kezelés alatt álló páciensnek. A teóriáját Bell irodalmilag is terjeszteni igyekezett s eközben erélyesen sikra szállt a rákos megbetegedések operativ kezelése és a .szérumkuruzslás" ellen. Könyveiben kimutatja, hogy az általa kezelt 325 rákos beteg közül 25 százalék teljesen meggyógyult, ezenkívül 30 százaléknál nagyon kedvező gyógyulási eredményit ért el és csak a teljesen kilátás nélküli esetekben volt kedvezőtlen gz eredmény. Ezt az agitációt az angol orvosok zöme nagy elégedetlenséggel nézte és közülük dr Bashford aki szintén foglalkozott a rákos megbetegedések tanulmányozásával — éleshangu cikket irt Bájitalok és kuruzslás cirnen ós azt az angol orvosszövetség hivatalos lapjában, a British Medical Journalban közzé is tette. A cikkben Bashford azt állítja Béliről, bogy könyveit nyereségvágyból, hiúságból, vagy pedig tudatlanságból irja és bogy a rákos betegségek kuruzslói közé tartozik, aki a közönség hiszékenységót és a műtétekről való aggodalmát tudatosan kizsákmányolja." Ezért a cikkért Bell rágalmazási pert indított Bashford mint cikkíró és az orvosszövets-ég ellen, mint a-melyik a cikk megjelenését elősegítette. A gninapi tárgyaláson számos orvostanut és szakértőt hallgattak ki. A. sebészek álláspontját sir Félix Seman, a kiváló angol tudós képviselte, aki elmondta, hogy a rákos betegségeket az orvosi tudomány mai állása szerint csakis műtét utján lehet gyógykezelni. Elmondotta azonban azt is, liogy a rákos betegségek kórokozóját ma még nem tudják tudományo-