Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-26 / 146. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 Junius 28. Elbocsátják a havidíjas tanítókat. — A kultuszminiszter döntése. — (Saját tudósítónktól.) A Délmagyarország annakidején soka.t int arról iá közigazgatási bizottság ülésem lefolyit vitáról, amely a havidíjas .tanítók véglegesítése miatt keletkezett. Az iskolaszék ugyanis hat ideiglenes tanítóit alkalmazott és amikor azokat az állá• sokat, amelyeket a tanerők betöltöttek, véglegesen szervezték. Scossa Dezső királyi tanfelügyelő akciót indított, hogy ne választás ntján töltsék be a szervezett állásokat, banem azokra a havidíjas tanítókat véglegesítsék. A közigazgatási bizottság, ahova Faragó Ödön dr tiszti főorvos, iskolaszéki elnök fellebbezése folytán terült a kérdés, nem tette magáévá a tanifelügyelő .álláspontját, hanem ugy döntött, liogy a havidíjas tanátókat állásuktól ímentsék föl és helyüket választás utján töltse be az iskolaszék. A közigazgatási bizottság határozatát Scossa Dezső felebbezte meg a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, aki a kérdésben most döntött. A döntés, amely kedden érkezett meg a város tanácsához, elutasítja a. tanfelügyelő felebbezését és jóváhagyja a közigazgatási bizottság döntését. E szerint most már jogerős a határozat és iaiz állásokat választás utján fogják betölteni. A miniszter leirata teljes egészében igy hangzik: Folyó évi február hó 15rén hozott határozatát, melylyel utasította ia szegedi községi iskolaszéket, hogy hat uj elemi iskolai tanítói állás szervezésére vonatkozó közgyűlési határozat kormányhatósági jóváhagyása után ezen állásokat szabályszerű választás utján töltse be, továbbá, hogy a nyugdíjazás folytán ürese dósben levő két tanítónői állást végleges rendes tanerőkkel azonnal töltse be s végül, hogy a közgyűlési! határozattal szervezett uj állások betöltése után" az ideiglenes •'bavidijas minőségben alkalmazott kisegítő tanerőket alkalmaztatásuk alól mentse föl, a királyi tanfelügyelő felebbezése alapján felülvizsgálat alá vettem s inert az idézett közgyűlési határozat irniniár kormán yhatpságilag jóváhagyatott s mert iaz iiskolsifentartó város képviseletében eljáró községi isikolaszéket az újonnan szervezett hat .tanítói állásnak betöltése körül korlátozni nem szándékoztam, a bizottság jelzett számú határozatát .a felebbezés elutasítása mellett ezennel jóváhagyom. Erről a bizottságot további eljárás végett azzal értesíteni, figyelmeztesse a községi iskolaszéket, hogy jövőben ideiglenes, havidíjas tanerők törvényellenes alkalmaztatásától tartózkodjék. f | *1*f i A miniszter helyett Náray Szabó s. k., államtitkár. Megsemmisítik az ügyvédi kamarák határozatait. A képviselőház folyosóján több képviselő azt a birt terjesztrite, liogy Székely Ferenc igazságügyminiszter megsemmisíti az ügyvédi kamarák határozatait, amelyek a képviselőházban történt eseményekkel szemben állást foglalnak. Székely Ferenc igazságiigyininiszter erre vonatkozólag a következő nyilatkozatot tette: — Igenis, az ügyvédi kanoaráknak a képviselőházban történtekre vonatkozó politizáló határozatait meg fogom semmisíteni, Eddig három ilyen határozatról tudok: a pécsiről, a temesváriról és a budapesti kamara határozatáról. A pécsi kamara határozatát már megsemmisüettem. Ez a sors éri a többieket is. Az ügyvédi rendtartásban egy szakasz világosan felsorolja, hogy mik tartoznak az ügyvédi kamara hatáskörébe. Ebben a szakaszban politikáról szó sincsen. Az én felfogásom szerinit a korínánynyal szemben az ügyvédi kamara csak véleményező szaktestület, amelynek nem lehet feladata a politizálás. Thoriiim-x. — A tudomány legújabb találmánya. — (Saját tudósitónktól.) A rádiumnak, ,leglalább iá gyógytudamány ikörébe tartozó alkalmaztatásában, versenytársa támadt: a lényege szerint nála nem kevésbé rejtelmes Thorium-x, mely könnyen lehet, hogy magához ragadja ia győzelmet. Jogcímei erre nézve a Tiiornim-theiapiáirék ©ls&orLun u kővetkezők: 1. A rádimm-omanaciónak csaik igen kis töredéke marad a vérben, ,mig ellenben a Thorium-emanacio szétesési termékei, a szétesés roppant gyors bekövetkezése következtében bent maradnak a szervezetben. 2. A Thonium-x vizben oldható és 1 .köbcentiméter folyadékban több milliónyi Maeheegységet lehet belőle a testbe befecskendezni. 3. A rádium hatékony mennyisége oly roppant drága, hogy gyakorlati szempontból alig, vagy egyáltalában nem is jöhet tekintetbe, mig viszont a Thoriuim-készitmónyek ára, ha nem is épen kicsi, de nem mondható abnormális nagyságúnak. Mindezt egy magyar származású berlini orvosnak: Plesch János dr-nak abból az előadásából vesszük, melyét nemrég a thorium biológiai hatásairól a berlini orvos-egyletben tartott ós amely most külön lenyomatban jutott el hozzánk. Olvasva Plesch dr e beszámolóját a tapasztalatokról, melyeket a thoitium alkalmazásával gyűjtött, .szinte iaz a benyomásunk, hogy egy csodaszerrel állunik szemben, oly sokfélék és oly fényesek az eredmények, melyek az alkalmazását követték. Legelsőbbe.n is a szívbetegnek mondunk jó újságot. Azoknak az asthmásoknak, kiknek levegőszomjias, kurta lélekzetét az orvosi tudomány cardinális dyspnoe nevén említi. Egyetlen Thorium-befecskendezés elég volt, hogy a lhevegő után kapkodó beteg öt perc múlva nyugodt és teljes légvételekkel szívja a levegőt. És az injekció ilyen hatása gyakran hetekig eltart. Hasonló eredmény jutalmazta ia Thoriuim-x befecskendezését a szivgörcsök •eseteiben is, valamint megszüntette a súlyos tiidőgyuladások következtében fellépő légszomjat is. Hogy e hatásnak mi a titka, az ma még — titok. Legalább annyiban, hogy még mem sikerült eldönteni: a Thorium-x alkalmazása folytán bekövetkező vérnyomáscsökikenés a véredények tágitó idegeire, vagy a véredenyék falaira gyakorolt behatás okozata-e? Akármiként van is azonban, a betegágynál észlelt tapasztalatok és a laboratóriumban végzett álitekisárletek kétségtelenné .teszik a Thorium-x hatását ós pedig nemcsak a már eddig emiitett bánt álmáknál, de egy csomó más betegségnél is. Igy kitűnő szolgálatot tett a Thorium-x a köszvénynél, elősegibi továbbá a cukoroldó fermentumök hatását, a cukorbetegség kezelésében jelöl ki .számára szép jövőt, ami pedig az általános anyagcserére való kihatását illeti, Plesch dr megemlit egy 114 kilogrammos asszonyt, ki a Thoriuim-x alkalmaz tatása (következtében 52 nap alatt 17 kilogrammal vált könnyebbé. Kísérletet tetteik ,a Thorium-x adagolásával a rosszindulatú daganatoknál is, de amit nitt elértek, az mindössze annyii volt, ,hogy hat hónap alatt az állapot nem rosszabbodott. Tekintve a gyors pusztítást, amit az ilyen daganatok müveinek, ez is valami. Nagyszerű volt azonban az eredmény, melyet a Thorium-x úgynevezett fehérvérüségnél idézett elő. Egy esetben a Thortium-x alkalmaztatása következtetében a fehérvérsejtek száma (egy köbcentiméter vérben) 180,000-ről két hét alatt 666-ra csökkent, egy másik .esetben pedig tizenhárom nap alatt 110,000-ről 2550-re. És ez a hatás annyira .specifikus, hogy egészséges embereknél a Thorium-x mi befolyással sem volt a fehérvérsejtekre. Előadását Plesch dr .azzal végzi, hogy mindez kétségkívül gyógyhatás, azonban hogy egyszersmind gyógysiker-e is, azt majd esak a jövő fogja megmutatni. Természetes, hogy nem vághatunk elébe iaz óvatosságnak, de bizonyos, hogy a hadállás, melyet ma a Thorium elfoglal, ugyancsak reményteljes. Részletek arról, milyen voit a magyarszínészek diadala Bécsben? (Saját tudósitónktól,) A Magyar Színház bécsi diadaláról itthon, Budapesten, egy darabig bajos volt véleményt formálni. A bécsi lapokban ugyanis — a legkoníolyabbakban csak ugy, mint a vidámabbakban — a Magyar Színház bécsi vendégszerepléséről csak ilyesmiket lehetett olvasni: 1. Dúséról többé nem lehet beszélni, mert „a világ legelső szinésznőjé"-uek címét és rangját csak az az öt-hat magyar művésznő arrogálhatja, aki a Magyar Színház bécsi vendégszereplése alkalmával mutatkozott be a josefstadti színház közönségének. Hogy a legelsők közül ki a legelső, Báthory Giza-e vagy más? — az sohase fog kiderülni, mert hogy a Bécsben vendégszereplő magyar művésznők közül melyik dicsőbo, melyik nagyobb, azt egyáltalán nem lehet eldönteni. 2. Jó, hogy Kainz meghalt, mert ha élne, egyszerűen agyon kellene verni. Szégyenletében tudniillik okvetlenül a föld alá kellene bújnia azóta, mióta Bécs megismerte a magyar Kainzot, a Magyar Színháznak azt a nagyszerű férfistarját, akinek a neve, niintliogy a bécsi lapok már nincsenek a kezünkben, ebben a pillanatban nem jut eszünkbe, 3. Végre kiderül, honnan lopta Shaw az „Orvosok"-at! A „Kuruzslók" magyar szerző a budapesti Shaksperetől, Földes Imrétől. Stb., stb., stb. Hát ez mindenesetre nagy erkölcsi diadal. Hogy ugyanazok a bécsi lapok, amelyek eddig soha egyetlenegy jó szót nem tudtak irni semmiféle magyar irodalmi vagy művészeti produkcióról, most egyszerre ilyen szuperlativusokat zengenek — egyhangúlag! — valamiről, ami Budapestről került ki, ez egyszerűen elképpesztő. Ennek az erkölcsi diadalnak a jelentőségét nem csökkenti az, bogy ugy az előkelő, mint a kevésbé előkelő lapokban megjelent hozsannák nagyobbára azoknak a szelid és jóságos lelkületű egyéneknek a tollából kerültek ki, akiket a kerek világon mindenütt nyári kritikusoknak szokás nevezni. Nem csökkenti az erkölcsi diadal jelentőségét az a nem egészen alaptalan föltevés — sejtelem? gyanú? — sem,, hogy a bécsi lapok hirtelen keletkezett, szertelen jóindulatában része lehet annak a számitásnak is, hogy ezt d pazar udvariasságot . Budapest a viszonosság alapján bőkezűen fogja honorálni, mindannyiszor, ahányszor a bécsi színészek újra el fog-, nak látogatni hozzánk, vagyis: ezentúl minden évben március elsejétől junius közepéig. Azért ez mégis páratlan — és mindez ideig hallatlan — erkölcsi diadal volt. Ellenben . . . mert ellenben is van . . . Ellenben diadalunk örömét kissé megrontja valami. Egy nem épen fontos, csekélyke, de mégis zord jelenség, amelyet eddig sehogy sem tudtunk megérteni. Bécsben lakó honfitársaink nevezetesen mindenfelé azt újságolták, hogy a Magyar Színház bécsi vendégszereplése alkalmával a josefstadti színházba tévedésből se lépettbe magyarul nem tudó bécsi lakos — kivéve a már emiitett, rendkivül barátságos hírlaptudósító urakat — és hogy a Magyar Színház vállalkozásának a legdiadahnasabb, lemámoro.sabb estéken átlag huszonnégy korma bevétele volt. Az igazat megvallva, nem akartunk hitelt adni ezeknek a híreszteléseknek; irigykedéssel és rosszakarattal vádoltuk magunkban azokat a bécsi honfitársainkat, akik ilyeneket fecsegtek; és mostanáig megmaradtunk abban a bitünkben, hogy ha bécsi erkölcsi diadalunkban része lehetett egy-egy elsőrangú színházi ügynök titkos mesterkedésének is, azért ez mégis óriási siker volt. Hanem arról már nem tudunk véleményt for-