Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-25 / 145. szám

4 dblmaqyarorszaq l&U junius, 25. Á osapatnak fel/tétlenül szüksége van trénerre. Minden összejáték nélkül játszanak, a fegyelem hiánya is érezhető, A mérkőzést Puskás (ESC), a szegedi esapat irányában sok jóakarattal vezette. T. Gy. A képviselőház ülése. — Az utolsó, érdemleges ülés. — (Saját: tudósítónktól.) A nyári szünet előtt ma tartotta utolsó érdemleges ülését a képviselőház. Az ülés előtt ma is katonaság vette körül az országházát és az ellenzéki képviselők, Justh és Apponyi, vezetésével ma is fölyon.ultak a, katonai kordon elé, itt1 azonban ma már nagyon rövidesen, végezték el tiltakozásukat. Egy rendőrtisztviselő Justh elé állott és igy szólt: Kegyelmes uram, csak a ki nem zárt képviselők mehetnek be. Tiltakozom a törvénytelenség ellen -1- mondotta Justh. — Mihelyt válogatják a képviselőket, hogy kik mehetnek be — mondotta Apponyi Albert gró f— a törvényhozás akadálytalanul nem működhetik. A kegyelemből nem kérünk, mi sem megyünk be. Erre az ellenzéki képviselők elszéledtek. Más baj nem történt. Tisza István gróf elnök féltizenegy órakor nyitotta meg az ülést. A karzaton kevesen vannak, de szemben az elnöki emelvénynyel ima is szokott helyén ül Tisza gróf felesége, hallgatja a tanácskozást, közben pedig leveleit olvassa. Az elnök bejelenti, hogy a Kossuth-párt és a néppárt tagjai lemondottak bizottsági tagsági és jegyzői tisztükről. Javasolja, hogy a lemondást a Ház vegye tudomásul és ia megüresedett helyek betöltéséről később határozzanak. (A Ház igy határoz.) Jelenti, hogy tizenkét képviselőnek 15 napra történt kizárása ma lejár. Ezek a képviselők holnaptól kezdve részt vehetnek a Ház ülésein. Az elnök bejelenti végül, hogy Egry Béla képviselő ellenjegyzésével két irat érkezett hozzá, melyek „állítólag" ta pécsi ós mohácsi népgyűlések határozatait tartalmazzák. Minthogy a népgyűlések határozatai nincsenek kérvény formájában szerkesztve, amint a házszabály élőirjia, nem áll módjában azokat alkotmányos tárgyalás céljából a Ház elé terjeszteni. Javasolja, hogy a Ház ezeket az irattárba helyezze. Igy határoznak. Beöthy László kereskedelmi miniszter a Hungáriával 1912 április 29-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot terjesztette he ezután, majd áttértek a napirendre. A Ház a szopibaton elfogadott javsalatokat harmadszori olvasásban is vita nélkül elfogadta. A harmadszori olvasás befejezése után vita nélkül elfogadták a vármegyék némely háztartási dolgaira vonatkozó törvényjavaslatot, melyet Haydiv Imre ismertetett. Solymosy ödön liáró előadó laz 1912. évi újonc ja vaslatokat terjesztette he, melyek 57,997 újoncot kívánnak az országtól. Egyhangú elfogadásra ajánlotta ia. javaslatot; amely a honvédelmi .minisztert felhatalmazza, hogy a rendes időben elmaradt fősorozást a Irgalmasabb időre elrendelje. Okolicsányi László szólalt fel a javaslathoz, A réderővefornt — úgymond — kielégíti a nemzet jogos kívánságait és ezért a létszámemelés rtuiatt szemrehányást tenni nem lehet. A hadsereg fejlesztését az ország biztonsága is követeli. Okolhsáuyi felszólalása után az ujoucjavaslatot a Ház részleteiben is vita nélkül elfogadta. Ezután Hegedűs Lóránt előadó ismertette az. adóreformról szóló, javaslatot. A. negyedik és kilencedik szakaszoknál Hantos Elemér ajánlott kisebb stiláris módosításokat. Teleszky János pénzügyminiszter hozzászólása után a, Ház a módosításokat elfogadta. A 9-ik szakasznál Hantos Elemér íismét fölszólalt a, Intelszöyetkezetek önállóságának védelmére. Teleszky János pénzügyminiszter kijelenti, hogy a, pénzügyi adminiszteráció nem bfurja ellenőrizni a szövetkezetéket, hogy van-e igényük az adómentességre, vagy nincsen; ennélfogva. az adómentességet csak oly szövetkezetek kaphatják meg, amelyek valamely állami ellenőrzés alatt álló középpont kötelékébe tartoznak. A 14. szakasznál ifjabb Erdély Sándor a szakasz uj szövegezését indítványozza. Teleszky János pénzügyminiszter hozzájárulása után ia Ház ia szakaszt Erdély Sándor szövegezése szerint fogadta el. A 20-ik szakaszt Hantos Elemér és Teleszky János pénzügyminiszter fölszólalása után az előadó módosításával fogadták el. Ezzel a Ház a javaslatot részleteiben is megszavazta. A holnapi ülés napirendjének anegállapitása után a zülés egy órakor véget ért. Az aldunai hajókatasztrófa áldozatai. — Két utas tűnt el. — (Saját tudósítónktól.) Gsalk most derült ki igazi részleteiben, milyen méretű volt az a hajókatasztrófa, melynek /az Erzsébet királyné nevii hajó és valószínűleg hét utas esett áldozatul. Az aldunai, eldugott részen történt a szomorú eset, ugy, hogy csak most érkeztek meg a hü, részletes jelentéseik. Szombaton befejezték a hivatalos vizsgálatot is. A vizsgálatot a román állami révbapitányság kiküldötte, a constanzai osztrák-magyar konzul és a Magyar Folyam- és Tengerhajózási részvénytársaság igazgatója, Domony Mór dr, /aki a katasztrófa, részleteiről és a megejtett vizsgálatról ezekben nyilatkozott: — Csütörtökön hajnalban 'háromnegyedegy felé az Erzsébet királyné gőzösön Csernavodátől 19 kilométernyire tűz keletkezett, melynek okát határozottan megállapítani nem lehet, azonban abból a körülményből, hogy a tűz rendkivül gyorsan terjedt, nagyon valószínűnek látszik, hogy valami gyúlékony anyag segítette elő. A kihallgatott tanuk njind nagyobb határozottsággal ós bizonyossággal azt állítják, hegy a tűznek oka gyújtogatás volt. —A hajó parancsnoka a tüz kitörésénél az utasok életbiztonságára szükséges intézkedéseket azonnal megtette, nevezetesen á hajót a legközelebb fekvő sziget felé irányította és a sziget partjától körülbelül 50 méternyire egy zátonyon meg is álTi+otta olyan módon, hogy a hajó egyik oldalán sekély, alig egy méternyi viz völt. Az utaisok közül sokan akik a félelem következtében nem várták meg, mig a mentőcsónak felveszi őket, ezen az oldalon könnyen kijuthattak a szigetre. — A hajó egyik mentőcsónakját a. kapitány a kormányosokkal együtt azonnal vizrebocsátotta. A másik mentőcsónak azonban teljesen használ hatatlan volt,mivel a hihetetlen gyorsaságban keletkezett tűzben szénné égett; Amig a kapitány és a kormányosok a mentőcsónakokon igyekezték az utasokat biztonságba helyezni, addig a hajó többi személyzete megikisérlette az oltást és egyúttal figyelmeztette az utasokat arra, hogy vagy várják be a mentőcsónakokat, vagy pedig a sekély vízbe ugorjanak bele. Nagy pánik keletkezett a zűrzavarban, néhányan az energikus parancs dacára, a, mély vízbe vetették magukat. Ezek közül néhányan a vízbe fúltak. Hivatalosan még ma sincs megállapiitva ezeknek a névsora. Megállapítást nyert az a tény, hogy 73 jegyet adtak ki a Csernavode felé utazóid részére, továbbá az, hogy 70 utas megmenekült. Mivel azonban ia megmenekültek között néhány gyermek is volt, akiknek hajójegyet nem adtak ki, lehetséges, hogy egy-két utassal több tűnt el. Az eltűnt utasok száma hét. — A vizsgálatot a helyszínen két napon keresztül a rimániafi. állami révkapitányság, a constanzai osztrák-magyar konzul ós én végeztem. A vizsgálat tegnap befejeződött, a hajószemélyzetet kihallgatták s megállapít tották, hogy mulasztás nem történt. A vizsgálat mindezek dacára tovább folyik, mert több tanú azt állitota, hogy gyújtogatás történt, Állítólag az az orosz tanuló Idézte volna elő a tüzet, aki nővérével együtt a Dunába fúlt. A kár félmillió koraira. Szegedi diákok tanulmányútja. — A kereskedelmi iskola növendékei Németországba utaznak. — (Saját, tudósítónktól.) Az utóbbi időben egyre gyakoribb lesz, hogy a tanév végeztével ,a diákok tanulmányútra mennek. Amig azelőtt három-négy diák verődött össze és hagyományosan per Peter lapostolorum járták be az országot és tanítók, papok, ímeg földes urak kegyelméből kosztolták végig a vakációt, addig ma már tanárok vezetésével nagyobb csoportok mennék ki ia .külföldre, ahol szakszerű útbaigazítás és kalauzolás mellett azt nézik meg, amit látniok kell. Vége van már annak a romantikus időnek, lamlikor batyuval a hátán, hosszú bottal a kezében, fölszerelve egy csomó ajánló levéllel beállított a diák ehez vagy ahoz ia jobb módú 'emberhez és ha jóllakott, meg szerzett néhány koronát, tovább állott, liogy a pumpálást élőiről kezdje. Ma már a komoly tanulmányutak ideje következett él és .Szegeden a kereskedelmi iskola igazgatósága az idén harminc diákot küld kii most a itanév végén a külföldre, hogy azok tanuljanak és lássanak. ., A diákok Albert István, Lakos .Soma és Somogyi István tanárok vezetésével szerdán reggel hat órakor indulnak el Szegedről. Tizenkét napig lesznek oda 'és ez idő alatt fölkeresik Németország legnagyobb kereskedelmi gócpontját: Berlint, Hamburgot, Ilresdent, ahol a világcégek hatalmas kereskedelmi és ipari vállalkozásaikat nézik meg alaposan. Ennek a. kirándulásnak bizonyára nagy gyakorlati haszna is lesz. Azok a fiatalemberek, akik 'kereskedelmi pályára lépnek és akik közül bizonyára nem egy idővel szerepet is fog játszani valamelyik magyar város kereskedelmi életében, már most alkalmat talál arra, liogy lássa, milyen a világkereskedelem és ipar jabban az országban, amelyből mi nagyon sokt tanul hatunk és amelytől nagyon sokat lis kell tanulnunk ezen a téren. A tanulmányut részletes programja a következő: Junius 26-án délután 9 órakor érkezés Szolnokra, bevonulás a városba kocsin, a városi ipar-telepek, villanytelep, vizmü, jéggyár megtekintése; elutazás innen Hatvan, Ruttka, Oderbergen át és érkezés Berlinbe. Junius 27-én délelőtt fél 10 órakor lift. a Reichsbank megtekintése, a Wert,beim-nagyáruház, déb után Siemens és Hailtke villanytelepe és gyára tanulmányozása. Junius 28. A muzeumok, börze,. Unter den Liiuden megtekintése; délután kirándulás Potsdamba. Junius 29-én1 képtárak, gyárak megtekintése. Elutazás délután Hamburgba. Jun. 30. Kuxhaifen, a hajók elindulásának tanulmányozása, a világító torony, a bal csarnok, a rakodás megtekintése. Július 1-én a hamburgi kikötő inegtekitése hajón, egy óceáni gőzös tanulmányozása, börze, Alster; az állatkert ós a világhírű Hagenbeök-féle állatkereskedés, a vásárcsarnok inegtekintése. július 2-án a muzeumok, élelmiszer raktárak (Hei-den és Voss) meg-