Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-23 / 144. szám

1912 junius 23 DÉLMAGYARORSZAG 11 más, hogy egy elhajított kővel izomenergiáját több méter messziségre a kívánt pontra küldheti... És máskülönben a legabsztraktabb tudományos fölfedezés is az általánosításnál ós egyszerűsítésnél fogva, melyet tartalmaz, megfelelő energiamegtakaritást jelent minden jövendő nemzedékre." A múltból tehát csak annak van értéke ránk nézve, ami haladást jelent. A történeti, humanista műveltség ellen, az elmúlt korszakok túlbecsülése ellen és értékeik és munkáik ismerete ellen küzdeni kell és a reneszánsz káros akadálya a fejlődésinek, nemcsak a tudományra nézve, hanem -a művészetre nézve is. Mert a tudományt és- művészetet Ostwald az emberiség legfőbb egymásmellé rendelt javainak tekinti. „Mindkettőnek fejlődésmenete nagyjában ugyanaz. Mind a kettő uj területeket akar hódítani saját céljaira a bel- és külvilágban, még pedig az általános eredmény az, hogy egy bizonyos hódítás egyetlenegynek sikerült, csakhamar joga van az összességnek ezt, mint az össztudomány, illetve az összmiivészet közös javát átvenni és ezt meg is teszi." Filologiai munka és misztikus gondolkodás hiábavailó energiafecsérlés. Gyakorlati logikával és gyakorlati pszichológiával az energetika -alapján oly világfelfogáshoz és életmódhoz lehet jutni, mely egy boldog, hasznothozó létet biztosit és a tevékeny földi élettel feledteti a túlvilág gondolatát. A gyakorlati főalapelv: „Ne pazarolj energiát és igyekezz az energiát más energiává lehetőleg kedvezően, rád és az összességre hasznosan átalakítani!" Ezért Ostwald természetesen ellensége a háborúnak, mely a legnagyobb energiapazarlás, sőt az energetika főalapelveinek segítségével logikai uton a boldogság gyakorlati teoriájához jut. KÖZIGAZGATÁS Nem lesz vízvezeték a külvárosrészekben. — A kötelező vízióra. — Bokor Pál polgármester-helyettes volt a kérszonibaton délután Lázár György dr polgármester elnöklésével nagyon látogatott ülést tartott. Az ülésen a külváros részeknek vízvezetékkel való ellátásáról és a Vízóra kötelező bevezetéséről tanácskoztak. Bokor Pál polgáremesterhelyettes volt a kérdés előadója. Elmondotta, liogy a külváros részek polgársága régóta sürgeti már a magasnyomású vízvezetékeket. A tanáes foglalkozott már ezzel a kérdéssel és annak idején megbízta a mérnökséget, bogy a költségvetést és a tervezetet készítse el. Ez meg is történt. E szerint a külváros részekben 50.000 lélek részére fejenkint és naponkint 150 liter viz kellene. Most, a Belvárosban 27.000 léleknek fejenkint 270 liter vizre van szüksége, minden nap. Ha a magasnyomású vízvezetéket kiterjesztenék, akkor 100.000 embert kellene alapul venni és a mostani 44.000 méter hosszú vezetéket 88.000 méterre kellene • kibővietni. A kiterjesztett vízvezeték részére a Tisza vizét nem használhatták göl, mert az fertőzött és fertőtlenítése sok pénzbe kerül, hanem uj artézi kutakat kellene fúrni. Javasolja a polgármesteri elyettes, hogy a bizottság tegyen előterjesztést a közgyűlésnek a magasnyomású vízvezeték kiterjesztése érdekében. Két uj víztoronyra lenne szükség. Az egyiket felsővároson, a sziléri iskola mellett, a másikat Alsóvároson a Kolozsvári-téren állítanák föl. A tanács fölhatalmazást kér el előkészületek megtételére. A vízórák ügyében azt indítványozza, tegyen előterjesztést a bizottság a közgyűlésnek és kérje, hogy a vízórák kötelező behozatalát elvben mondja ki és határozza el, bogy azt az áv végéig tartoznak a házakban bevezetni. Javasolja a viz árának fölemelését a mostani 'köb-, méterenkinti — J0 fillérről 16 fillérre. A bizottság tagjai közül Pillie-h Kálmán, Obláth Lipót, Juhász Antal, Wiinmer Fülöp, Tóth Mihály főmérnök szóltak hozzá a kérdéshez. A bizottság végül ugy határozott, hogy a vízvezetéknek a külvárosrészekre való bevezetését csak a csatornahálózat kiépítése alkalmával fogja javasolni, a vizóráknak kötelezővé tételét elvhen helyesli, a részleteket azonban csak akkor dolgozza ki, lia meggyőződik arról, hogy ez esetben csökken a vízfogyasztás. x Uj adó Szegeden. A városfejlesztés érdekéből végrehajtandó közmunkák ia városi közjövedelmek állandó gyarapítását, teszik szükségessé. Ezért már ugy a város pénzügyi bizottsága, minit a közgyűlés több izben azon óhajtásának adott határozati-Ing kifejezést, hogy az órtékemelkedési adó' (Bétfemnent) behozassák. A polgármester eddig azért nem tett ez iránt szorgalmazó lépést, mert, mint arróíl a belügyminisztériumban többszöri tárgyalás .alkalmával értesült, ez ügyben a jelzett kormánybatóság álláspontja az utóbbi időkig nem alakult ki. Minthogy most Debrecen város ily tartalmú szabályrendeletének a közelmúltban megtörtént jóváhagyása által a belügyminiszter már határozott .álláspontot foglalt el, a polgármester most a szabályrendelet egy példányát beszerezte. Ezt azzal teszi át. a tanácshoz, bogy annak figyelembevételével a város különleges viszonyainak méltatása mellett az előkészitő lépéseket olyként tegye meg, bogy a tárgyban a város közgyűléséhez még a folyó évben előterjesztés legyen tehető. női-, férfi- és gyarmek-küSentegssségek a tavaszi idényre 'nagy választékDan érkeztek és iegjajfönycssSsií árisare vfta sárösftaték it I ezelőtt 6véres M. Mártonnál liI fioZ- L Szeoed, Tisza-szálló mellett. C

. " • * i • ípo valódi TUDOMÁNY, IRODALOM • Nagy harang. Újságírók könyvtára. Ezzel a eiminel frappáns uj könyvsorozat indult meg Tábori Kornél kollégánk szerkesztésében. Szerencsésen eredeti ötlet: a riportkönyv, .megtörtént regények, izgató tragédiák és vig komédiák, megdöbbentő események és mulatságos történetek szines mozgófónyképe. A modern filmek anyagát pedig az irók és zsurnalliszták legjava adjia ériről .a szép és nyomorult, kedves és bűnös nagyvárosról, valamint az egész országról. A kezdés: egyezerré két kötet, amelyeknek .szerzője maga ia szerkesztő. Igazán szenzációs az első könyv: A kártyázó Budapest. (Hazárd- és hamisjátékosok.) Nevek és adatok támogató erejével rávilágít nemcsak a budapesti kártyásokra, hanem a külföldön szereplő pestiekre is. A megérdemelt, legteljesebb dicséretnél is többet mondanak a főbb részeik címéi: Akik nagyban kártyáznak. Turf és kártya. Eltitkolt afféreik. Kártyázó asszonyok. Játékbarlangok. Hamis játékosok. Fővárosi büntanyák. Álklubok. Hires sipisták. A talmi aranyifjúk. Nemzetközi kalandorok. A vádlottak padján. A siptistáik réme. Magyar lista. — Még szenzációsabb ós keservesen aktuális a második kötet: Baccarat, amely a fővárosi és vidéki klubok rejtelmeibe vet éles reflektor-sugarat. Komoly leleplezéseivel, bravúrosan földolgozott adataival ez a könyv valószínűleg nagy ribilliót fog támasztani. A főbb részek címei: A nagy kártyarém. Budapesti kaszinók. In-diszkrét adatok. Gyászos humor. Rabló játék — tolvajnyelv. Hogyan bakkoznak? Bakk és bün. A tnggyüjtés titkai. Botrányok sorozata. Titkos cinkostársak. Miért tűnik? A csaló klubtagok. Megtörtént esetek. Keserves dokumentumok. A kisjátékos. A baccarat lélektana. Önvallomások, írók nyilatkozatai. A sikkasztó ügyvéd. A tönkrement zsurnaliszta. A baccarat áldozatai. Letört karrierek. Harc a baccarat ellen. Rendőrségi leleplezés. A mrgitszigetli játékbank. A hazug morál. — A színesen illusztrált, nagyon csinos kiállítású könyvek mindössze egy koronáért kaphatók az Üllői-ut 18. szám alatt levő kiadóhivatalban és minden nagyobb vasúti állomáson, könyvesboltban, trafikban. A preludiumról ítélve, alighanem páratlan népszerűségül esz ez a kitűnően induló könyvsorozat. Külön elismerést érdemel Földes Imre a művészi címlapokért. liios WÉII hbéttsű résiéreegész éwre hirdetési ad tel. - az hirdethet 2