Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-20 / 141. szám

262 DELMAGYARORSZAQ 1912 junius 21. — A saabadkőmiveMk é» m Reform Klub. A magyarországi szimbolikus nagypáholy nagymestere, Bókay Árpád dr egyetemi tanár, udvari tanácsos levelet intézett a Reform Klubhoz, amelynek alelnöke és a Választójogi Ligához, amelynek szintén alelnöke, hogy mind a két helyen viselt tisztségéről lemond, A két társaság a választójog céljaiért alakult és szoros nekszust tartott fenn a magyarországi szabadkőművességgel. De a szabadkőművesség kebelében az utóbbi politikai események hatása következtében nem jó szemmel nézték az egyesületek munkálkodását, mert ott különféle pártszempontok kerekedtek felül és ezért több vezérlő szabadkőműves bejelentette kilépését ugy a Reform-Klubból, mint a Választójogi Ligából. Ennek a sorozatnak folytatása Bókay Árpád dr lemondása is, aki erről a következőket mondotta: — A választójog ki vívásáért alakult egyesületek harca az utóbbi időkben teljesen a pártok harcává fajult. A szabadkőművességben viselt nagymesteri állásomnál fogva én politikai pártküzd elmekben nem vehetek részt, ezért beadtam lemondásomat. Különben is három hónapra elutazom Budapestről és felelősségteljes helyemet átengedem másnak. Hir szerint Medgyes Simon dr, a magyarországi szimbolikus nagypáholy helyettes nagymestere szintén lemondott a két egyesületnél viselt állásairól. — öngyilkosság a rendőrségi cell a előtt Budapestről jelentik: Ma délután egy Mindéi Jóasei nevű csavargót vittek be a rendőrségre lopás miatt. Mindéit kihallgatása után a cellába kisérte le egy rendőr, ez azonban észrevette, hogy a folyosó falán egy rendőrségi fegyver lóg. A fegyvert egy hirtelen mozdulattal lakapta a falról és agyonlőtte magát. — Tiszaföldváron unják az életet. Szol .n okról két öngyilkosság hírét jelentik. Az egyik nek a hőse Blabócs Tamás tiszaföldvári cipészsegéd,' aki először tüzet rakott szobájában és az égő szénből kiáradó gázt akarta belélegzeni, de időközben elaludt és terve, nem sikerült. Blabócs ezután Nagy Zsigmond vaskereskedéJ seben akart revolvert vásárolni, de az üzlet tulajdonosa, látva a cipész izgatott viselkedését, megtagadta a fegyver kiadását. Blabócs most arra kérte a kereskedőt, bogy engedjen megtekinteni egy revolvert. Nagy átnyújtotta neki a fegyvert, amellyel a eipészsegéd az üzletben szivén lőtte magát. ÁTnásdk öngyilkosság színhelye is Tiszaföldvár. Ennek hősei Török Miklós és Szabó Mária, akik elkeseredésükben követték el öngyilkossági kísérletüket, mert szüleik nem akarták beleegyezésüket adni házasságukhoz. Török Miklós azonnal meghalt, jegyese csupán könnyebb sérüléseket szenvedett. — Az öngyilkos faonvédfőhadnagy. Dtb recenből irják, hogy ott nagy föltűnést keltett Szénássy László főhadnagy öngyilkossága, a melyről a Délmagyarország már megemlékezett.; Szénássy a lakásán vendégül látta egyik tiiszttársát s borozgattak. Midőn Szénássy barátja egy pillanatra elfordult, szolgálati revolverével mellbe lőtte magát. A golyó a hatában a bőr alatt megakadt. Az öngyilkos főhadnagyot a közkórházba szállították, ahol a golyót eltávolították. Állapota igen súlyos. Életuntságának oka az, bogy szerelmes volt a debreceni színtársulat egyik tagjába, aki jelenleg Nyíregyházán működik a társulattal. Az illető színésznővel összezördiilt és ez szakítani akart vele. Az öngyilkosság szinte családi vonás a tragikus sorsú családban. A mult évben a főhadnagy egy- igen szép és viruló nőtestvére vált meg az élettől, mialatt szülei a színházban voltak. — A aaegedi rendőrség krónikája Özvegy Pataki A'ntalné harminckét éves szegedi piaci rövidárus május 7-ikén eltávozott Szegedről és azóta nyoma veszett. Hátragyott levelében öngyilkosságot emleget. Középtermetű, sovány testalkatú, bosszú arcú, gesztenyebaju, kékszemű az eltűnt. Országosan köröztetik. — Tegnap délután félihat óraikor Freund Béla tizenkét éves szegedi diák a Széchenyi-téren kerékpárjával elütötte Kiss "György hét éves fiút, akit könnyebb sérülésével a mentők beszállítottak a közkórházba. A rendőrség elkobozta a kerékpárt. — Kiss István munkás gerendát fülészelt a Révaiutca 8. szám alatt épülő ház emeletén. Egy darab lefűrészelt gerenda Deák Ferenc ácsinas fejére esett, aki könnyebb sérülést szenvedett. A mentők a kórházba szállították. — Kiss Ernő Hódmezővásárhelyi csavargó Vásárhelyen kerékpárt lopott, amelyet Szegeden elzálogosított. A vásárhelyi rendőrség távirati megkeresésére a csavargót letartóztatta a. rendőrség. — Borbola József tegnap délután megszökött a szegedi közkórház elmeoszátlyáról. A Mérei-utca 7. számú házba sétált az elmebeteg, ahonnan a mentők v isszaszállitották a közkórházba. — Az egész városban ma már egyébről se folyik szó, mint a csodás hatású „Borolin"-ről. Akár zsába, akár reuma, akár derékfájás valamennyinél mindig csak a „Borolin" használ. 7 Kémek és titkos ügynökök. (Leleplezések mindenfelé. — Londoni attasénk kalandja. — Katonai spiónok. — A tetovált kisasszony. — Politikai kémek.) (Saját tudósitónktól.) Feltűnően sok kémet ítéltek el az utóbbi időben. Közepes számítás szerint Európában évenkint buszmillió koronát adnak ki „a barátságos viszonyban" élő államok, hogy az egymás titkait megtudják. De az eredmény rendszerint nincs arányban az óriási költségekkel. A kém urak és hölgyek pezsgőznek, előkelő lakást tartanak, Montekarlóban kergetik a szerencsét, — mint Simoniidesz is — aztán dolgozni kezd ja'.**. . fantáziájuk. Furfangos hamisítványokat gyártanak és olyan kitűnő meséket komponálnak, liogy a legelszántabb regényíró is megirigyelheti őket. Hires eset volt az, amelyikben Wahrmann Richárd szerepelt. Londoni attasé korában — másfélévtizedes történet —( elhitették vele, hogy Angliában már feltalálták a repülőgépet s azzal gyorsan pótolják a szárazföldi hadsereg fogyatékosságát. A buzgó ifjú jót tudta, hogy a magyar-osztrák szárazföldi hadsereg nagyon rászorul az ilyen „pótlásra" s mindenáron ki akarta szimatolni a .nagyfontosságú titkot. Két hírhedt szélhámos megszerezte a terveket és mivel hazulról szűken jött pénz eféle célokra, a fiatal attasé nagylelkűen áldozott a magáéból. Amikor vagy Ötvenezer koronát fizetett már, végre megkapta a projektumot és nyomban otthagyta Londont, mivel a jelentős okiratot nem merte volna másra bizni. Bécsbe érkezvén, egyenest a hadügyminiszterhez hajtatott, akinek elmesélte a nagy újságot. A jelenté® meglepte a minisztert is, — rögtön összehívott egy szakértőbizottságot, hogy vizsgálja meg a repülőgép tervét. Kiderült azonban, hogy a buzgó attasénak fogalma sincs a dolgokról, mert az a komplikált izé, amit a nyakába sóztak, egy — káposztavágó-inasina volt Az attasé urat nem küldték vissza Londonba, mert ott valami fürge riporter megtudta a dolgot és kiirta lapjába. A monarchia egész képviselőjének kijutott a blamázsból. De okultak is rajta az — angolok. Mert a londoni Tp0. rofice (hadügyminisztérium) azóta rendszerint a Ijferált anyag értéke szerint fizet a kémeknek: payment according fo results. Fixumot csak kipróbált, gyakorlott alakok kapnak . Volt idő, kivált Párisban, a hetvenes-nyolcvanas években, amikor valósággal mesterségesen szították a kémekbe vetett hitet —- a drámaírók. Egész litteratura támadt s elég talán ráutalnunk Sardou Dora cimü darabjára, amelynek cselekménye kizárólag ellopott okmányok körül forog. A franciáknak jólesett az a gondolat, hogy nem a tálborkaruk tehetetlensége, hanem a németek kitűnő kémrendszere okozta Szedrínt, a nagy vereséget. Egész legendákéi- támadt olyan porosz tisztekről,, •akik évekeu át mint közönséges Vasúti munkások dolgoztak a legnevezetesebb pontokon, csakhogy pontos terepfelvételeket csinálhassanak. Egy francia bohózatiró is felhasználta ezt a hitet sikeres darabjában, amikor felteszi a kérdést: -r Miben különbözik a francia katona a porosztól? — A francia a marsallbotot hordja a bornyujában, a porosz egy fotografáló-gépet. Kétségtelen, hogy néhányszor hasznos szolgálatot tett a kémkedő-rendszer, de nagyon is túlbecsülik a jelentőségét s olykor a legjámborabb turistában is veszedelmes spiont látnak. Megtörtént, hogy a velszi herceg is (a néhai Edward király) bajba került, amikor a fényképezés mindenfelé divatba jött és őfelsége Trouvilla környékén mint amatőr járt-kelt. Felkeltette egy mezei csendőr gyanúját, aki lóhalálba H vagtatott a legközelebbi giarínizonba és jeleütést tett. Maga az ezredes ült lóhátra s elindult a kém nyomába. Az angol trónörökös ép egy erdőrészleten próbálta ki művészetét, de sehogyse ment, nem értett az uj szerkezetű géphez — amikor rákiált az ezredes: — A törvény nevében, ön foglyom! A velszi herceg nagyot nézett, de még nagyobbat az ezredes, aki közelebb érve, ráismert őfenségére — hisz' többször látta Trouvjlleban. Bocsánatot kért s visszavonult, de az eset mégis kitudódott valahogyan s a velszi herceg soha többé vissza nem tért a hires francia fürdőbe. Nem minden kémhistóriának van ilyen jámbor vége. Az a bökkenője az egésznek, hogy bármily csekély konkrét eredményt is produkálnak általában a kém urak, egy állam se akar lemondani a hírszerzésnek erről a módjáról, mert a másik se mond le. S igy még egyrefoglalkoztatják azokat a délceg külsejű attasékat, akik azért mennek .idegen országokba, hogy titkokat lessenek ki, holott sokkal olcsóbb dolgokra fordíthatnák drága idejüket Amellett, hogy a foglalkozás egy kicsit lealacsonyító s olykor veszedelmes is. Mert nem mindenki fogja fel oly szimplán a dolgot, mint Schönaich tette tábornok korában. Ráismert egy olasz ezredesre, amint koldus-rulházatban Innsbruck körül kémkedett s egy ötvenkorouást dobott a kalapjába, ezzel a kommentárral: — Felteszem önről, hogy nincs elég útiköltsége. Kisegítem a bajból, de esak ugy, ha még ma elutazik. Különben mi küldjük el majd — a pokolba! Nálunk különben ritkán jutnak nyilvánosságra a kémszenzációk részletei. Érdekes ügy volt a monarchiában miadame Miary ügye. Ez a hölgy sürün megjelent a Ballplatz palotájában ís, ahol állítólag nagyjelentőségű adatokat nyújtott át. A leleplezése után suttogni kezdtek, hogy nem is annyira kémkedés, mint inkább Zsarolás történt és itt eleinte Goluchovszki .Ageuor külügyminiszter játszott passzív szerepet. A rikitóan elegáns, nagyon temperamentumos hölgy, — akinek mosolygó, fekete, pici flastromos arca a budapesti turfon is gyakran feltűnt, — állítólag Olaszországban kémkedett és fontos talján leveleket is másolt le a Quirinál táján. De aztán kiderült, hogy a madame, aki a legsötétebb budapesti Ferencvárosban született, egy mondatot se tud olaszul elselypiteni s legfölebb szerelmi titkokatárulhatna el. A nők különben határozottan ügyes kérnek,