Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-19 / 140. szám

250 DÉÍJMÍAGYARORSZÁG 1912 junius 23. itoazottait a szellős ruhák yi-SélésétŐl. Halottan igazán kétségtelen, hogy a nők egyéni jogaim tul a rekkenő newyorki meleg is amellett szól, hogy a hölgyek minél könnyebben öltözködhes­senek, különösen ha órákszámra nehéz Szolgá­latot teljesítenek szűk hivatali helyiségekben. Természetes, hogy a hölgyek nem tűrték el Szó nélkül a jogtalan'intézkedést, sőt — mint egy newyorki lap poétikusan irja — „a' felháboro­dás vihara rázta meg a távirdák hivatalos ter­meit". Nemi akarták eltűrni, hogy ilyen jog­talanul beleavatkozzanak legem be riihb jogaik­ba. Az igazgató ugyan kijelentette, hogy öt tisztáin higiénikus szempontok vezették, kte bogy melyek voltak azok az egészségi szabá­lyok, amelyek drákói rendelete meghozására késztették, arról mélységesen halgatott. Csak nagyon természetes, hogy iűyen körülmények közt a hölgyek nem hederítettek a direktor atyai gondoskodására és jógáik megvédésére á női jogok ismert és hivatott védelmezőihez, a suffragettekhez fordultak. Azonban meglepő: á suffragettek kebelé-ben is megoszlottak az idevágó vélemények. Természetesen nagyon so­kan a sztrájkkal fenyegetőző kisasszonyok pártján voltak, viszont mások s köztük a szö­vetség elnöknője is, sztrájk esetére megtagad­ták a szolidaritást velük. — Eladják a Tnkacs-házat. Tudvalevően a Tmkacs-féle liáz örökségképen maradt Sze­ged városára é«s annyi gondot okoz -a. kezelése a hatóságnak, hogy a megváltás kérdésével kezdtek foglalkozni. Rácsay Géza dr, a köz­alapítványi ügy igazgatóság egyik tanácsosa holnap Szegedre érkezik és tárgyal a ható­sággal a ház megvételét illetőleg. Megirtuk, hogy arról van szó, hogy a város a házat el­adja és ami összeget kap érte, azt kezeli mint Tukacs-alapitvámyt. A város részéről Gaál Endre dr tanácsos, Tóth Mihály főmérnök, Fajka János főszámvevő és Völgy ess y János giazdász fognak az ügyigazgatóság kiküldött­jével tárgyalni. — A magyar királyi államvasutak igaz­gatóságától vett értesités szerint az „Út­mutató", a magyar és közös közlekedési vál­lalatok hivatalos menetre©dhönyve f. évi június—július havi füzetében közzétett ál­lamvasutá menetdijak és szeméiydijszabási határozmámyok f. évi julius hó 1-ével érvé­nyein kivitt helyeztetnek. Az nj menetdijftáblázatot és szemólydij­szabási határozmáuyokiat a f. évi junius hó folyamán megjelenő és julius hó 1-ével életbe­lépő pótlék fogja tartalmazni. Ezen pótlók bárkinek díjtalanul áll rendel­kezésére az „Útmutató" kiadóhivatalában és annak müm-den elárnsitó helyén. Az „Útmutató" május hóban megjelent kis kiadása pedig az uj menetárakat és díjsza­bási batáTOzmámyokat tartalmazó uj kiadás­ban f. évi julius hó 1-étől való érvénnyel szin­tén f. évi junius havában fog a közönség ren­delkezésére állani. — A véres vasárnap. A véres vasárnap egyik áldozatát, Tóth Lajos szobafestősegédet, akit Pákitinus János ácssegéd szivenszurt, kedden délután temették a lakásáról. A gyil­kost, aki Felsőváros réme volt, átkísérték az ügyészség fogházába. — A Kamaráserdőn összeszurkált Bccken János még mindig esz­méletlenül fekszik a szegedi közkórházban. A csendőrség Berta János ós Radics Károlyon kivüi Berta Péter és Tóth Sándor horgosi le­gényeket is bekísérte az ügyészség fogházába. — Hirdetmény. A magyar királyi pénz­ügyminisztériumnak folyó évi május hó 21-én 58.562. szám alatt kelt rendelete értelmében a kereskedelemügyi magy&r királyi miniszter ur a magyar királyi államvasutak vonalain teljes kocsi rakományokban szállítandó bérmentetle­niil feladásra kerülő sóküldeményekre az elő­ző években is már engedélyezett ideiglenes jel­legű szállítási díjkedvezményeket a folyó évi junius hó 1-től a folyó évi augusztus hó 15-éig terjedő hatálylyal újból engedélyezte, vagyis a most jelzett küldeményekre ezen időre ideig­lenes kedvezményképen a) kocsinként « fuvar­levelenként legalább 10.000 kilogrammért való dijfizetés mellett az V. b) kivételes díjszabás­nak tiz százalékkal röviditett díjtételeit. U) Ko­csinként és füvarlevelénként legalább 15.000 ki­logrammért való dijfizetés mellett pedig az a) alatti mérsékelt dijtételek alapján eredménye­ző fuvardíjból kocsi kihasználási jutalék fejé­ben kocsinként három korona engedményt • en­gedélyezett és erről a magyar királyi állam­vasutak igazgatóságát folyó évi május hó 16-án kelt 35.694—1912. számú rendeletével megfele­lően értesítette. A sóküldeményeknek bérmen­tetlen vagyis a fuvardíj átutalása mellett le­endő feladása ugy értelmezendő, hogy a ked­vezményes fuvardíj a küldemény rendeltetési állomásán az átvevő által fizetendő. Mely ked­vezményre, valamint arra a körülményre is, hogy a Magyar Bank és Kereskedelmi rész­vénytársaság, mint a magyar királyi sójövedék vezérügynöksége a vele megkötött szerződés értelmében a hozzáforduló hitelképes sókeres­kedőknek kiterjedtebb hitelnyújtás által lehe­tővé tenni tartozik, hogy nagyobb sókészlete­ket előre beraktározhassanak s magukat az őszi hónapok nagyobb sósziikségleteik tekinte­tében jó előre fedezhessék a sóárulással foglal­kozó^ felek és egyéb érdekkörök figyelmét ez utón hivja fel a pénzügyigazgatóság. Szeged, 1912. évi junius hó 12-én. Kedacic s. k. királyi tanácsos, pénzügyigazgató. — Ki volt a gyilkos ? Fodor Imre, a tizen" nyolc éves alsóvárosi napszámos gyilkosát még mindig nem találta meg a rendőrség. Hat detektiv és az egész alsóvárosi rendőr­ség nyomoz a napszámos gyilkosa után. Fo­dor Imrét kedden fölboncolta Hollós József dr kórházi főorvos. Hollós dr véleménye sze­rint a halált agyvérömleny okozta. — Jóformán kétszer tiz csepp „Borolin" ele­gendő ahhoz, hogy valaki végképpen megszaba­duljon fejfájásától vagy fogfájásától. 6 RŐfös szak- m* ^ mában jártas (19181 $696(1 egy elárusító leány felvétetik IüIÁm divatáru­iviein nor üzletében 3046 (Feketesas-utca.) Trigona grófné levelei. (Saját tudósítónktól.) Paterno Vince had­nagynak az ügyében végre tisztán lehet látni. Azt is mondhatni, hogy: ez az ügy már el­dőlt. Mert bár még napokig eltarthat, mig rákerül a sor, hogy az esküdtek kimondhat­ják a verdiktjüket s ennek alapján a birák ítélnek, a közvélemény máris megformálhatja az ítéletét. És ez az ítélet inem lehet más, csak az, hogy: bár mindenkit büntetni kell, aki öl, ez a szerencsétlen gyilkos, ha lakolnia kell is tettéért, számot tarthat rá, hogy enyhébben büntessék, mint legtöbb gyilkost; mert a szá­nalmat •öS cl kegyelmet mindenesetre meg­érdemli. Sőt talán a részvétet is. Ügyének ezt a nagy fordulatát Paterno annak köszönheti, hogy á bíróság hosszas ta­nácskozás után mégis csak felolvastatta az es­küdteknek azt a négyszáz levelet, amelyet Trigona grófné Paternonak irt. Érthető, hogy a hiróság nem tudta hamarosan elhatározni ezeknek a leveleknek a publikálását. Mert a hasonlóképen részvétre méltó és tökéletesen ártatlan Trigona grófra tiézve, ha összepofoz­zák, leköpik és hátba rúgják, mindez nem le­hetett volna olyan mélyen megalázó, mint az a négyszáz levél, amelyet a felesége Paterno­nak k-t. És Trigona gróffal szemben, aki maga is egyik áldozata eímek a bűnügynek, (bizonyára helyénvaló lett volna a kímélet, ha a levelek felolvasása véletlenül fölösleges­nek tűnhetik fel. De erről a kíméletről nem lehetett többé szó akkor, amikor a tárgyalá­son felhangzó temérdek ellentmondás kétség­telenné tetté; hogy csakis ezek a levelek vet­hetnek világosságot a nagyon zavarosnak látszó ügyre. Végre is egy .emberéletről, Pa­ternonak a fejéiről van szó. Az esküdteknek tisztáin kellett látniok; és hogy ez mégtör­ténhessék, félre "kellett tenni azt a kíméletét is, amely különben megillette volna a sze­gény Trigona grófot. >; . Az áldozat négyszáz levele tudniillik min­den véderöbeszédnól hathatósabban védel­mezi és minden tanúvallomásnál jobban menti a gyilkost, — amennyire csak gyilkost egyáltalán menteni lehet. Ezekben a leve­lekben nincs szó arról, mintha Paterno zsa­rolná a grófnét, nincs szó bennük pénzről, ellenben annál több a grófné szerelméről és a Paterno féltékenységéről. Forró, lázas, mámoros, bőszült szerelem szól ebből a temérdek Írásból. Az a szerelem dühöng bennök, mely semmiről a világon nem akar tudnfi, csak az érzéki vágyakozás­ról. A tyúk epekedihetik igy az után a ka­kas után, amelyiket nem tud elfelejteni. „A te szerelmed az én életem, a létem mosolya, a részem a földi bóldogságban, amelyhez job­ban ragaszkodom^ mint magamhoz" — irja egy helyütt a grófné Paternónak. Másutt: „Milyen rossznak és kevéssé érdekesnek tű­nik fel nekem mindenki, amióta tégedet szeret­lek!" Paterno nélkül nem akar élni . . . „Semhogy nélküled él.iek, (inkább végzek ma­gammal." És mikor Paterno szakítani akar vele, a grófné a gyermekeire hivatkozva kö­nyörög kedvesének, liogy ez ne bontsa fel a viszonyt!... hadd élhessen a gyermekei ked­véért, már pedig Paterno nélkül nem tud élni: „Hallgass meg, Enzo, lia azt akarod, hogy éljek, legalább a gyermekeim kedvéért! Jöjj el holnap, látni akarlak!" És ezzel az eszeveszett szerelemmel -a szi­vében folyton ugy él, bogy nap-nap után mentegetőznie kell Paterno előtt, akii egyre féltékenykedik; örökösen fogadkozik, hogy „ezentúl" uem fog alkalmat adni kedvesének a féltékenykedésre. „Esküszöm, bogy holnap jól viselem magamat és rá se nézek senkire!" — ígérgeti. Máskor mentegetőzik, hogy nem viselkedett ugy, ahogyan Paterno látta s es­küdözik, bogy nem flörtölt senkivel: „Nem beszéltem iB.-vel egy pillanatig se, P. J. mel­lett csak egy pár percig ültem. Talán rosszul tettem, hogy a négyest azzal a katonatiszttel táncoltam? Tehettem-e egyebet, mint hogy be­szélgettem vele pár szót ezalatt. Nem gon­dolod, Enzóm, hogyha társaságba járok, be­szélni is kell az emberekkel? Esküszöm min­denre, ami szent és drága nékem a világon, bogy egy pillanatig se flörtöltem!" Néha még engedelmet is kér Euzótól egy kis flörtölésre, amellyel — igy magyarázgatja — csak port akar hinteni a világ szemébe; és alkiit ajánl fel Enzójának e Célból: „Ne akadályozd meg ma, hogy a cotillont táncoljam. Még képesek volnának az emberek ujabb névtelen levéle­ket irni a férjemnek s elveszteném a békessé­gemet, amely úgyis olyan csekély. Táncolni fogok ma, de csak olyanokkal, akiket nem gyűlölök... Te táncolj a perfld Carlottával, hogy lekenyerezzük kissé." Hihetetlen-e ezután is, amit a nyomorult gyiilkos zokogva dadogott el, hogy: a félté­kenység elvette az eszét és ugy ölt, hogy nem is tudta, mit csinál?!... kivált, ha nem felej­tettük el, hogy a gyilkos a gyilkossága után két golyót röpített a fejébe és .az orvosprofesz­szorok szerint kitűnően irányozta ezeket?! Hihetetlen-e, hogy abban a garniban, ahová, ugy látszik, Paternonak nem nagyon kellett csalogatnia a grófnét, nem az anyagi vára­kozásában megosalatkozott „örömlegény" kö­vetett el merényletet .behálózott áldozata el­len, hanem igazán szerelmi dráma játszódott le, 'véres, rettenetes szerelmi dráma egy ma­gán uralkodni nem tudó, féktelen természetű, lobogó indulatu szerelmes ember és hasonló­képen szerelmes, de javíthatatlanul kacér pá­ria között?! Könnyen meglehet, hogy ugyanazok a tö­megek, amelyek sokáig a legrettenetesebb

Next

/
Thumbnails
Contents