Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-19 / 140. szám

4 DELMAUYMéORSZAO 1912 junius 19. tengerésztisztet elfogtak, négyet fölakasztottak. Ref beyt és Ford kapitányt rendelkezési állományba helyezték. A török tengerésztisztek között igen nagy az izgatottság. tfz agyonsújtott királyi ügyész. — A fővárosi építkezés rejtelmeiből. — (Saját tudósítónktól.) örökös a pánasz a miatt, hogy Budapesten mli'lv ,sök az építési szerencsétlenség, amit mind a kapzsiság, a lelkiismeretlen módon váló dólgöZáis okoz. •Egymást érik a' halálos balesetek, legtöbbször az agyonsanyargatott, kimerült munkátok vesztik az életüket, de akárhányszor azok pusztulnak bele, akik gyanútlanul járnak az litcán. Ez a sors érté Etter Dezső dr királyi ügyészt is, akii a Váci-uteábaai sétálván, a Városház-utca 4. szám alatt épülő ház IV. emeletéről egy súlyos padlódeszka rázuhant és agyonütötte, A tragikus eset a mult év december 20-ikán történt, amikor (Etter dr a karácsonyi bevásárlásait végezve, járt arrafelé s a gyilkos gerenda halálra sebezte, összetörte valamennyi hordáját, majd tüdőszakadást okozott ós a szerencsétlen ember félóra múlva meghalt a kórházban. Ugyanakkor súlyosan megsebesült >az utca egy másik járókelője, Steinberg Ármin. A végzetes szerencsétlenségért természetesen nemcsak a munkásokat, de az építés vezetőit lis vád alá fogták, részint gondatlan emberölés, részint súlyos testisértés cirnén. Igy kerültek a vádlottak padjára Gerstenberger Emil építész, Reisner Amtal pallér, Gregács Tamás és Adamik György napszámosok, végül Kakas István kőmivessegéd. A pörüket szerdán tárgyalta a törvényszék Filzesséry dr biró elnöklésével, a kÖzVá'dát Váry dr királyi ügyész, az elliünyt áldoZát ésaládját Ósukássy Jenő' dr ügyvéd képviselte és miniden vádlottnak védője is volt. Mint a bíróság vádhatározata elmondja, a katasztrófában Gerstenbérger építőmester nemcsak a köteles gondosságot elmulasztotta, de — takarékosságból — munkásokat is alkalmazott. akik nem voltak hozzáértők. Maga a szóban levő szerencsétlenség ugy történt, hogy a negyedik emeletről nehéz deszkákat bocsátottak le egy nyilason a harmadik emeleti állványra, ahol azökat Adamik napszámost fogta el. Dé, mert az állvány korlátja alacsony volt, egy ilyen deszka azon keresztül átcsúszott az utca túlsó oldalára s az ott járókra esett a nagy magasból. Elsőnek Grestenberger Emil építőmestert hallgatták ki. Külföldről került Budapestre, még pedig jó régen, amint mondja, azóta kétszázötven házat épített, de — magyarul máig sem tud egy szót sem. Ártatlannak mondja magát, mert ő utasította Reisner pallért. hogy jó erősre csinálják az állványt. Az elnök: Részletes utasítást adott? — Nem, ez a pallér dolga. — Azt se. liogy hány napszámost alkalmazzon? — Ez szintén tőle függ. — Hogyan épült az állvány? — Az építőművészet szabályai szerint. — Hát a mifbka? Mert a szakértők kifogásolják a deszkák csúsztatását. — Uedlig igy megy ez mindenütt Budapesten. veszélytelenebb is, mintha a munkások vállon hordoznák le. — A szakértők szerint a II. emeleti mellvéd sem volt elég magas. — Szerintem jó volt. — Tud arról, hogy már előtte való nap is az utcára zuhant egy gerenda? — Csak utóbb hallottam. Ezután kihallgatták aitöbbi vádlottat, köztük Kakas István kőmivest, ki a szerencsétlenség percében ép Adamik és a csúsztatott deszka mellett állt. Látta ezt zuhanni, de félreugrott. Fiizésséry elnök: Félre is dobta zuhanásában a deszkát? — Csak elugrattam, különben engem üt ia gyón, — IgaZ, hogy Gerstenberger nem igazi állványozó munkásokat tartott? —• Minden héten más munkásai voltak. — És miért változtak sürün? -T- Mert mindig levont a bérükből. Hozzáteszi, hogy az állványozást nem is értették a munkások, akármiféle munkásokat felfogadott, Maga Adamik vádlott is beismeri, hogy ilyén munkát azelőtt sohasem végzett, iSok tanút hallgattak ki. A vallomások abban csúcsosodnak ki, hogy a fővárosban felületesen és eléggé lelkiismeretlenül építkeznek. ítéletet ma nem hirdettek. Doyen a rákról, tuberkulózisról és egyéb betegségekről. Páris, junius hónap. (Saját levelezőnktől.) Doyen doktor, az orvoshidomány d'Anaunziója, annyira bizonyos, hogy minden évben valami uj reklámot talál ki, trombitaszóval és dobpergéssel, átint -a vásári bódes, népszerűsítése számára: Doyeti doktor kilépett laboratóriuma boszorkánykonyhájából és koncert-dobogó szélén, frakkban, fehérnyakkendősen, háromszor tartott e hét folyamán előadást esti kilenctől tizenegyig, majdnem csupa meglett és neves orvosból álló komoly publikum előtt. A közönség feszült figyelemmel hallgatta Doyen beszédét, amely laikus hallgató számára is érthető és lebilincselő volt, ahnál inkább, (minthogy előadását szillés lemezek természetim vetítésével illusztrálta. Körülmény, mely a kórház minden realizmusát nagyítva, szemeink elé tárta és áz Orvosi közönség csendes gaudiuana kíséretében nem egy érzékeny kedélyű világfi rohamos távozását eredményezte. Ezúttal nem adott ujat Doyen. Kutatásai ottrekedtek, ahol a Malomé és Flammarion kiadásában megjelent könyve az immunitásról (Nouveau traitement des maladiés infectieuses) tartott. E heti három előadása fentemiitett, ügyesen inszeenált dobpergés volt csupán, hogy ő a nagy, a' legnagyobb Doyen él és fáradhatatlanul kutat tovább a szenvedő embeiüség megváltása tudományában. Ellenbén még kell hagyni, liogy kitűnőén tömörített összefoglalását nyújtotta egész eddigi munkásságának és módszereit oly egyszerű kulcsok alapján adta kezünkbe, liogy tán a tiz esztendős gyermek is felfogta volna és hatvan esztendős korára is emlékeznék rá. Amikor ő, Doyen, 1877-ben megkezdte tanulmányait Remisben, ahol apja az anatómia tanára volt, a bakteriológia akkor uiég elképzelhetetlenül kezdetleges stádiumban volt, hiszen nagy felfedezői: Metchnikoff, Pasteur, Koch, Behring — és Doyen csak azután voltak elkövetkezendők. 1882-hen Metcbnikoff Messiná'bán tartózkodott és a fehér vérsejtek gyuladási folyamatokban való szereplését tanulmányozta. E célból puhány-állatok, inéig pedig tengeri csillagok átlátszó testébe liosszu rózsatöviséket szurkált és azt találta, hogy a fehér vérsejtek köriilrakodják az idegen testet. A 83-ik év tavaszán Viirchow üdülni ment Méssmába; Metchnikoff akkor közölte vele azt a még' féltétéles teóriáját, mely szerint a fehér vérsejtek kilépvén a véredényekből, reakciót fejtenek ki a mikrobák ellen, szó szerint: megeszik és megemésztik azokat. Vircbow erre azt felelte; Eddig ép az ellenkezőjét tanitottük, • tudniillik azt, bogy a fehér vérsejtek tovaviszik és* igy közvetítik a mikrobákat. Hazatérvén Berlinbe, Virchow előadásai folyamán idézte Metchniko'ffot, azzal az utasítással, mennyire érdekes és fontos Metcbnikoff eredményeit szemmel tartani. Metchnikoffnak ez nagy bátoritás volt és nem sokkal utóbb fentartás nélkül megállapította a sejtfaló sejteket, a phagoeyták tanát, mely kulcsa lett az egész modern therapeutikának. Eközben, 1882-ik év márciusában Róbert Koch felfedezte a tuberkulózis baeillulát 'és 1883-ban az ázsiai 'kolera vesszö-bacillusát, Pasteur pedig, Chaimberland tje Roux társaságában 1883-ban feltalálta a yeszetségelleni oltás anyagát, mely nem egyéb,- mint veszett kutyák hosszú időn át pihentetett csontvelejének preparátuma. Koch a tuberkulózis tárgyában folytatott világhírű tanulmányait 1890-ben kiegészítette a tufJerkuliu oltóanyag feltalálásával,mely szérum-kezelést az a körülmény teszi rend4/ kivül veszedelmessé, hogy a tuberkulotikus szervezet csak a legminimálisabb mértékben tűri alkalmazását, egyénileg többé-kevésbbé, dé' abszolúte oly kévéséé, hogy a kissé vigyázatlan adag már halálos reakciót válthat ki. Elérkezett az a pillanat, a,mikor Doyen doktor minden szerénységet, vagy álszerénységet mellőzve, belekapcsolja saját nevét a nagyszabású tudósok sorozatába. Még csak egy éfiizódnyi kis szójátékra áll meg, amely megnevetteti -az egész francia publikumot, olcsó, de németellenes esprit-jé.vel Kocli nevét Doyen állandóan Kok-nak mondta; a „tuberkuL'in" elnevezést, mondja most Doyen, liamar lehetne „La Kok-ine"-ra módositani — ami hangzás szerint inti gyárra fordítva azt jelentené: a gazság, a szélhámosság (miután a íuberkulin szó francia uőnemüsége magya rban reprodukálhatatlan.) Tehát tapsok és kacagások viharának majdnem együgyű szituációja után Doyen önmagával folytatta előadása fonalát. Elmondta, hogy a tiiberkulin-injekeiók vakmerő kísérletével szemben neki megvan az ő sajátos kezelése tuberkulózis esetében. Tudniillik, hogy az általa is elismert megfelelő lég- és étkezési kura kiegészítendő egy itallal, amely felerészben tuberkuliuból és felerészben mycoly sínből áll. A myeoíysin! Doyen tudományának . tetőpontja, dédelgetett módszere, a csodaital, mely egykor tán még Faustnak is visszahozta volna letűnt ifjúságát. Nincs a világon az a betegség, legyen az tuberkulózis, rák, luesz, gyermekágyi láz, gyermekragályok, egyszóval krónikus és akut hidegségek, le egészen a közönséges nátháig, aminek legnagyobb leküzdője nem a mycolysin volna. Amikor Doyeti színes vetitések utján bemutatta az emberiség mindezen irtózatos csapását és minden egyes kép után, amelyről mi, laikus közönség- el szerettük volna fordítani megborzadó tekintetünket — mondom: amikor minden egyes kép után Doyen elismételte, liogy ebben az esetben is a mycolysin csodát müveit, mert négy-öt, injekció, vagy pedig ennyi és ennyi evőkanál után a beteg állapota bámulatosan feljavult, akkor az egész előadás valami hihetetlenül otromba szélhámosságnak hangzott, tisztán mycolys,in-reklámnak a legszemérmetlenebb eljárással. Hanem mire az ember végig jól meghallgatta Doyen-t és megértette miből áll a mycolysin, milyen célja vau az emberi szervezetben és milyen hatások alapján vél megküzdeni tudni a kóranyaggal — piár nem mertük fejünket az abszolút tagadás bátorságával rázni, mert okoskodásának alapja lelieí, hogy helyes. A mycolysin tudniillik Doyen szerint oly kémikus tápszer, amely megszaporítja a féh'ér vérsejteket és felfokozza agilitásukat. Ezek a számban és erőben meggyarapodott fehér vérsejtek vagy pliagocytá-k támadják meg a kőiokozót, megbirkóznak veié és ha erősébitek a kórokozónál: elpusztítják és hely re bálién a% egészség niérlege. Vagyis a mycolysin iiérn közvetlenül, csak közvetve hat a kórokozóra, serkentő célzata mindenkor csak a fehér vérsejtekre irányai és innét van, illetőleg lehet univerzális gyógyhatása. Mindazonáltal a carciri'oin és a sareoma eseteiben még Doieu sem tartja elégségesnek, kizárólag a mycolysin segélyül hívását. A myeolysint is alkalmazza, persze, ele azonkívül áz elektro-koagulációt, vagyis a rak és az ujképlet bacillusának elektromos hő által való' elpusztítását. Igenis, Doyen igy mondta: d carcinom és a sareoma bactltuka, amelyeit én fedeztem fel és amely megdönti véglegesen az ezen betegségek mibenlétéről fennforgó legendákat. Szóval Doyen, aki gyakorló sebés^ és nem győzi emlegetni sebészeti téren Szerzett kimerítő tapasztalatát, a rák és az ujkóplet esé-