Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-15 / 137. szám

204 DÉLMAG YARORSZAG 1912 junius 15 NAPI HÍREK A ramsli nem hazárdjáték. —- Egy kártyapárti története a szegedi járásbíróság előtt. — (Saját tudósítónktól.) Kétségtelenül megállapítható, hogy az utóbbi évek legnépszerűbb kártyajátéka: a ramsli. Úgyis hivják becéző néven, rarnes, szopári, bernenőoske avagy angéhn, Frische Fire, véle és játsszák a Kárpátoktól az Adriáig, az utolsó lebujtól, a legelőkelőbb kávéházig. Ez éltérjedt játék leikos követőit mégis nagy szomorúság érte Szegeden. A rendőrség egyszerűen „hazárd" jelzővel ruházta fel a szelid bemenőcskét és kijelentette, hogy eljárást indit az ellen, aki bármily színre beanegy, tekintet nélkül arra, hogy ássz ós király van-e a kezében. E kijelentést azonban nem akarta respektálni senki, mire a rendőrsé gkarhatalommal szerzett érvényt lesújtó határozatának. Május 9-én este történt,' hogy az ügyeletes rendőrtisztviselőt arról értesítették, hogy a Kossufh-kávéházban rarirsChliznak. A rendőrtisztviselő kiküldte Kotnlössy András detektívet a kávéházba, aki lefoglalta a betétet, a játékosok nevét pedig feljegyezte és megindították az eljárást szerencsejáték által elkövetett kihágásért Böhm Károly terménykereskedő, Hajnal Sándor szállodái portás és Heller József pincér ellen. A játékosok bár tiltakoztak az -ellen, hogy a ramschlit hazárdjátéknak minősítsék, mégis kénytelenek voltak a törvény előtt helyt állni. Az ügyet ma tárgyalta a szegedi királyi járásbíróságon Somlyódy István biró. A tárgyaláson a vádhatóságot Vén András dr ügyészségi megbízott képviselte. Az egyik vádlott, Böhm Károly kihallgatása során azzal védekezett, hogy a ramschli nem hazárdjáték, mert eddig is mindenütt szabad volt játszani. Az ügyészségi megbízott is ezután annak a véleményének adott kifejezést, hogy tudomása szerint a ramschli tényleg nem hazárdjáték és ezért elejtette a, vádat, A biróság ekkor a vádlottak ellen megszüntette az eljárást és ez által amellett döntött, hogy a ranschlit szabad játszani. Náthán, a 667. szárru hordár. (Saját tudósítónktól.) A hivatalos lap roiai számának jelentése szerint — mint alább olvasható — nagy tisztesség ért 'egy öreg budapesti hordárt: a >kiraly buzgó szolgálatai elismeréséül az ezüst érdemkereszttel tüntette ki. A kitüntetés híre nágy örömet és nem kis büszkeséget is keltett a hordárok körében, ahol a modern haladás, a hiöilkiis gyerek, iaz utóbbi időben bizony nagy szomorúságot okozott. Fölkerestük a klLtüntetett közszolgát és beszédéből, amikor elmesélte a sorsát, többször hangzott) ki ez a panasz, pedig még neki .aránylag jó dolga rinn'ia többihez képest. A piros sapkát immáron negyvenkét esztendeje viseli a már hétVenegy esztendős ember: Schönfeld Náthán;'a 667 számú közszolga. Az apja teremszolga vólt a balassagyarmati zsidó hitközségnél s Midikor meghalt, a Náthán gyerek lépett áz örökébe. Három kis leánya volt már akkor és nem tudott megélni a jövedelemből. Akkor, aiz 1869-iik esztendőben mentek Pestté. Mindjárt 'beállt hordárnak. Régente ennek az intézménynek a szervezése előtt jöibb viszonyok voltak. Akikor egyes emberek bérelték a hordárszámokat és ugy adták tovább. A szervezés után legyengült iá kereset, de azért nagyon jól meg lehetett élni. A 667res hordár akkor inás foglalkozást is vállalt. Künn a turfon leszámitolója — eszkomptőrje — lett iá loVarégyesületnék. Ha ugyanis valaki egy nyér'ő'tiketre rögtön alkiarta a pénzt, ő beváltotta —^ kis haszonnal. Hor-iári működése a levél-és csomagszállítás volt, azonkívül a hurcolkodátaól is segített. Ilyenformán ia régi jó időkben megkeresett naponta nyolc-tiz forintot. — Most, mióta a boj van, — mondatta szomorúan — néha egy krajcárt sem viszek haza. A borotvált képű, szikár, öreg hordár tizenhét esztendeje áll már a Rákóczi-utón, a Pannónia-szálló előtt. Kiszolgált sok előkelőséget, igy Baross Gábort, Szilágyi Dezsőt, Teleki József grófot, Lipthay Bélát és másokat. A dolgát mindig jól elvégezte s ligy némi népszerűségre tett szert. Az urak mindig csak ugy szóütották, hogy: Náthán, Igen érdekes élettörténetének az a része, amely a leányainak a fórjhezmeneteléről szól. Az egyik 'leányát ugyanis a konstantinápolyi Ottomán Bank egyik hivatalnoka vette el, aki ma igazgató. Az 1896-iiki kiállításon jártak s akkor egy fiatalember állandóan követte őket. Végül, amikor letelepedtek egy asztalhoz, ő is odaült hozzájuik és bemutatkozott, mint a bank hivatalnoka. Igazolásul egy nagy budapesti pénzintézet ismert nevű, előkelő vezetőjére hivatkozott és megkérte a leány kezét. A hordár tudakozódott, aztán megtörtént az esküvő. Most az; a haszna belőle, hogy megküldik a házbérét. A másik leányát egy nyitramegyei fakereskedő vette el, a harmadikat egy budapesti főpincér. Az öreg hordár nem tud megválni a mesterségétől. Ha rosszabbul megy is, az eszpomtőrség ktisegiti. Hetvenegy éves korára még nagyon jó erőben van. A feleségét elküldte nyaralni, maga pedig ma délelőtt is ott állt a Pannónia előtt, várva, hogy valaki oda szól: — Náthán! — Bizalom a kormánynak. Eperjesről jelentik: A sárosmegyei munkapárt végrehajtó bizottsága ma délután ülést tartott. Az ülésen elhatározták, hogy táviratilag üdvözlik Lukács László miniszterelnököt és Tisza István gróf házelnököt. A bizottság kimondotta, hogy bizalommal van a kormányhoz és helyesli politikáját. — Selmecbánya mai (közgyűlése kimondotta, hogy bizalommal viseltetik a kormány és a Ház elnöksége iránt, mert a mostani rezsimtől várja, hogy a Ház tanácskozásának normális rendjét helyreállítja. — Merénylet aromán miniszterelnök ellen Manu volt román miniszterelnök ftlesége ellen ma gyilkos merényletet követett el egy elbocsájtott szolga. Megleste a miniszterelnöknét a kertben, megtámadta és fojtogatni kezdte. Tizenötezer frank értékű ékszerét elrabolt, azután megszökött. Manuné állapiba súlyos. — Az állam költségvetése. Teleszky János pénzügyminiszter körrendeletben hivtta fel ,az illetékes ügyosztályokat és számvevőségi csoportokat, hogy az 1913. évi állami költségvetés előirányzatát haladéktalanul készítsék el és junius 30-ig az államkincstár utján juttassák el a költségvetési ügyosztályba. Az előirányzatokat a miniszter júliusban akarja átvizsgálni. A miniszteri rendelet többek között ezeket mondja: Az előirányzat összeállítása alkalmával az 1912. évi költségvetésben engedélyezJett öszszegek lesznek alapul veendők és az okokkal szemben elkerülhetetlenül szükségesnek mutatkozó eltérések részletesen indokoiliandók. Az állami rávmegyei és államvasuti alkalmazottak részére engedélyezendő családi pótlékok számára az egyes költségvetési cdmeknól uj alrovatot kell beilleszteni. Eltekintve a vám- és bányászati tisztikartól, a többi tisztviselői csoportra nézve 'létszámrendezés természetével biró intézkedések az egész vonalon lehetőleg mellőzendők ós mellőzni kell az állásoknak szaporítását is. Ha azonban egyes szolgálati ágaknál a létszámemelés mégis elkerülhetetlen lenne, az uj állások csakis az illető szakra nézve megállapított legalsóbb fokozatba veendők fel. Az egyes kiadási tételeknél a takarékosság elvét a legszigorúbban szem előtt kell tartani és figyelembe véve a legutóbbi évek zárszámadásainak eredményeit, megfontolás tárgyává kell tenni azt is, vájjon az eddigi szükséglet nem lenne apasztható vagy egyes esetekben teljesen mellő-z hertő. — Könyvtárak államsegélye. A közoktatásügyi minisztérium uj könyvtárak felállítására, illetve meglévő könyvtárak gyarapítására ia következő közművelődési egyesületeket és könyvtárfentartó testületeket részesített e pénzbeli segiségben: iaiz Uránia Tudományos Egyesület, a Délmagyarországi Magyar Közművelődési, a Duuántnli Közművelődési, az Erdólyrészi Magyar Közművelődési és a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesületeket egyenkint ötezer koronával. A Budapesti Könyvtáregyesület ezernyolcszáz, a nagyváradi Szigligeti Társaság és a pozsonyi ToldiiKör ezerötszáz korona állam segítségben részesültek. Az Országos Magyar Islkolaegyesület ezer koronát, ia budapesti Erzsébet Népakadémia kilencszáz korona segítséget kapott. Több könyvtár, jótékonysági egyesület és iskolái könyvtárak nyertek ezeken kiivül kisebb-nagyobb államsegitséget. E segitségeket a Muzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelőségének ajánlata és tervezetei alapján utalta iki a minisztérium. Az állam segítségében részesült egyesületek és testületek elszámolásaik alapján részben uj népkönyvtárak felállítására, részben meglevő könyvtárak gyarapítására fordították az államsegitséget. — Nagy idők tanúja. Zombory József, nyugalmazott városi tisztviselő ma délben 88 éves korában meghalt. Szegeden, különösen az Alsóvároson majd mindenki ismerte Zombory Józsefet, aki öregségéhen is frissen, élénken érdeklődött minden iránt és akihez elsereglettek az emberek, hogy hallgassák beszédjét és azokat a tapasztalatokat, amiket átélt. Zonnbory József ugyanis a szabadságharcban végig részt vett, mint honvédőrmester. Összesen hrminckét ütközetben szerepelt. Az elhunytat vasárnap délután 3 órakor temetik a Kisfaludy-utca 45. számú házból. — A Nyugat nj tulajdonosa. A Nyugat' amely nem rég alakult át részvénytársasággá, ma ismét uj tulajdonos kezébe került. A Nyugat Irodalmi Részvénytársaság feloszlott és a lap Ignotus főszerkesztőnek a tulajdonába ment át. — A merénylő képviselő. Tisza István gróf merénylője, Kovács Gyula képviselő az éjszakát nyugtalanul töltötte. A sebe kínozta és e miatt sokszor felriadt. Herczel tanár féltizenkettőkor vizitet tett Kovács Gyulánál, levette a kötést és kivette a sebvarratokat, hogy uj kötést alkalmazhasson. Kovács Gyulát fejfájás kínozta, ennyiben rosszabbodott az állapota. Herczel professzor még nem határozta el magát ujabb operációra. — Amikor Szlavek dr vizsgálóbíró elrendelte Kovács Gyula előzetes letartóztatását, egyben ugy intézkedett, hogy a beteg egyelőre a szanatóriumban marad ápolás alatt, minthogy Herczel tanár véleménye szerint életveszélyes volt az állapota. Azóta több nap telt el. Az ügyészség indítványt tett Kovács Gyulának a rabkórházba való átszállítására. Hogy ez megtörténhessék elrendelte a biróság, hogy Kovács Gyulát törvényszéki orvosszakértő vizsgálja meg. Ajthay Sándor egyetemi tanár, törvénsyzéki orvos, szakértő tegnapelőtt este ejtette meg a vizsgálatot és az akkor tapasztalt tünetekről ma délelőtt tett jelentést az ügyészségnek. A professzor véleményében azt a kijelentést teszi, hogy Kovács Gyula állapota nem életveszélyes ugyan most már, de olyan gondos ápolást igényel a sérülése, hogy egyelőre nem tanácsolhatja a rabkórházba való átszállítási A letartóztatást elrendelő végzés ellen Kovács Gyula védője, Polónyi Dezső dr tudvalevőleg felfolyamodással élt a büntetőtörvényszék vádtanácsához. Az iratokat Takács Aurél drnak osztották ki, aki tanulmányozta az ügyet és ma délelőtt készítette el refei'ádáját, amelyet a mai vádtanácsi tárgyaláson elő is terjesztett. A törvényszék vádtanácsa egy órakor ülésre (gyűlt össze, hogy a felfolyamodás dolgában