Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-15 / 137. szám

1912 junius 15. DELMAGYARORSZÁG 3 igenis rajong a -demokrácia legteljesebb érvé­nyesüléséért, hiszen a demokrácia sikere te­remtette meg a polgárságot, rajong a nemzeti önállóság minden ujabb megtestesüléséért; ide emez érzései mellett mindenekelőtt azt kell követelnie, hogy rend, nyugalom, béke (ezt a három szót elégszer ismételni nem lehet) le­gyen, hogy a legsúlyosabb -gondoktól mente­sítve, a gazdasági életnek slim/a utján lehessen lelkesülni, szót emelni a jövőt siettető eszmék­ért, haladásért. A magy politikában és ia min­dennapos élet kisebb jelenségei között erre, a maga jogos, közvetlen érdekeire, a mága eg­zisztenciájának előfeltételeire gondoljon a polgár, -amikor -a rokonszenve megnyilatkoz­ni készül: n-e legyen a gondolatával eszköze se -olyan anarchisztikus törekvéseknek, se olyan jelenségnek, amelynek következmé­nyeit, amelynek kárát az ő (kenyere, az ő ke­resete érzi meg. Csávossy báró hagyatéka a szegedi Ítélőtáblán. — fi báró leánya. — (Saját tudósítónktól.) Érdekes ügyben Ítél­kezett pénteken a szegedi Ítélőtábla polgári tanácsa. Néhai Csávossy Gyula báró, a tra­gikus sorsú arisztokrata leánya zárlatot kért a hagyatékra, a tábla azonban elutasí­totta a kérelmet. Csávossy Gyula báré tragédiája annak ide­jén az egész európai sajtót foglalkoztatta,. Az agg mágnás összezördült a család,jávai, va­gyoni kérdések miatt. A család végre -erélyes rendszabályokhoz nyúlt, hogy letörje a báró különvéleményét. Csávossy Gyula bárót szar natóriumba internálták. Véletlenül kipattant az eset és nyomban utána megindult a közvé­lemény felzúdulása. Családi botrányok szá­nalmas áldozatát sejtették a szanatórium vas­rácsai mögött. A széltében- hosszában elterjedt binekre nyi­latkozattal felelt a báró Csávossy-familiia. — Csávossy Gyula bárónak meghibbant az elméje! — ebben a mondatban csúcsosodott ki a család nyilatkozata. Az orvosok vélemé­nye eltérő volt. Néhány orvos épelméjünek tartotta a bárót. A magyar főúri világot kellemetlenül érin­tő családi háborúságnak a mult év őszén vé­geszakadt. Csáivossy Gyula -báró megba-lt. -Csávossy báró halála utón megindult a tőségét — valaki gyönyörködve, szeretettel mélyed -el az emberi -élet és történet jelensé­geiben és ezeket művészi erővel meséli ed ne­künk, mindenkinek, akit az élet érdekel. Arany kedvvel fordul az emberi isors tragiku­sabb változatai felé (minit -a szintén epiikus Kemény): ezért irt balladákat, de mert sze­retett részle'tesen, nyugalmasan, mintegy el­múltnak és itáv-olinak éreztetve a történetet — elbeszélni, ezért volt ő par exoelienee — epikus Ikölitő (a legnagyobb a mi irodalmunk­ban), még ha témái idrámaibb, sőt tragiku­sabb hangulatnak voltak is, például a Buda halála, Toldi szerelme. Itt a tanár rámutat Arany költészetének egy etikai jelességére: nevelő erejére, arra a kiválóan -erkölcsi leve­gőre, amelyben alakjai élnék és küzdenek, ;a bün és bűnhődés szoros (kapcsolatának lelki rajzóra akár balladáiban, akár a Duda ha­lálában!*) Mi más ia -regény, mint az eposz mai for­mája, modern folytatása, újkori eposz? Itt is emberek itörténétéről, sorsáról, mint megtörténtről, bizonyos idő távolságán át szemléltről van szó, de nem csupán nagy emberekéről!, hanem (kis és nagy, mai és régi emberek életéről és sorsáról, tehát kisembe­rek kis -dolgairól ás. Ezért lirjn a költő prózá­*) Összevetjük Toldi és Etele egy hibáját ós erényeit. -pörök légiója. A bár-ó leánya, báró Rejasich György,né' Csávossy Adrienné, zárlatot kért az összes ingatlanokra. A híilédi járásbíróság a -bárónőt elutasilkrtita a keresetével, föl'ebbe­zés következtében a szegedi ítélőtábla harma­'ddk polgári tanácsa Ítélkezett az ügyben. A tanácsban Vén András -táblai tanácselnök el­nökölt, Sarkady György dr táblabíró referál­ta a keresetet. Néhai Csávossy Gyula báró minden (ingat­lana Torontáimegyében van. A végrendeleti végrehajtó Dellimanics Lajos dr torontál­megyei főispán. A hagyaték egy része a mó­dosi, -a javarésze pedig a hüédl járásbíróság területéhez tartozik. Csávossy -Adrienn-e bárónő, oki zárlatot kért a hagyatékra, a báró első házasságából szár­mazik. -Csávossy Gyula báró első felesége Szemző Kardin v-o-lt, ebből -a házasságból hét gyermek származott. A bárónak Spiegeljeid J-osefm bárónő a második félesége, ebből a házasságból 'két gyermek származott. A szegedi ítélőtábla pénteken még egy Csávossy-ügyben ítélkezett. A bilédi járás­bíróság néhai Csávossy Gyula 'báró -levéltárá­inak őrizetére egy budapesti közjegyzőt ren­delt ki. A család tagjai ik-özül néhányan két budapesti és egy bilédi közjegyzőt kértek a levéltár őrizetére. A szegedi ítélőtábla felol­dotta a -bilédi járásbíróság Ítéletét. A tábla ugyanis előbb megkérdezi a budapesti, ia bilédi és a két temesvári közjegyzőt, hogy vállalják-e a levéltár -őrizetét. Tisza István gróf igaza. — Gyurátz püspök a Ház elnökéhez. — Gyurátz Ferenc, a dunántúli evang. -egy­házkerület püspöke, a következő levelet intéz­te Tisza István grófhoz* a képviselőház elnö­kéhez: Nagyméltóságú elnök "Dr! Fogadja szívből jött, legmelegebb üdvözle­tem (kifejezését az ellene támadt gyilkos me­rénylet meghiusulta alkalmából. Hála az istetnii igondvliselésuek, mely nagy­méltóságod élete fólöt őrködik. Hazánkra -alapítása második évezredének kezdetén szo­morú napok virradtak. Az idealizmus hanyat­lik, ia materializmus hatása alatt az -elvék hangzatos puszta jelszavaikká válnak, melyek alatt -igen gyakran nem a kitartó munkát, ban a regényt, mert ez a stílus először is kö­zelebb álil hozzánk, mai emberekhez, akiknek ir és jobban 'illik a regény alakjaihoz is. Ez a stílus a legnagyobb gazdagságot, a legteljesebb változatosságot -engedi és hozza magával: a nagy regény társadalmak -és -lel­kek rajza egyben. Gondoljunk Jókai regé­nyeire: hogy benne van azokban a magyar él-ett, -a mult és a jelen egész (teljessége! Az Uj Földesúrban az -elnyomás kora, az Eppur si muoveben a nemzeti ébredós ideje, az Er­dély aranykorában -ez a kor, -a- Törökvilág­ban -ez (a világ!**) A novelláról szólván, föl­merül a kérdés: vájjon a novella apró re­gén y-e csupán: küilső terjedelem dolgaié 'az -egész? Ó nem, itt lléhet éreztetni -igazán, a látszólagos rokonság mellett a lényeges for­mai különbséget: a novella egy embernek egy esete, amely döntő és jellemző sorsára, — ia regény sok ember -egész élete, sorsa, tör­ténete, néha — mint Dickens Twist Olivérjé­ben — a -bölcsőtől a siri-g. A regény tenger, -a novella patak. A regény az élet, a novella az élet egy jellemző esete. **) Minden diák olvasott legalább -egy Jó­kaiit. Ezeket megbeszéljük. (Folytatjuk.) egyetértést követő nemzeti közügyért, hanem esztály-, párt- egyéni érdekekért folyik -a harc. A régi magyar átok: a bélviszály mint­egy megszemélyesítve dul a kérlelhetetlenül makacs obstrukcióban. Szakadatlan ostromá­nak eredményekép tágul iaz ür a trón és a nemzet között, emelkedik ellenségeink kár­öröm-e, győzelmi reménye, jó barátaink szá­nakozó részvéte. Ha la közvéleményben! tá­maszra lelne s ebből erőt merítve, -tovább folytathatná az obstrukció a többség felett uralmat erőszakoló, a rendes parlamenti mű­ködést lehetetlenné tevő áldatlan munkáját: ez csak azt tanúsítaná, hogy ,a pártviszálytól tépett magyar nemzet előbbrehatolni nem ké­pes, lejtőre jutott- Sorsa csak a tehetetlenség végzete: a gyámság alá kerülés lehetne. Niagyméltóságod a talentum hatalmával, a jellem szilárdságával, önfeláldozásra kész önzetlen honszeretetével hivatva van -a vezér­szerepre -a küzdelemben, mely az obstruáló erőszak zsarnokságának letöréséért folyik. Igaz, a harc nehéz, még hullámzik, laz ob­strukció már hosszabb idő -óta mintegy meg­gyökeredzett, korlátok közé szorítása az adott viszonyok között nagy feladat, mint Quinet Edgár mondja: — A régi istenek nem hagyják oda zaj nél­kül helyüket. Kérjük ia Mindenhatót, őrködjék továbbra is nagyméltóságod felett. Éleszsze kebelében ia lelkesedést, hogy győztesen végezhesse -a harcot, biztosithassa a parlament munkaké­pességét. (Ma még több helyen hangzik fel a jeliszavak varázsáUak hatása alatt :a „fesziiitsd meg" kiáltás: de a történet igazolni s elisme­réssel fogja koszorúzni hőslellcii nagy fia ne­mes célú küzdelmének messze kiható jelentő­ségét. Az elveihez hü, honszeretettol ihletett vezérbajnok nevét, kit „nec civium ardor prava jubentium, nec fulmlinantis magma monus jovis mente quiatit solida", -a harc le­zajlása után békés haladás utjának megnyíl­tával itisztelet'tei fogja emeiegetni minden -el­fogulatlan honfi. Nagyméltóságod iránya (Szótíhenyi politi­kájára utal, amely szerint nem az ábrándok imádása, nem a szenvedélyeknek jelszavak­kal gyujtogatása, hanem a viszonyokkal szá­molás meliétt a céltudatos, ernyedetlen mun­ka, az intenzív gazdálkodás emelése, az ipar, kereskedés felvirágoztatása, a műveltség ter­jesztése, igy az értelmi és anyagi erő gyűjtése képezi a hon szebb jövőjének alapját. Engedje az Ég, hogy 'elveinek győzelmét mielőbb lát­hassa. Mély -tiszteletem megújításával Nagyinél­tóságodniak kész 'szolgája Pápa, 1912 junius 10. Gyurátz Ferenc. A délvidéki nagygyakorlatok. A Szeged— Arad közt lefolyó király gyakorlatokra lázasan folyik a készülődés. Szegedre, Makóra, Aradra naponkint érkeznek előkelő katonatisztek, akik részben a terepet tanulmányozzák, részben az elszállásolásokról gondoskodnak. Csütörtökön Makón járt egy vegyes bizottság, amelynek tagjai voltak: Grzcsicky Viktor alezredes, Kraj­csovics János ós Wandas Károly századosok, Kramer János főhadnagy, Heiss Károly és Csihar udvari tisztviselők. A bizottság a kö­zépiskolai internátust vizsgálta meg, amely­nek jelentős szerepe lesz a nagygyakorlatban, mert nemcsak főtiszti lakások lesznek benne, hanem itt rendezik be az udvari konyhát is. A nagygyakorlatok végkifejlődése szeptember 8-ától 12-ikéig várható. Erre az időre Makóra érkezik a hetvenegy tiszt, 168 altiszt és legény, 61 ló és 44 automobil. E gyakorlatok idején kísérleteznek először magyarországon a kato­nai repülő gépekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents