Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-14 / 136. szám

1912 junius 14. DEEMÁGYAR ORSZÁG 7 Az elnöknek arra a beszédére vonatkozott, amelyben néhány nap előtt azt jelentette be, hogy kénytelenek lesznek nagy európai köl­esönt igénybe venni. Sunjatsen az elnök ellen nyilatkozott és tiltakozott ellene, hogy Euró­pában vegyenek föl kölcsönt. Miután egész Dél­Kina Sunjatsen mellett van és Dél-Kina az erősebb, kérdés, hogy az elnök keresztül tudja-e vinni akaratát. Mikor Simoni elmondja kérdését és a tolmács lefordítja, az elnök és a titkára olyan szeme­ket csinálnak, mintha az égből pottyantak volna alá! Sokáig tartó suttogás, gurgulázás után az -elnök kijelenti: — Ez a kérdés nem is létezik. Az elnök nem is tud róla. A régi, ravasz kúriai politika ez. Csak egy "boyt kell leküldeni és minden utcasarkon meg­vehető a lap, amely teljes egészében közli az elnök beszédét, de azért ezt feleli: — Nem tudok róla. Elfogadott, de mulatott fölöttem. Ügy látszik kissé bamba képet vághattam a •meglepő feleletre, mert az elnök mosolyogva vág felém a szemével. Valami ujabb kérdés után kutatott, olyan kérdés után, amelyre fe­lelni fog. — Nem gondolja excellenciád, — kérdezem — hogy a forradalom itt nem a nép lelkéből •eredt, hanem az európai események hatása alatt történt? A felelet: — A belügyminiszter még nem állapította uleg, hogy milyen legyen a nemzeti viselet. Mindenki ugy öltözhet, ahogy jól esik neki. Kezdek mulatni a dolgon. Beszélek délről és északról, ők keletről és nyugatról. Beszélek hazáról, kis és nagy emberekről, a felelet: — Igen, Juansikkai is és Sunjatsen is nagy hazafiak. Beszélek arról, hogy lehetetlen tovább a kinai nyelvet meghagyni a régi alakjában, mire a felelet: — Igen, rendeletet adok ki, hogy változtas­sák meg. — Beterjesztik a választójogi reformot A Neue Freie Presse mai számában ama vé­leményének ad kifejezést, hogy a jelenlegi helyzet Magyarországban csaik az őszszel fog változni. A kormány az őszi ülésszak elején be fogja terjeszteni a választói reformról szóló törvényjavaslatot és az ellenzék remél­hetőleg nem fogjla kitenni magát annak a veszélynek, hogy a választójogi reformot is ugy vigyék keresztüli, mint a véderőreformot. Előrelátható, hogy az ellenzék semmiesetre sem fogja kiiadni kezéből azt a jogát, hogy a választó jogosultság megállapítására és a választókerületek u.i beosztására befolyást gyakoroljon. — A Berlini Magyar Egyesület és Szeged. A Berlini Magyar Egyesületben nemrég visz­szaéléseknek jöttek a nyomára, aminek követ­kezménye az lett, hogy a régi vezetőséget el­mozdították és uj tisztikarra bizták a berlini magyarság vezetését. Az uj vezetőség most igyekszik megállapítani, hogy mily arányú visszaélések történhettek. Egy levél jött Sze­ged város tanácsához, amelyben azt kérdezik, bogy adott-e a város segélyt az egyesületnek és ha igen, mennyit? A válasz pedig ez lesz: a város igenis adott segélyt, még pedig óven­kint 1000 koronát. — Visszavont csődtörvény. Holtzer Dániel szegedi nagykereskedő ellen egy hécsli gyáros Kállai Emil dr utján csődkérvényt ínyujtott be a szegedi törvényszékhez. A csődkérvényt Pénteken visszavonják, mert Holtzer Dániel kiegyezett a bécsi gyárossal. — A városi kereskedelmi iskola helye. A városi kereskedelmi iskolát tudvalevően véglegesen a Tisza Lajos-köruti polgári leány­iskola épületéhen nyer végleges elhelyezést, de csak a jövő évben, mert a Dugonics-utcai pol­gári leányiskola csak akkor készül el. A ta­nács végre akként oldotta meg a kérdést, hogy a második kereskedelmi iskola első évfolya­mát a régi gimnáziumban nyitja meg. A ro­zoga, sárga épületben voltak már hivatalok, ipartelepek, szolgált már kaszárnya céljaira is, mig szeptember elsején újra iskola lesz. A ta­nács Gaál Endre dr tanácsost és a mérnöksé­get bizta meg, hogy a régi, rozoga épület né­hány termét hozzák használható állapotba és lássák el tanszerekkel. Szeptember első napjai­ban már meg is kezdődik a tanítás az uj ke­reskedelmiben. — Kovács szanatóriumban marad. Most már bizonyosnak látszik, hogy a Herczel­szanatóriiimban szenvedő Kovács Gyula fel­épül súlyos betegségéből. Kovács, miután fáj­dalmak tegnap megszűntek, estefelé mély álomba merült és nem is ébredt föl ma haj­nalig. Ez a hosszú pihenés láthatólag jót itett kimerült szervezetének és mar éggel, amikor Herczel tanár meglátogatta, hogy uj kötést tegyen fejsebére, vidáman elbeszélgetett a professzorral. A büntető törvényszék megbí­zásából Ajtay Sándor egyetemi tanár, tör­vényszéki orvossrakértő, tegnap este megje­lent a Fasor-szanatóriumban, hogy megvizs­gálja Kovácsot. Ajtay Herczel tanár társasá­gában bement a betegszobába, ahol a pro­fesszor megmagyarázta a törvényszéki szak­értőnek a kortüneteket. Herczel előadása alapján Ajtay fel se bontotta a kötést, ki­jelentetté, hogy még a mali nap folyamán megteszi jelentését a törvényszéknek Kovács betegségéről. Ajtay minden valószínűség sze­rint honorálja Herczel tanár aggályait és nem javasolja a betegnek életveszélylyel járható elszállítását. Kovács Gyula letartóztatása ellen ma Gonda Henrik dr védő ujabb felfo­lyamodást adott be, amelyben azt vitatja, hogy a letartóztatásnak nincs jogi alapja, mert a képviselő a Házban tett cselekedetéért csak az országgyűlés által vonható felelősség­re. Másrészről tettenérés esete se forog fenn és igy Kovácsot nem lett volna szabad letar­tóztatni. A kérdésben holnap dönt a vádta­nács. — A zágrábi merénylet. Zágrábból jelen­tik, hogy a rendőrség erélyes nyomozást foly­tat a bán ellen elkövetett merénylet ügyében. A nyomozás most azon a csapáson haliad, váj­jon nem volt-e ta bán ellen élkövétett merény­let, amely nyilván életéhe fog kerülni Her­voics báni tanácsosnak, forradalmi diákmoz­galom müve. Erre vall az a körülmény, hogy a rendőrség már körülbelül haltvan gyanús egyetemi hallgatót és középiskolai tanulót fogdosott össze, akik iközt egészen, fiatal, 15—18 éves ifjak is vann/alk, a gimnázium alsóbb osztályú növendéked. Sok jeli szól a mellett, hogy a letartóztatott diákok a Staresevics­párti if.ju-liorvát szövetséghez és az úgyne­vezett uj radikális szervezethez szítottak, amely elégedetlen ta mostani közvliszonyak­kal. — Ronfsscitu-ünnep költségei. Párisb&n e hónap elején tartották meg a Pantheon nagy oszlopcsarnokában a Rowsseau-ünnepet, amely­nek a költségeire a francia kamara tegnap sza­vazott meg 30.000 frankot. A kamara tudva­levően korlátlan hitelt engedett a rendező bi­zottságnak, amely most nyújtotta be költsé­geinek jegyzékét. A követélés érdekes vitára adott alkalmat. A konzervativ-párt padjairól Barres éles kritikát mondott Rousseauról, akit különösen mint az anarohizmus megalapítóját bírálta. Barres szavai után a közoktatásügyi miniszter és Viviani képviselő állottak szólásra és a kamara hihetetlen tombolása közt méltat­ták Rousseau érdemeit a francia kultura fej­lődése körül. Az ünnepség költségedre a két be­széd után a kamara 300 szótöbbséggel utalta ki. — Fénykép és politika. Szentpétervárói irják: Junius 6-án a duma igazságügyi bizott­sága összeült, hogy mint a parlament többi bizottsága, az ülésszak most közeledő végével lefényképeztesse magát. A bizottság tagjai pártkiilönbség nélkül gyűltek össze és békésen helyezkedtek el Schuhinskoi elnök körül. A fo­tográfus épen készíteni kezdte masináját, mi­dőn egyszerre belépett Steeglovitov igazság­ügyminiszter és államtitkára, Werewkin, akik Szintén a csoporthoz akartak csatlakozni. Eb­ben a pillanatban azonban az ellenzéki képvi­selők felugráltak és tiltakoztak az ellen, hogy az igazságügy,miniszter is rajta legyen a fo­tográfián. Miután pedig- a miniszter és a bi­zottság elnöke nem akart tágítani, in corpore elhagyták a termet. A fotográfus azután az ellenzéki képviselők nélkül vette le a bizottsá­got. ^— A linsiparosok ünnepe. Csütörtökön, páduai Szent Antal napján ünnepet tartott a szegedi husiparosok egyesülete. A belvárosi templomban délelőtt 9 órakor ünnepi mise volt, amelyet Jászai Géza címzetes püspök celebrált. — Változások aa angol kabinetben. London­ból jelenük: A „Birmingham Post" ugy tudja, liogy az angol ikabinethen még nagy változá­sok lesznek. Haldane külügyminiszter már 'kicserélték lord Seely vel, most pedig az indiai államtitkár ság és a gyarmat ügyi miniszteri tárca fog megüresedni. Lord Morley indiai államtitkár benyújtotta lemondását s követi példáját lord Horcourt is, mert ő sem ért egyet ,az Asquith-kahinet radikális szocialista irányával. — A villamosvasút fejlődése. Nemrég hosszabb cikket irtunk arról, hogy a Szegedi Közúti Vaspálya Társaság a közönség kényel­me érdekében rövidesen jelentékenyen kibő­víti a vonalait, A társaság most terjesztette be a tanácshoz a kibővítés tervezetét, amely szerint ebben az évben kiépül a Tisza Lajos­köruti vonal, amely a pénzügyigazgatóság épü­letétől indul ki s a Boldogasszony-sugárutnál a fővonalba torkol. A Népliget-közvágóhidi vo­nal a Petőíi-sugáruttól nem a kiskörúton s a Széchenyi-tér északi részén halad, hanem a Du­gonics-téren befordul a Kárász-, Révay-, Zri­nyi-utcába, a Széchenyi-térre s a Tisza-szálló mellett fordul a Kass-vigadó felé, őszre a kál­váriái és ujszegedi vonalak egyesülnek. A ta­nács a tervezetet bemutatja a közgyűlésnek. — A pöstyéni sakkverseny után. Az egész világ érdeklődéstől kisért pöstyéni sakk­versenynek vége. A mesterek szerteszélednek és bizonyára jó hirét viszik a magyar világ­fürdőnek, mely néhány hétig mozgalmas és iz­galmas központja volt a sakkvilágnak. A ver­senyeket elejétől végig érdeklődő, nagy közön­ség nézte végig és egy-egy játszma néha igazi, nagy izgalmat váltott ki. Ilyen játszma volt az is, amelyen Sterk, ez a fiatal magyar játé­kos legyőzte a félelmetes Marshall-t. Sterk az egész játék alatt feltűnően nyugodt, Marchall pedig feltűnően ideges. A magyar győzelem aztán igazolta is idegességét. Ugyanez a nap hozta meg a másik nem kevésbbé szenzációs győzelmet is: Breyer legyőzte a rutinos orosz Salve-1, Breyer oly pompásan manőverirozott, hogy a vesztes orosz úgyszólván csak az ő já­téFát nézte és amikor vesztett, melegen gra­tulált legyőzőjének. Ez volt egyébként a leg­szótlanabb partié az egész verseny alatt, me­lyen máskor mindig élénk élet uralkodott. Ér­deklődők jöttek-mentek, néha hölgyek is meg­jelentek, dé nem azért, mert ez divat volt itt, mint például Pesten a déli korzózás. A hölgyek rendszerint nem is a zseniális, kis Rubinstein, a verseny győztese iránt érdeklődtek, hanem az elegáns Duras iránt, aki a személyes külsősé­gei révén sokkal nagyobb népszerűségre tett szert, mint amilyet a játék révén megérdemelt volna. Nagyon népszerűek voltak egyébként a külföldi sakktudósitók is, akik vagy tiz nyel­ven disputáltak állandóan a lefolytatott játé­kokról. A mesterek, akik játék közben, mint az ellenségek ültek egymással szemben, játék után békésen sétáltak a fürdő sétányain, ahol a kö­zönség mindig érdeklődéssel, sőt kíváncsiság­gal kisérte őket. És itt, a sétányokon — hiába — itt Duras volt a győztes és a győztes Rubin­stein Akiba volt a vesztes. — Tánc nélkül . . . Még nem s/áradt fő1 az iszap a gyilkos vadvizek után, amelyek má­ról holnapra öntötték és söpörték el a föld szi­néről a virágzóan szép erdélyi falvakat; még nem tértek magukhoz a lesújtott parasztok a

Next

/
Thumbnails
Contents