Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-13 / 135. szám

1912 junius 13. DCLMAOYARORSZÁG 5. eleinte tréfára vette a dolgot, komolyan rá­szólt ia bakára: — Mit keres maga itt! A katona megrettent a felszólításra, egész testében remegni kezdett, vörösre gyúlt az arca. —Meg akár . . . ölni! ... a főhadnagy ur... — sikoltozott a szerencsétlen. A különös katonát ia rendőr bekísérte a vá­rosházára, ahol Szakáll József dr ügyeletes rendőrkapitány kihallgatta. A rendőrségen megállapitotitálk, hogy ;a katona őrült. Folyton azt kiabálta, liogy a „főhadnagy ur meg akar ölni", ,a nevét nem tudta megmondani. A Sza­badkán állomásozó 86-i.k gyalogezred 'köte­lékébe tartozik ia megőrült baka. A rendőrség átkísérte .a 46-ik gyalogezred laktanyájába, ahonnan .a szerencsétlen katonát, elszállítják Szabadkára. A politikai helyzet. — Csönd a parlamenten kívül és belül. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőház üléseinek a jövő hétfőig való elnapolásá­val egyidőre csönd állott be a politikában. A parlamenti események sem a főváros­ban, sem az országban nem keltették azt a visszhangos érdeklődést, amire az utcán és a parlament napról-napra összetűzése­ket provokáló ellenzéki taktika 'számított. Egészben véve el lehet mondani, hogy az ország nyugodt s ez a nyugalom azt a megokolt várakozást kelti, hogy a politi­kának a legutolsó hetekben magasra tor­nyosodott hullámai hovahamarabb lecsen­desülnek. Egyelőre a legnagyobb érdeklődés a fő­rendiház szombati ülése felé fordul, ami­kor ugyanis a főrendek a képviselőháztól átküldött véderőjavaslat-komplekszumot veszik tárgyalás alá. A főrendiház bizott­ságában a javaslatok tegnap túlnyomó többséggel mentek keresztül s aligha lehet ezek után kétséges, hogy szombaton a fő­rendiház előreláthatóan hosszabb és he­vesebb vita után, de jelentékeny többség­gel változatlanul fogja a véderőreformot megszavazni. A főváros közgyűlésén indítványt akar­tak benyújtani, amely Pestmegye határo­zatához hasonlóan készült állást foglalni a parlamenti többség eljárása ellen. A föl­fogás e kérdésben rendkivül megoszlott, ugy hogy nagyon izgalmas ülést vártak mára. De az izgalom el fog már ad ni, mert az indítványozó ma váratlanul vissza­vonta indítványát. A vidékről különben mind a munkapárt, mind az ellenzék kap üdvözléseket testü­letektől és egyesektől. MESSE AZ ABSZOLUTIZMUSRÓL. A legtöbb reggel i lap inai közlése szerifit Károlyi Mihály gróf az ellenzéki pártok teg­nap esti közös értekezletéin azt mondta volna, liogy Andrássy Gyula gróftól vett értesülése szerint a véderőjiavaslat elfogadása mellett azzal a híreszteléssel igyekszik hangulatot kelteni, hogy ha iá főrendiház inem áll a Tisza álláspontjára, felsőbb helyen az a szándék, hogy a magyar alkotmányt fölfüggesztik és a nyílt abszolutizmust hozzák be. Ezzel szem­bein illetékes helyen a Budapesti Tudósító ut­ján kijelentik, liogy bár e hir hitelességét el­lenőrizni nem lehet és még az sem áll min­den kétségen felül, hogy Kárólyfi Mihály gróf valóban tett-e ilyen nyilatkozatot, főképen pedig, liogy e tekintetben, mint több lap em­líti. Andrássy Gyula grófra hivatkozott-e vagy sem, az egész közlést nem tartják való­szfmünak. De ha a. lapoknak erre vonatkozó közlései mégis bizonyos alappal bírnának, ez­zel szemben a leghatározottabban ki kell je­leníteni, liogy a kormány ilyen híresztelésektől és ia hangulat csinál ás.nak ilyen eszközeitől teljesen távol áll s az elterjesztett verziók iríLrid, kivétel nélkül valótlanok. A VISSZAVONT INDÍTVÁNY. Horváth Jenő bizottsági tag tudvalevően Pestmegyééhez hasonló indítványt akart tenni a főváros mai közgyűlésén. Az indít­vány több elleininditványt vont volna miaga uitán s mivel ezek miinden|ilkét a közgyűlés leg­jobb szénokai ajánlották volna elfogadásra, izgalmas közgyűlésre lehetett számítani. Ma laztán Horváth Jenő váratlanul visszavonta indítványát s igy ia pártpolitikali izgalom a közgyűlés termét nem fogja zavarni. EGY KILÉPÉS. Székely Aladár országgyűlési képviselő az általános, egyenlő és titkos választójog orszá­gos szövetségének ama fölszálitására, hogy a kötelékéhez tartozó többi munkapárti képvi­selőtársával együtt a nemzeti munkapártból kilépjen, azzal felelt, hogy a választójogi szö­vetségből lépett (ki, mert, ugymand, pártállása meghatározásába semmiféle külső tényezők­nek beleszólást nem engedhet. Tisza István gróf a király előtt — A Ház elnöksége audiencián. — (Saját tud ősit ónktól.) A király ma dél­előtt tizenegyedfél órakor fogadta a ma­gyar képviselőház elnökségét. Az elnök és a két alelnök két nyitott automobilon haj­tattak Schönbrunnba. Az első automobil­ban Tisza István gróf, a másodikban Beöthy és Jankovich alelnökök ültek. Há­romnegyed tizenkettőkor mind a hárman visszaérkeztek a Saoher-szállóba. Tisz/ gróf elnök és Jankovich alelnök magyar díszruhát, Beöthy alelnök honvédfőhad­nagyi egyenruhát viselt. Tisza és a két alelnöknek megérkezése az utcán járó em­berek között nagy föltűnést keltett és a szálló előtt kiváncsiak nagy csoportja ve­rődött össze. Az érdeklődés természete­sen elsősorban Tiszára irányult, akinek a gyönyörű magyar nemzeti viselet igen jól illett. Közvetlenül a szállóban való megér­kezésük után Beöthy Pál alelnök az ott egybegyűlt újságíróknak a következőket mondta: — Őfelsége nagyon kegyesen és a leg­jobb kedvben fogadott bennünket. Előbb mind a hárman közös kihallgatáson jelen­tünk meg őfelsége előtt, aki azután Tisza Istvánt külön is fogadta. Tisza gróf ma­gánkihallgatása fél óránál tovább tartott. Kihallgatásunkról ezidő szerint többet nem mondhatok. Bécsi munkatársunk telefonálja: Tisza István gróf, elutazása előtt a sajtó kép­viselőinek Beöthy alelnök utján nyilatko­zatot adott át, amelyről Beöthy alelnök megjegyezte, hogy az a királynak a kihall­gatáson tett nyilatkozatait összefoglalva tartalmazza. A nyilatkozatban ez volt benn: ? őfelsége az elnökség bemutatkozá­sára válaszolva, kifejezte nagyrabecsü­lését azért az önfeláldozásért és erköl­csi bátorságért, mélyet az elnökség ta­núsított. Kifejezte egyúttal a király azt a reményét is, hogy az elnökség e ma­gatartásáért a jutalmat a Ház állandó­an biztosított munkaképességében és te­kintélye növekedésében fogja megta­lálni.. Beöthy alelnök ebez még hozzátette, hogy az egész fogadlás a legkegyesebb és. legünnepélyesebb volt. A király az audien­cián tábornagyi ruhát viselt. Hir szerint Tisza gróf elnök a király­nak részletes és beható jelentést tett a képviselőházban legutóbb végbement ese­ményekről s a királly számos kérdést in­tézett Tiszához. Bécsből még ezeket a részleteket jelen­tik: Kilenc óra harminchárom perckor ér­kezett meg Bécsbe tegnap este a Ház el­nöksége. Mindhárman a Sacherben száll­tak meg. Tisza Istvánná grófnő nem ér­kezett Bécsbe. Tisza. István gróf elrrök ma már korán reggel, hét órakor, fölkelt és dolgozott. Reggelizés közben kíséretének egyi'k tagja figyelmeztette, hogy az összes bécsi lapok beszédének egy részét igy kör­zőitek: — Közéleti életemnek egyik legvesze­delmesebb pillanatában érzem magam. E helyett: . — Közéleti életemnek egyik legünne­pélyesebb pillanatában . . . Tisza István gróf megjegyezte: — Bizonyosan" a telefonon keresztül hallási hiba volt. Nem baj. A Sacher-szálló elé már negyedtízen­egykor megérkezett az automobil, amely­ben a képviselőház elnökségének tagjai magyar díszruhában kihajtattak Schön­brunnba, hogy a' tizenegy órára kitűzött kihallgatáson megjelenjenek őfelségénél. A forgalmas utcákon némi érdeklődést keltett a felvonulás, már csak annál a szo­katlan ellentétnél fogva, amelyben a régi magyar díszruha ünnepélyes pompája a modern gépkocsival állott. Tisza István Bécsben kijelentette, hogy a képviselőház tanápskozásának mostani szünetelése alatt nem fog Gesztre utazni, hanem Budapes­ten marad s legfölebb a főváros környé­kére fog ki-kirándűlni. A Neue Freie Presse irja: Nemcsak a budapesti pályaudvar, hanem az egész út­vonal is, Budapesttől Bécsig a Iegéberebb ellenőrzés és felügyelet tárgya volt. A rendőrségnek ugyanis az volt az értesü­lése, hogy Tisza ellen bécsi utazása al­kalmából merényletet terveznek. Ezért az egész utvonalat Budapestéi Bécsig siirii csendőr csapat ok tartották megszállva. Tisza István gróffal Krecsányi Kálmán detektivíőnök én négy detektiv érkezett Bécsbe, ahol a Sácher-szállóban szálltak meg. A bécsi pályaudvaron csakis rend­őrök vártak Tiszára. Olyan emberek, akik Tisza István grófot a legutóbbi időkben nem látták, megállapították, hogy az utób-. bi napok izgalmai rendkivül meglátsza­nak Tiszán. Tisza István gróf folyton a homlokához kap, mintha erős fejfájás gyötörné és egész lénye fáradtságot és erős kimerültséget mutat.

Next

/
Thumbnails
Contents