Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-12 / 134. szám

1.912 junius 12. DFJLMAQYAPORSZAQ álló porosz (kőszén szállítását pedig a város 'fég[ szállitója, ia Bach Jenő és testvére oég nyerte el. x A« orvosok teleionja. A leltárbiztosi hiv3tal arra kérte ia szegedi tanácsot, hogy engedélyezze a hivatalba a itelefon bevezetését \ tanács elutasítja a kérelmet, ment ia városházán úgyis sok már a telefon. A kerületi orvosok lakására megengedik a telefon bevezetését, de a költségek felét, az orvosak tartoznak fizetni. Öráh, éhszereh, orommolonoh, lemezek részletfizetésre is! 10 évi jótállás mellett. " Magyarországon legolcsóbban kaphatók: _ _ «a r chronometer és fÁtM lÁ7CC|f müórás gyári | nagy raktárában Szeged, Dugonics-tér 11. sz. Számtalan elismerőlevél! 2931 Órafavitások öt évi jótállással! I NEMÉN YINÉ A BERLINI FOGTECHNIKÁN ÉS FOG= S KLINIKÁN KÉPESÍTVE = = n FOCsMŰTERME Kárász-u. 6/a. szám alatt létezik. Készít mindenféle fogmunkákat kaucsukban és aranyban. Vidékiek 24 éra alatt lesznek kielégítve. Bármilyen javitás 6 óra s = E alatt elkészül. = = 3 révén biztos si&er SPORT + Herczeg az Olympiádon. A Sport Világ hétfői számából örömmel értesültünk arról a minket is közelről érdeklő örvendetes eseményről, hogy Herczeg Istvánt, a Szegedi Tornaegyesület lelkes tornászát, a Magyar Olympiai Bizottság, junius 6-án a Budapesti Torna Klub helyiségében megtartott jelölő főpróbán, a Stockholmba kiküldendő magyar tornászcsapat sorába benevezte. Ismerve az ő kiváló tehetségét, ambícióját s már eddig is elért sikeres eredményeit, reméljük, hogy alioz a nemes küzdelemhez, melyet mi magyarok hivatva vagyunk elérni, ő is jelentékenyen hozzá fog járulni. Él SI és minden mellékhelj isóggel azonnal kiadó. Tudakozódhatni dr Rottenberg Pál ügyvédi Irodájában Köleseyutca 13. szám alatt. LBBIBIIBBEIBHBFL»BBaHBflBEH fílffl fedtél felvesz a igoiü sására®®®®®®®®®®®® Tizenöt év óta szenvedtem ihmnratikus bántalmakban, úgyannyira, hogy az izzadmány az izületekbe lerakodva és megcsomósodva, mint köszvény mutatkozott, a szabad mozgást akadályozta. Betegségem gyógyítása végett több jónevü kénes fürdőben fordultam meg, sokféle ajánlott és feldicsért orvosszert használtam, de egynek sem tapasztaltam oly kedvező hatását, mint a „Borolin"-nak: Épp ezért mindazoknak, kik hasonló betegségben szenvednek, jó lelkiismerettel ajánlhatom alkalmazását. Kadarkút, Somogy m. 1910 március 21 MOZSONYI SÁNDOR ref. lelkész. TÖRVÉNYKEZÉS A kisteleki bál epilógusa. - Két napig tartó esküdtszéki tárgyalás, (Saját tudósítónktól.) A dugott bálák ismert redipéje szerint véres verekedés volt tavaly előtt decemberben Kisteleken. A legények összegyülekeztek egy korcsmában, egymásután ürültek a boros palackok, táncra perdültek ia szemérmetes tainyai leányzók, .azután a Teoa tánaközben .nem ,a Tónira nézett, akivel táncolt, hanem a Csákira, Tóni ezért düliös lett, szidta a cimbora anyját, ez visszakáromkodott, végtére kinyílt a bicska a csizmaszárban és előlkerült a revolver. Egy pillanat és már vér mosta .a szoba padlóját. Aztán megjelent a rendőrség, utána poétikus befejezés: kihörpintiik boraikat, és hazamennek a legények. Az epizódja a verekedésnek aztán itt következik a szegedi törvényszék esküdtbirósága előtt. Itit már osak a szigorú tényékét állapítják meg, .nincs ok és okozait (keresgélés. Nem veszik tekintetbe a magyar faji típust, az értelmi differenciáltságot, hanem szép sorjában kibontakozik a véres tett minden fázisa ia. megfelelő időrendben, .a tanuk beszélnek, megmondják, mit láttáik és mit nem, a. bíróság Ítélkezik és a szegény parasztlegény, akii szórakozni akarván, korcsmába menit vasárnap délután, hamarosan a. börtönbe kerül és ott leszűri nehéz esztendők alatt keserves tanulságát saját kárának. Kát év előtt, 1910. december 26-án dugott bál volt Kisteleken Kovács Pál korosmájában. Az egész kisteleki fiatalság ott volt a bálon és az ivószobát megtöltötte két jókedvű nagy társaság. Közbe aztán összeszólalkoztak a legények egy leány fölött és az egyik asztaltól a másikhoz sörös üvegeiket dobáltak át. A másik társaság se szégyellte magát ós súlyosabb érvként a nehéz szódás üvegeket dobálta vissza. Egyszerre csak előkerültek a bicskák, meg a revolverek ós Veres Antal kisteleki legény rálőtt Csáki Antal nevű társára, kivel előzőleg egy leány miatt összeszólalkozott. Erre aztán kitört az általános csatározás. Székek, asztalok, üvegek dőltek -ell és egymásra rohantak a (legények. Csákit, akit hátán talált egy golyó és véresen terült el a földön, össze-vissza verték és szurkálták a nekivadult legények. Kilenc sebből vérezve került ki a küzdelemből a szerencsétlen ember, akli csak hónapok múlva gyógyult fel súlyos sérüléseiből. De megsebesült még a verekedés hevében Dancsók József is, akit négy helyen szúrtak meg. Ezért kerültek ma a vádlottak padjára Veres Antal, Magyar Balázs vasúti .munkások, Bartuc József, Papp Antal, Bartuc Pál, Magyar Antal és Lajos Mózes napszámosok, részint szándékos emberölés és részint súlyos testi sértés bűntettével vádolva. A tárgyalás, amely ina. délelőtt 9 órakor kezdődött, két napig fog eltartani, olyan bonyodalmas a bűnügy és annyi tanú va;n beidézve. A inai tárgyaláson a vádlottakat hallgatta ki. .a bíróság. (Mindegyik vádlott homlokegyenest ellenkezőleg vallott. Egyik sem akart tudni a saját bűnösségéről, hanem a másikra •tolta a tett elkövetését és a verekedés kezdeményezését. A tanúkihallgatásokra, holnap kerül a sor. KÖZGAZDASÁG Az uzsora terjedása. (Saját tudósítónktól.) A hitelmegvonások és az azokkal kapcsolatos .súlyos pénzügyi viszonyok már is megteremtették szomorú következményeiket. Rohamosan terjed a vidéken az uzsora. A vidéki pénzintézetek, ezek a sokszor érdemetlenül és ok nélkül meghurcolt hitelközvetitő intézetek, kénytelenek a helyzet hatása alatt a lehető legszűkebb keretek közé szorítani .munkásságukat. A legtöbbje tartja a régi hiteleket, de ujakat nem engedélyezhet. Ámde a hitelélet nem .szünetelhet, folytonosságát kénytelen fentartani, mert egyébként megállásra lenne kényszerítve az egész gazdasági tevékenység. De már azért sem szünetelhet, mert a pénzintézetek visszafizetésre kényszeríttetvén a fővárosi nagybankok által, maguk is kénytelenek a visszafizetéseket követelni. Ennek az a természetes következménye, hogy a tőkék felett nem rendelkező gazda, iparos vagy kereskedő, kénytelen, kötelezettségeinek eleget teendő, ott venni hitelt, ahol az rendelkezésre áll. Mivel pedig pénzintézetet nem ad, folyamodik ahhoz, akinél megneszeli az elhelyezésre alkalmas pénzt. Kapcsolatban az imént leirt körülményekkel, nap-nap után azt tapasztalják a vidéki pénzintézetek, hogy a betétek megfogynak és keresve hovaforditásuk helyét és alkalmát, megállapították, ihogy a kivett betéteknek csak egy része az, amely visszafizetésekre fordittatik, egy másik jelentékenyebb része azoknak a hiteleknek a kielégítésében keres elhelyezést, amelyek a pénzintézetek által nem elégíttetnek ki. A betevők számottevő része kiszedi betéteit a biztos helyen gyümölcsöző, de csak legfölebb 4—5 százalékos kamatot fizető pénzintézettől és megkezdi tőkéjével a magánüzérkedést. Teszi ezt természetesen azért, mert az adós, a takarékpénztár által .megtérítendő betéti kamatnak kétszeresét is -megfizeti. Szóval, kezdődik az uzsora! Az itt elmondottakban azt a képet rajzoltam meg nagy vonásokban, amelynek nap-nap után való megjelenéséről a vidéken számos panaszt hallunk. A vidéki pénzintézet anyagi bajaihoz tehát társul szegődik az a veszedelem, hogy a betéteket elvonják és az eddig fillért fillér mellé tevő kis takarékoskodó tőkés a kiszedett betétekkel versenyt támaszt a visszleszámitolási hitelétől és betététől megfosztott takarékpénztárnak, persze jó magas kamatláb mellett! Vannak vidékek, ahol a kiszedett betéteket 10—12 százalékkal is kamatoztatják, kölcsönbe adva azt azoknak, akiknek maga a takarékpénztár már nem adott hitelt, legfőképen azért, mert mint betéteket őrző intézet, kénytelen mobilitását ép a betevők érdekében is fentartani. A vidéki takarékpénztáraknak évtizedeken át azt vetették a szemükre, liogy uzsoráskodnak. Holott az ő uzsoráskodásuknak az az eredménye, hogy a vidék gazdasági élete jelentékenyen emelkedett, hogy mezőgazdaságunk óriási lépésekkel haladt előre, hogy akadtak vállalkozóink, akik csekélyke tőkéjükkel számottevő iparágakat voltak képesek művelni és hogy kereskedelmünk is fejlődött. A pénzintézeti uzsora eddig csak pozitív eredményeket teremtett. Megteremtette mindenekelőtt azt, hogy a magyar parasztság a jólétnek olyan fokára jutott, amelyről arisztokratikus önteltséggel néz alá igen sokakra, akik ezelőtt más sorban voltak. De hogy .most, amikor szinte lavinaszerűen gomolyodik lefelé a vidéki pénzintézetek megszorultsága kapcsán a magánuzsora, hogy minő hatással lesz szépen gyarapodó közgazdaságunkra, bajos megmondani. A tények már ma is azt mutatják, hogy nagy baj .szakadt reánk. Mivelhogy halomba dőlnek azok a számitások, amelyeken a legtöbb ipar alapította tevékenységét és eredményességének alappilléreit. Micsoda kavarodás van annak a fejében, aki 7—8 százalékos váltóadósságra alapi-