Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-12 / 134. szám

4 DÉLMAGY ARORSZÁG 1912 junius 12. Az 1905d!ki buikásom után beigazoltam, hogy bár jogom lett volna a legteljesebb elkeseredésre, mégis, mikor azt láttam, hogy győzelmes ellenségeim olyant cselekszenek, amit laz országra nézve üdvösnek tartottam, ./készségesem ibámogattain Őket. Most sem beszól belőlem a gyűlölet, mikor a siker 'küszöbén állunk. Más érzés most sincs bennem, mint ia hála érzete a jó isten iránt, ,aik,i megengedte érnünik, hogy ezt a küzdelmet győzedelmesen megvívhassuk. (Az egész munkapárt föláll és lelkesen tapsol.) Én láttam tornyosulni a veszedelmet az ország felett, fölemeltem intő szavamat, de a wemzet nem hallgatott rám. Szenvedélyes rohamában elsodort, eltiport engem. De amikor a nyugalom kezdett heJyreállani, szivemet összefacsarta a fájdalom s akkor magy elégtételemre látnom kellett, liogy hozzám jöttek győzedelmes ellenfeleim és beismerték előttem, hogy nekem volt igazam. Minden erőmmel és tehetségemmel, az isten kegyelmére arra kérem most a nemzetet, hogy most higy'jen nekem és ne amikor majd tálán már megint késő lesz. (Általános élénk helyeslés. Az egész munkapárt fölkel, percekig tapsol és éljenzi Tiszát.) Beöthy Pál alelnök az ülést öt percre felfüggeszti. A Tisza beszédét követő szünet után Beöthy Pál alelnök ismét megnyitotta az ülést és bejelentette, hogy busznál több képviselő névszerinti szavazást kért. Ennélfogva a szavazás inév szerint fog megtörténni. (Helyeslés.) Kisorsolás szerint a szavazás G betűnél kezdődik. Az elnök erre az ülést öt percre felfüggesztette. A szünetután pedig megtörtént a szavazás. (A húzszabályreviziót elfogadták.) A névszerinti szavazást a bázszabályrevizió tárgyában negyed egykor fejezték be, a házszabályreviziós indítványt 230 szavazattal elfogadták, A 230 szavazat közül 15 horvát volt. Az indítvány ellen egyetlenegy szavazat sem adatott be. Az elnök indítványozására félegy óraikor megállapiitották a jövő ülés napirendjét s az ülés ezzel véget ért. Megvételre kínálják a városnak aGazdasági és Iparbank palotáját — Beadvány Szeged városhoz. — (Saját tudósítónktól.) Tudvalevően a Szegedi Gazdasági- és Iparbank annak idején, amikor még nem küzdött zavarokkal, nagyszabású palota építését határozta el. Az intézet megvette a Feketesas-utcában azt a nagy telket, amelyen a Goldschmiedt-féle kóser vendéglő volt, a rozoga házat lebontatta és a nemrég öngyilkossá vált Magyar Ede műépítésszel egy hatalmas palota terveit készíttette el. A terv alapján az Ottovay és Winkler-aég meg is kezdte a palota építését, de az abbamaradt a bank válságának kitörésekor és azóta a munka az épülő háznál szünetel is. A Gazdasági- ós Iparbank mo-st nem képes folytatni a költséges építkezést. Nem áll rendelkezésére a szükséges pénz és ma még akkor is, ha a bank nem lenne a válságos helyzetben, nem tudna pénzt szerezni. A pénzpiac feszültsége miatt ugyanis még építkezésekre sem adnak, akkor nagyon drágán adja a — pénzt. A bank igazgatósága már rég lemondott arról, hogy az épitkezést folytassa. Megfelelő megoldást kerestek és ezt most meg is vélték találni. Beadványt intéztek a városhoz, amelys ben az épülőfélben lévő palotát felajánlják a nyugdijalap részére. A bank azt mondja a beadványában, hogy az épületért annyit kér, amennyibe neki eddig a telek és az épitkezós van. A városnak betétje van az intézetnél és az ajánlat szerint ebből a betétből számolnák el az építkezés vételárát, a fennmaradó összeget pedig a város teljes egészében készpénzben megkapná, vagyis az utolsó fillérig hozzájutna a pénzéhez. A ház a nyugdijalap tulajdona maradna és a földszinti helyiségeket üzleteknek, a többit lakásoknak adnák ki, A torony alatt sokat beszéltek kedden a beadványról. A tanács tagjainak egy része azon "z állásponton volt, hogy a vétel előnyös lenne a városra, mert a ház értéke emelkedő, a befektetett tőke a pénzintézeti kamatlábnál 4 szászaléknál föltétlenül többet hoz és a város pénze biztos helyen is van. Persze merültek föl ezzel ellentétes nézetek is, azonban a kérdéssel komolyan foglalkoznak és azt a legközelebbi közgyűlés tárgysorozatára ki is tlizik. Hogy milyen javaslattal, azt persze most még nem lehet Végiil megjegyzi a beadvány azt is, hogy amennyiben a városnak az ajánlat konveniál, akkor az épitö Ottovay és Winkler-cég a terveket ugy átdolgozza, hogy a ház jövedelmezősége nagyobb, ellenben az épitkezés költsége kisebb lesz. Általános sztrájk a vidéki városokban. — Szegeden nem lesz sztrájk. — (Saját tudósítónktól.) Lapunk mai számában megirtuk, hogy a vidéki városokban egymásután rendeznek tüntetéseket, itt-ott összeütközés is történt, mint Nagyváradon, hol szétszórták a tömeget és súlyosabb sebesülések, letartóztatások tör"téntek. A mai jelentések beszámolnak arról, hogy nagyobb jelentőségű az egész mozgalom, mint első nap gondolták. Sok városban kimondották az általános sztrájkot és a budapesti szociáldemokrata párt be is ismeri, hogy mindazokban a városokban, ahol ipari élet van, általános sztrájkot rendez. Szegeden szintén rendeztek ma tüntetést. Este fél nyolc óra után a Klauzál-tér már tele volt munkásokkal. Még nem kezdődött meg a népgyűlés, de a tömeg azért zajos éljenzésben tört ki. Éljenezte a választójogot, a reformért küzdő pártokat és zajosan abcugolta Tisza István grófot. Nyolc óra felé járt már az idő, amikor a gyűlés vezetői és a szónokok megérkeztek. Varsandán László ajánlatára a népgyűlés elnökéül Pálfy Jánost választották meg. Pálfy ismertette a politikai helyzetet, részletesen kitért a legutóbbi napok eseményeire és azt mondotta, hogy a legutóbbi napokban hozott törvények érvényességét elismerni nem lehet. Utána Kószó István a szegedi függetlenségi és 48-as Kossuth párt, Pap Róbert dr pedig a szegedi Justh-párt nevében beszélt hasonló szellemben. Mindketten határozati javaslatot terjesztett elő, amely szerint mondja ki a népgyűlés, hogy: Tisza elnökké választását törvénytelennek jelenti ki és az elnöklése alatt hozott törvények érvényességét nem ismeri el. Végül a budapesti kiküldött Nyisztor György a földmunkások szövetkezetének titkára beszélt. Hosszasan birálta az elnök eljárását, ujat azonban ő sem mondott. Nyisztor beszéde után a népgyűlés elfogadta a beterjesztett határozati javaslatot, amelyet mind a három párt magáénak vallott. Általános sztrájkról a szegedi gyűlésen nem esett szó és meg kell állapítani, hogy ott rendzavarás nem történt. A népgyűlés alatt a 46-ik gyalogezred egy zászlóalja Pauvitz őrnagy vezetése alatt a városháza kapuiban gúlába rakott fegyverekkel várta, hogy esetleg valamelyes parancsot kap. Erre azonban nem volt szükség. A népgyűlésen mindegyik rendőrtisztviselő ott volt, a rendet Gróf Dezső rendőrtisztviselő tartotta fönn. A rendőrök éles töltésekkel voltak fölszerelve és a Belvárosi Kávéház előtt mintegy husz rendőr állt fölfegyverkezve. A népgyűlés alatt az ő beavatkozásukra sem volt szükség. A népgyülésről a tömeg a Kölcsey-utca felé vonult, ahol összetűzése volt a rendőrséggel. Erről külön cikkben számolunk be. A vidéki városokból ezek a jelentések érkeztek: ARADON BETILTOTTÁK A NÉPGYŰLÉST. Aradról jelentik: Az aradi szociálisták a Thököly-téren népgyűlést akartak tartani, de Greén főkapitányhelyettes a népgyűlést nem engedélyezte, mert — mondja indokolásában — nem akarja a várost rombolásoknak és zavargásoknak kitenni. ÁLTALÁNOS SZTRÁJK DEBRECENBEN. Debrecenből jelentik: A debreceni munkásság, amint azt már megirtuk, hétfőn délután álta.ános sztrájkot proklamált. A munkások vezetői engedélyt kértek a főkapitánynál, hogy kedden délelőtt tüntető felvonulást rendezhessenek. A főkapitány tudomásul vette a szociáldemokrata-párt vezetőinek bejelentését. Körülbelül 5000 főből álló tömeg gyülekezett ma a kora reggeli órákban a város főbb pontjain, hogy tüntető sétájukat megkezdhessék. Az általános sztrájk képe meglátszik az egész városon. Egyetlen gyárban sem dolgoztak, kivéve a dohánygyárat, amelyet a kivonuló katonaság erős kordonnal zárt körül. Tartanak ,ol, hogy a munkásság kényszeríteni fogja a d 1 áuygyár munkásait a munka aöDaliagyására. Az üzletek ós a korcsmák zárva vannak, mert a munkások kény szeritették az üzlettulajdonosokat arra, liogy üzleteik redőnyeit húzzák le. A rendőrség és a katonaság teljes készenlétben várja a további fejleményeket. A tömeg több helyütt erőszakosan lépett fel azokkal a kereskedőkkel szemben, akik nem akarták üzleteiket lezárni. A felvonulás utolsó iránya Tisza Istvánnak a városháza mellett levő kétemeletes palotája volt. Beverték a ház összes ablakait, mire a rendőrség kardot vont és kardlapozni akarta a tömeget, Ozory István rendőrkapitány azonban az utolsó pillanatban közbelépett. A tömeg megéljenezte a kapitányt. A Tisza-liáztól Domahidy Elemér főispán háza elé vonultak, lakásának ablakait beverték. N rendőrség újra attakot intézett a tömeg ellen. Egyik utcában két villamos kocsit felborítottak és összezúztak. A katonaság a városházán és a mezei rendőrség udvarán teljes készenlétben áll. KONDOR BERNÁT LETARTÓZTATÁSA. Nagyváradról jelentik: A nagyváradi zavargások igazi képe csak most alakul ki. A tömeg a népgyűlés megtartása után irtózatos abcugok és dühös kiáltások között a város főbb pontjait bejárta. Beverték a vármegyeháza ablakait, majd a Deák Ferenc-téren több üzletet rohantak meg és annak üvegrámáiba dobták bele az utcáról felszedett köveket. A rendőrség karhatalommal oszlatta szét a tömeget, amely azonban továbbra is fenyegető magatartást tanúsított. Alig egy óra múlva egy 5—600 főből álló tömeg verődött újra össze, amely Tisza István háza elé vonult. Itt megismétlődtek a viharos jelenetek. Mintegy adott jelre, hatalmas kőzáport zúdítottak a Tisza-ház ablakai felé, amelyek csörömpölve estek le az utca kövezetére. A rendőrkapitány a helyzet komolyságára való t%>