Délmagyarország, 1912. június (3. évfolyam, 126-149. szám)

1912-06-18 / 139. szám

234 DÉLMAG YARORSZAG 1912 junius 15 t^t ,hf tfőn felbopcolták' a .éözA'órházban, ahonnan kedden délután temetikv Á sz^Sjaftisío gyijíkqsat,. Paiatinus János bjULSzonikét éve$ ácssegédot meg; szombaton é'jjöl eltqgté a rendőrség. Atiűiserték az iigyész-ség fogházába. ttrigylífcos Kéri István 1iárminck«É .^ves fuvaros a Marostő 14. szánni házban levő lakásán vasárnap éjjel bárom órakór fölakasztotta, maÁz öngyilkosságot reggel7 vették észre a .házbei lek. A fuvaros már Hónapok ófú'készült az öngyilkosságra. Minden éjszaÉSát átdorbézolt. 'Tettének oka életuntság; tfáÖlfite'WiWás ai iftöítábitn. Vásárnap éjjel félbároni órakor rablótámadás történt Rókuson. Frctirtk József magáin tisztviselő, Frank FngYqsné Árva-utóai korcsmájában mulatozott, ahonnan két óra tájban egy ismeretlen üátatíeniberrel távozott. TTt^özbeai iiíég egy eúibér csatlakozott a nbagaii tiszt v iselőfiö z. Amikor á társaság a Brftss^lí-korutra ért, a. kitéhőtaxs szó n<MíjniT aí föl'dretepérte Frank Józsefét, Mtván k'órohát itárfáflmazó pénztárcáját elrabolták és átítáh élfutőttáfk. A mágantisztíviselp följéiiíe^éeseré iá réndő^ség megindította a nyomozást. A szémélyléirá's áíápjáű csakiíiámar in'yóinárá akadtak téseffí, amelyekkel az egyetemi polgárság tervezett nópgyülését tiltotta be. A vezetők holnap fognak határozni, liogy. a főkapitány határozatával széniben mitévők légyenek'. támadók. Az asztalossegédeik tagadlak a rendőrség Olptt, liogy ők kirabolták vápía Frank Józsefet, Vallomásuk szerint politikai vitatkozás .közben véleményeltérés miáft megverték a magántisztviselőt. Egyébről bem tudnak. Az éjszakai rablótámadás ügyében a rendőrség tovább folytatja a (nyomozást. Véres vérekedés Kamatásérdön. , .ti. , Vasárnap este hait óra tájban veres verekedés történt KamarásercTőn. tíécken János hprgosi legény Kámaraiserdőből hazafelé .igyekezett. Amikor á töltésre ért, a vasúti, sínek mentén levő bokorból! előugrottak Rádi'cs Károly és Berta János, Beéken régi haragosai. A két (legény szó inélküíl rátámadt Beokén Jánosra, a földre teperték és mellbeszurták. A kés a legény tüdejéig hatolt, életveszélyes sérülésével beszállították a szegedi közkórbázba. Az egyik verekedőt, Radics Károly borgosi legényt hétfőn egy régebbi bűne miatt hat hónapi fogházra ítélte Taschler József dr járásbiró. Radics még tizennyolc éves sincs, de már is egyik legveszedelmesebb verekedője Horgosnak. Testisértés miatt többször volt büntetve. A hat hónapi fogházat azért mérte rá a járásbíróság, mert a mult év decemberében Forró Antall horgosi legényt megtámadta és összeszurkálta. A járáshirósági tárgyalásra két csendőr vasraverve kisérte Radics Károlyt. A kamiaráserdői verekedés miatt ugyanis előzetes letartóztatásba helyezték. Á tizennyolc éves fiu valóságos haramia-tipus, aki sókat foglalkoztatja majd a bíróságot. .ipcuteu nem iiépjjyiiléseziiek. Kőző. i.og> a főváros függetlenségi párti szerve. lius 30-áu vasárnap délután, népgyűlés arnak taitani, hogy ,a képviselőházban történt eseményék ellen a velők érző polgárság tiltakozzék. A népgyűlést szabályszerűen bejelentették Boda Dezső dr főkapitánynak és a bejelentők ma kapták meg a főkapitány határozatát, amelyben a bejelentést tudomásul nem peszí és a népgyűlés megtarfását nem engedi meg. A főkapitány határozatát azzal okolja, liogy u jelenlegi, izzó politika ihangulat nem . alkalmas népgyűlések "Tartására s azonkívül majdnem szószerint megismétli amaz ellenveSZÍNHÁZ, művészet Porel a k&tffr sfffíéSZrfóHöÉ. (Saját tudósítónktól.) Fiatal leányok, akiknek csinos arcocska jak, karcsú termetük és. azonfelül némi temperamentumuk,van, gyakran gondolnak arra, liogy .színésznők szeretnének lenni. Azt hiszik, hogy a természet többé-kcvósbbé dus ajándékain kivül ebez csak az kell. hogy bejussanak valamelyik színészi iskolába, a többi azután magától jön. Az életben ezt a felfogást még azzal is megtoldják, bögy az iskolában, ugy sem kéli tanulni, mert akinek szerencséje van, megy előre, aki pedig szerencsétlen, azon ugy sem segit a tanulás. Ebez járul, hogy még kritikusok és hozzáértők is AéSlá azfóii á vébüü^nyeií vannak, hogy „a színpadra születni kell", vagyis hogy a színpadra nem termett kezdőn ugy sem segít, a tanár, a született tehetséget pedig legfeljebb a sablonok tevés útjára vlM áz iskola. — Nincs hamisabb felfogás — ifja. Porel — mint az a nagyon is elterjedt nézet, hogy az igazi színpadi tehetségnek nincs szükségé vezetőre. Ezt mondta előttem Juliette Ádám. á szép újságírónő eg5' kezdő színésznőmnek, aki akkor a Coppée „Jacobites" cimii darabjában lépett fel először. JúHélje Adaim nem is sejtette akkor, hogy azt a kezdő színésznőt hoúapoKbn keresztül én tanítottam és' liogy ma á Coniéciie Francáise legelső tágjai közé fog tartozni Segond-Weber asszony. Hogy nincs szükség tanítóra? De hiszen nincs spontán generáció, semmi seni nyílik ki magától, nem rügyezik és nem szépül segítség és kultura nélkül, mert az a növény, amely ápolás nélkül, szabadon nő fel, még az is a föld nedvességéből, a, nap fényéből és a csillogó harmatból vette szines pompáját, és nem magából. Porel ebez hozzáfűzi, hogy Réjaiié asszony a liires Régnier színésztől tanult és hogy a nagy Rachel, a biedermeier világ legnagyobb tragikája Jüles Janin újságíróhoz levelet irt, amelyben a legvilágosabb érvekkel cáfolta meg Jaiiinnek azt az állítását, hogy az igazi szinész mindent tud, anélkül, hogy tanulnia kellett volna. Porel legérdekesebb példája Sarah Bernhardtra vonatkozik. A nagy Sarah egy Prévost nevű színésznek volt a tanítványa. Prévost a maga korának egyik legnagyobb színésze volt és még a párisi „Concervatoire"-iiak abban a terűiében tanított, ahová a szazad elején gyakran eljárt a nagy Napol'eon a feleségével, liogy megnézze Éonvel szinésznövendékednek vizsgaelőadásait, — Sarah — irja Porel — vékony, nyúlánk termetű nőcske volt, csáknem diaphan, áttetsző, olyan, mint a lehelet, vagy mint egy „cérnaszál", ahogy Áürélierí Scholl heveztfe. Prévost nem túlságosan szerette Saralit. Bár nagy tehetségnek tartotta, disztingvált, eredeti és bájos jelenségnek, de zavarosnak, határozatlannak és szeszélyesnek is ismerte. Sarah lehangolta őt, de egyben érdekelte is és P.rév'öst nyersen, kíméletlenül bálit vele. Három órán keresztül lélekzethez sem engedte jutni, szünetet nem adott neki, minden kétséges, vagy tökéletlen mozdulatát kijavította és a leroskadásig elismételtette vele — irgalmatlan volt vele szemben, de egyszersmind érdekes is, Mikor delet harangoztak, Sarah, aki a „Zaire" szerepét játszotta, halálsápadtan és verejtékesen elomlott a földön. Prévost, mintha m,i sem történt volna, mintha csak egy szék borült volna fel, tudomást sem vett á dologról* vette á kalapját, A kegyetlen öreg szinész. ráák az ajtóból szólt vissza: „Látod, kicsikém, ez az a szerep, amire vissza fogsz mindig emlékezni, valahányszor csak játszani fogod." Porel hozzáteszi, hogy mikor Sárah Bernliárdt a Comédie színpadán először lépett fel klasszikus széréphen óriási sikerrel, rá lehetett ismerni az irgalmatlan Prévost tanítványára, mint egy fotográfiára, amelyet az idő nem halá'vátíyifoít cl. Porel felfogását tehát abban foglalhatjuk össze, hogy szerinte tanuldS, erőfeszítés, vezetés nélkül a színpadra született tehetségből sem lesz semmi. Ennél szigorúbb nézete csak Lessingnek volt, aki hamburgi színigazgató korában sokat foglalkozott a színpad és különösen a színészek problémájával. Lessihg, egyenesen azt állitrittö, hogy a színészi ábrázolásnak le lehet szűrni a törvényeit, a visszátérő kifejezéseit, a mintáit, atóüket ép ugy lehet tanítani és- megtanulni, mint más művészetekben a mésterség alapelemeit. Lessingnek erős meggyőződése volt Az, hogy -ezek nélkül neiti lehet séiiki séhi nagy szinész ás hogy ezek segítségévéi még közepes tehetségből is igen jó színészt lehet nevelni. Maga fóréi is egyébként közel jut óhéz a felfogáshoz, amikor ezt kérdi á kezdő s'ZinésZnÖtőí: — Könnyen lélekzik? Nem ért engem? Csukja be a száját es vegyen addig lélékzétet az orrán keresztül, áhíig kifogy a szusszá . . . Miért iléz rain ölyán csddálköZő szenímél, miért mosolyog, kisüsszoirty? Tudja meg, hogy szomorúságot, bánatot, lelki kínokat a legjobban ugy lehét ábrázolni; há az ember az orrán át lélekzik .. . Próbálja meg! A szeme rögtön nedves köúytől csill'áú 'meg ... Ép ellenkezőleg pedig, ha félig nyitott Skójjúl vesz lélekzetet, mint az „TTrhatnám polgár" Ni colé előtt, akkor kedélyességét, lelki nyugalmat, csaknem kedélyességét tükröz vissza áz arca. Meg kell természetesen jegyeznünk, hogy amit Porel mond, az a szinészetnek régi problémája. Lehet-e a színészetet megtanulni, vagy születni kell rá? Annyi bizonyos, hogy aki érre a pályára lép, készüljön el a legszorgalmasább, legodaadóbb tanulásra, mert abban igázá Van Porolnék, hogy vezetés, tanulás, gyakorlás nélkül még a tehetség som megy előre. * tJ| éíoliroli Apádon. Vasárnap ment végbe Aradon Fábián Gábor filológus és Csiky Gergely szinmüiró szobrának fölavatása. Az ünnepségen igén sok törvényhatóság, művészi és tudományos egyesület, a Tudományos Akadémia, a Kisfaludy-társaság és á budapesti Nemzeti Színház is képviseltette magát. Fábián Gáborról a szoboravató beszédet Márki Sándor dr möndotta az Akadémia nevében s ő is koszorúzta íúeg ugy Fábián, mint Csiky Gergely szobrát. Hatalmas koszorút küldött Csiky Gergely szobrára a budapesti Nemzeti Színház és az Országos Színművészeti Akadémia, amelyeket Gál Gyula, a Nemzeti Színház tagja helyezett el. A szegedi Dugonics-Társaság nevében Lázár György dr elnök es THMMMij 'Ifetván titkár küldtek üdvözletet. Az ünnepség után a vendégek tiszteletére lakoma volt. Siepül, lijfellGí, gyorsan eltávolít a BEBLE-lÉlé a*. t< Kapható: i Szeoed, Klauzól-lér és KArásMi. sirkAn