Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-09 / 107. szám

1912 május 12 DÉLMAGYARORSZÁG 1T nem estünk kétségbe. A herceg a trónörökös­höz volt aznap vadászatra híva. Csak a cse­lédség maradt otthon. Fölkerestük az öreg portást: — Atynska, — kérdeztük, — mikor van a születésnapod? — Hat hónap múlva. — Tévedsz, ma van a nagy nap. És meg is fogod ünnepelni. A bort és ennivalót mi szál­lítjuk! Éjfélkor holtrészeg volt az utolsó kukta is. Ekkor működésbe lépett Yaschka. A Yasch­ka! Nagyszerű fickó volt ez! Ilyen tolvajok ma már nincsenek, nyugodjék békében. Ki eresztettük a börtönéből és elküldtük a liei cegi palotába. Tudtuk, ugy visszajut. Eg óra múlva már át is adta az értékes zsákc — Itt van uram az utolsó darabig. •Meg is volt, sőt két kanállal többet hozott, mint kellett volna. — Hát ez mii? — kérdeztük. — Ah, már ilyen az ember keze. Másnap a hercegnek megint csak egy szer­vize volt... Hogy hogyan magyarázta meg magának ezt az ügyet, igazán nem érdekelt bennünket. NAPI_HIREK Temetés után. (Saját tudósítónktól.) Frissen hantolt sir áll a szegedi Deszkás-temetőben, Magyar Ede sirja. A tragédia részleteit ide a sirba vitte magával a puritán jellemű hős. Nekünk, a tisztelőinek és bámulóinak csak csodálatos alkotásait hagyta, de a titkot, 'mely megma­gyarázná a váratlan tragédiát, azt diszkré­ten elvitte az örök némaságba. Tiszteletlen­ség lenne megbolygatni azt a misztikumot, mellyel a miivész körülvette legendás alak­ját. Maradjon igy, ahogy van, mert ez a leg­helyesebb megoldása a tragédiának. Magyar Ede ezáltal olyan előkelő gesztussal távozott az életből, hogy szivtelenség volna megfosz­tani a hőst ettől a gesztustól. Megakart halni, joga volt hozzá. Halálának egyediül és kizá­rólag ő volt az okozója. Csak igy tarthatjuk •meg emlékét a maga szeplőtlen tisztaságá­ban, ha hiszünk benne. Kell is, hogy higyjünk benne. •Mindkét asszonya mártír volt. Mindkettő szerette benne a férfit és imádta benne a lángészt. Az egyik némán türt, a másik emésztő lánggal sorvadt. Magyar Mihály, az öngyilkos édesapja mindkét asszonyt meglátogatta. Először Magyar Ede feleségét látogatta meg, azután, ma: Herczeg János­nét. Nem vitt sehova szemrehányó szavakat, mindenütt vigasztalt. Nem vádolt, hisz nem is vádolhatott. Két összezúzott asszonyszi­vet kár is lett'volna vádolni. Koszorút vittek ma a sírra, ma, a temetés után,.könnyel áztatott élővirág koszorút. Egy asszony vitte, aki szerelmes szivét is letette a sirra. Ez történt a temetés után. Ami még eziután történt, az olyan prózai, hogy za­varja a szent áhítatot, ami elfog bennünket, ha a művész életére gondolunk. Magyar Edének a Reök-palotában levő irodájában folynak a leltározások. Előrelát­hatólag negyvenöLötvenezer korona marad Magyar Ede hagyatékául. Ebből háromne­gyed rész a fiájé, a kis Edusé, egynegyed, tesz pedig az édes apjáé, Magyar Mihályé, Magyar Ede be nem fejezett építkezéseit részint a család hozzáértő tagjai vezetik to­vább, részint Magyar Edénél alkalmazásiban v'olt szakemberek, Az irodáját addig fenn is fogják tartani, mig minden -építkezés be nem msz fejezve. . Magyar Ede igazán tisztán lépett ki az, uletből. Senkinek sem tartozott, de neki so_ han tartoztak. Háláival és elismeréssel az égész ország. — Balthazár püspök Szegeden. Balthazár Dezső, a tiszántúli református egy­házkerület püspöke ma Szegeden időzött, Balthazár- püspök ma megtekintette a refor­mátus egyiház uj palotáját és látogatást tett az egyiház vezetőjénél. A presbitérium ma este lakomát rendezett a debreceni püspök tiszteletére, aki még este, lakoma után tovább utazott Makóra. — Lukács László a belügyminisz­tériumban. Budapestről jelentik: Lukács László miniszterelnök, mint belügyminiszter ma' déli 1 órakor fogadta a bHögyminiszte-, .,/.. osztályfőnököket ' élét* támogatás..:, -v aonu tott már akkor, amikor a belügyminiszu... tárcát eíkállialta, azért, mert nagyon sok megolidásra váró politikai kérdés épen e tárca keretébe vág. , — Nők a kereskedelmi iskolában. Meg­írtuk, hogy a Nőtisztviselők Országos Egye­sülete kérelmet intézett a városhoz, hogy en­gedje meg a létesülő községi felső kereske­delmi iskolába nőknek is a beiratkozást. A polgármester Budapesten tartózkodása alatt a közoktatásügyi minisztériumban is tolmá­csolta ezt a kérelmet. Elmondotta ott, hogy párhuzamos osztályokat csupán a női tanulók kedvéért nem állíthatna az uj kereskedelmi iskolában a város, mert ez igen nagy költ­ségbe kerülne. Hozzájárulna azonban -a mlaga részéről a Nőtisztviselők Egyesületének ab­beli kérelméhez, hogy együttesen tanul­janak a nők a fiúikkal. A 'minisztériumban azt a választ kapta a polgármester, hogy a közoktatási kormány eddiig nem foglalt állást a koedukáció mellett. Ámde, ha a város föl­terjesztéssel kéri a felsőkereskedelmi iskolá­ban nőknek a fiúikkal együtt való taníttatá­sát, akkor ezt a kérést a miniszter hajlandó megfontolás tárgyává tenni. — Albán banditák és a vasút. Cet­tinjélől jelentik: Azokat a francia és török mérnökieket, akik most űzik ki a Dumai— Adria-vasut tonalát, Pristina környékén al­bán banditák megtámadták és elkergették. Szó sem lehet a munka folytatásáról, ímert nagy albán bandák nem engedik a vasutat építeni. — A makói református egyház ünnepe A makói református egyház május 12-én a magyar református lelkész árvák árvaháza javára főfiszteletii és méltóságos Balthazár Dezső dr tiszántúli református egyházkerü­leti püspök ur közreműködésével Kálvineum­ünnepélyt és táncmulatságot rendez. A Kál­vineum-ünnepély a Hollósy Kornélia szin­házjban délután fél 5 órakor kezdődik. — Aator háromszázhatvan milliója. Berlinből jelentik: Newyorkból táviratozzák, hogy a hagyatéki bíróságon kedden bontot­ták fel John Jacob Astor ezredes végrende­letét, amely még tavaly decemberben író­dott, közvetlenül azután, hogy az ezredes el­vált első feleségétől és másodszor is meghá­zasodott. Astor a Titanicom veszett el, ifjú hitvesét visszahozta a Carpathia s a fiatal asszony életet ado'tt egy gyermeknek. A végrendelet Vincénz Astort, az ezredesnek első házasságából született fiát jelöli meg általános, örökösül s 360 millió dollárban ál­lapítja meg a vagyont. A fiatal özvegy s az első házasságból való leány száz millió dol­lárnak kiamatart kapja, de ehez azt a kikö­tést fűzte Astor, hogy hitvese elveszti az év­járadékot, hbt férjhez megy. Első nejének nem hagyott semmit, mert a váláskor vég­kielégítésben .részesítette. Érdekes, hogy jó­téok'nycélokról megfeledkezett a végrendel­kező, midössze százezer dollárt juttatott an­nak a középiskolának, amelyben, tanult. — Vallott aa olasz király merénylője. Rcmából jelentik: A főügyész energikus in­téseire Dalba, aki merényletet köivetett el M olasz király ellen, ujabb vallomást tett és. megnevezte két biftitúréW, akikét \a rendőr­ség letartóztatott. — Szoborleleplezések Szegeden. ősszel több szobrot fognak Szegeden lelep­lezni. A Széchenyi-szobrot május elején küldi Szegedre, Stróbl Alajos, ugyanekkor küldi le a Rákóczi-szobrot ifjú Vastagh György, Markup Béla pedig azt irta Lázár György dr polgármesternők, hogy a Ra­paics-emlékmüvet már vasútra is adta. — A Carpathia tisztjel Budapesten. Budapestről jelentik: A „Titanic" menekült­jeinek humánus és bátor megmentőit, a Carpathia tisztjeit a Magyar Testgyakorlók 7'r;>re tudvalevően megliivta a magyar fővá­rt megmérkőzzön a körükben ala­któl álló footbalílcsapat­"rthdvást ós a mérkőzés napját május S irt tűzte ki. Az élet­mentő hajó tegnap futott be a iriéSZti kikötő­be; tizenhét tiszy. reggel féltíz óraikor érként­kelleti pályaudvaron. A footbaillcsa,,-. dúsára kilenc óra körül megjelent Bárczy István dr polgármester, a MTK elnöksége és igen sok tagja Brüll Alfréd elnök vezetésé­vel, a .^Sirály" evezősegyilet nevében Schreyer Jenő dr és a pályudvaron foglalatoskodók egész serege, mintegy másfélszázain. Féltíz órakor robogott be a vonat az üvegosarnok alá, a követfkező percben" már a perronon vol­tak az életmentő tisztek: tizenkét kurtazekés, zömök legény, apró utazótáskákkal kezükben, pipával ajtkaik között. Brüll AJlféd Bárczy István dr polgármester elé vezette őket, aki szívélyesen kezet fogott az érkezettekkel. Egy ujságirónak alkalma volt beszélnie a „Car­pathia" egyetlen magyar tisztjével, Ráth Gusztávval, aki sok éves távollét után ér­kezett ismét vissza a magyar fővárosba. — A Titanic életmentési akciója páratlanul izgalmas volt. A Carpathia legénysége pa­rancsszóra dolgozott, mindenki helyén volt és a mentés munkája ugy ment, mintha gép végezte volna. Utunk kitűnő volt, társaim el vannak ragadtatva attól, amit a magyar vidékből eddig láttak és nagyon meg vannak hatva a megtiszteltetéstől, melyben a lelkes fogadtatás részesiti őket. Ráth különben elmondta még, hogy a Car­pathia következő fordulója alkalmával a hajó személyzetének nagy ünnepségben lesz része. Ajándékok, dekorációik várnak a tisz­tekre, valamint a legénységre. Ezenkívül pe­dig diszbankettet rendeznek tiszteletünkre a Walldarf-Aistoria-iszállodában, amely tudva­levőleg az Astor-család tulajdona. — A bácskai legények. A bácsbodrog­megyei Jánoshalma községiben az utóbbi hó­napokban vasárnaponkint megismétlődtek a halálos kimenetelű bicskázások a korcsmák­ban, a korcsmák környékén. A járás főszolga­bírója jelentést tett a belügyminiszternek a jánoshalmai állapotokról és sürgős intézke­dést kért. A belügyminiszter leirata a mult héten érkezett le és pénteken már ki is hir­dették. E szerint a miniszter a csendőrség lét­számát nyolc emberrel emelte és ezenkívül még négy lovascsendlőrt is rendelt ki (mellé­jük. Minden csoportosulás tilos. Este 9 óra­kor az összes korcsmákat be kell zárni és ez időn tul csak vidékiek tartózkodhatnak a vendéglők helyiségeiben. Az ünnepi bálokat és egyéb mulatságokat betiltották és a csend­őrök nappal is minden legényt megmotoznak a korcsmákban, hogy az esetleg náluk levő kést vagy más fegyvert elkobozzák. Mint­hogy a község fiatalsága ezt az intézkedést olymódon igyekszik kijátszani, hogy szere­tőjével csempészteti be a gyilkos szerszá­mot, ezentúl a — leányokat is megmotozzák. „Tudni kell, — irják ezzel az ügygyei kap­csolatosan — hogy a községet (Jánoshalmát) minden oldalról óriási kiterjedésű uradalmak veszik körül. Ezek: Kisszállás, Tinójárás, Dsida-jpuszta, Borota, Terézhalom és Kéles. A hát uradalomnak, amióta a hatvanas évek­től rendszeresen müvelik a földijeiket, tömén­telen cseléőre, munkásra van szükségük. A

Next

/
Thumbnails
Contents