Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-07 / 105. szám

1912 május 7. ÜÉLMAQYARORSZÁÜ az építészeti tökéletességet, — bizonyos, bogy fejlődött, tanult és hogy jövőbeni alkotásai annál tökéletesei)beik, annál sikerültebbek és eredetibbek lettek volna. Ezt a fejlődést egész világosan tükrözi vissza Magyar Ede müveinek bosszú sorozata. Az Ungár—Mayer-féle palota csupa experimentum, csupa újítás, melyek magán viselik az idegesen hajszolt formák keresettségét. Az egész épület nyugtalan, túlterhelt, hiányzik róla a palotaszerü nyugalom, még is bizarrul frappáns. Annál szebb és tökéletesebb a református egyház .palotája, melynek beállítása a tompaszögűlaku utca-szögleten, igazán tökéletes. A művész itt kitűnően számolt a térviszonyokkal és remekül oldotta meg nehéz feladatát. Ez az épület, véleményünk szerint, a legszebb modern bérház Szegeden. A kaposvári színházat is Magyar Ede tervezte. Szaklapok és hozzáértő művész-emberek a legnagyob belismeréssel nyilatkoztak erről az alkotásról, melyet mint az ország egyik legszebb színházát emlegették. A Gazdasági és Ipar bank épülete még esak terveiben kész, fölépítve még nincs. Ennek legszebb bírálata, hogy az Országos Képzőművészeti Társulat zsűrije a Műcsarnokban való kiállításra elfogadta. Ö építette még a zentai takarékpénztár épületét és egy egész sereg modern, szép szegedi bérházat. Sajnos, ezeknek az alkotásoknak nem lesz folytatása. Magyar Ede befejezte életét és befejezte építőművészi karrierjót nagy kárára Szeged és az ország építő művészetének. * Fenyvesi Emil. Jféd'v'éb0 Nmei'óSe a s/cRedí közönségnek. Most újra eljött a Vigszinházból, bárom estére. Hétfőn Szomory Györgyike, drága gyermekében játszott. Fenyvesi több a színjátszás művészénél, egyszerűen ember, aki átéli az élet nagyszerű pillanatait, visszaadja az indulat sokféle energiáját, széppé varázsolja a lélek mindenféle mélységeit. A imai magyar színészek között egyik legelső, egyik legegyénibb és legstílusosabb. iMost, Hiibner gyáros szerepében a szerelemre éhes életfölfogását adta, megdöbbentő, áttiizesiitett pillanatokkal, plasztikusan. * Csortos visszaszerződött a Magyar Színházhoz. Csortos Gyula visszaszerződött a Magyar Színházhoz, amelyet annakidején szerződésszegéssel hagyott el, bogy a Vigszinházlioz szerződjék. Innen tudvalevően a minap szintén szerződésszegéssel távozott ós most kibékült Beöthy Lászlóval, aki már a Magyar Színház júniusi bécsi vendégszereplésén is .fellépteti legújabb tagját, valószínűleg „A rablólovag" és a „Forradalmi nász" cimü darabokban, A lékét ás a szerződést véglegesen Kolozsváron pecsételték meg, ahová Csortos tegnapelőtt elutazott. A művész, akinek legutóbb vigszinházi fizetése 20,000 korona volt, hir szerint 35,000 korona évi fizetést fog Ikapni a Magyar Színháztól. * „A rablólovag" Berlinben. Barnowski Viktor, a berlini Kleines Theater igazgatója •megszerezte előadásra Biró Lajos „A rablólovag" cimü darabját. A darabot „Der Raubritter" ciimmel Alfréd Polgár fordításában a jövő szezonban novemberben fogja bemutatni a berlini színház, a szerződés szerint ugyanazon az estén, amikor Bécsben kerül bemutatóra. A fogak ápolására legjobb a Gerle-féle jö^ ára 70 fillér Kapható Szeged, Klanzil- KÍGYÓ «y6"rtéren, a '"Vl tárban. A képviselőház ülése. (Saját tudósítónktól.) Az ülést féltizenegy órakor nyitotta meg Návay Lajos elnök. A jegyzőkönyv hitelesiitése után Polónyi Géza szóvá tette, bogy a miniszterek a .hozzájuk intézett interpellációkra nem válaszolnak. Az elnök érdezze meg a miniszterelnöktől, bogy •mely interpellációkra kivannak (válaszolni, — mondotta Polónyii Géza. Az elnök szerint az ily kérdés házszabályellenes volna, mert a miniszterek minden interpellációra kötelesek válaszolni. A Ház ezután áttért a napirendre: a kormány programjának megvitatására. Különösen Apponyi Albert beszélt sokáig. Egy-egy kijelentése békés szándékról tanúskodott. Az ülésről ez a tudósítás szól: Návay Lajos elnök féltizenegy óra után nyitotta .meg az ülést és számos apró bejelentést tett. A napirend előtt Polónyi Géza szóvá teszi, bogy a napirend szerint 146 interpelláció maradt válasz nélkül. Ezek közt — úgymond — vannak interpellációk meghalt képviselőktől s vannak interpellációk olyan miniszterekhez, akik politikailag meghaltak. Ez már valóságos paródiája az interpellálási jognak. (Zaj a többségen.) Valami rendet csinálni kell, ha nem akarjuk, hogy a napirend kötetekre menő terjedelemben tartalmazzon választ váró interpellációkat. Meghalt képviselők s nem létező miniszterek interpellációit törölni kell. Az elnök: Polónyi indítványa bizonyos tekintetben házszabályellenes, mert a minisztereknek kötelességük a7/',ínterpellaőí1ól/ra válaszolni. Az igaz, hogy vannak iuterpelkY; ciók nem létező képviselőktől és nem létező miniszterekhez. (Derültség.) Ezeket majd csillaggal megjegyzik, bogy önmaguktól tárgytalanná váltak. Egyéb újítást tenni nem lehet. Polónyi Géza ujabb felszólalása után az elnök bejelenti, hogy a néppárti Huszár Károlynak engedelmet adott, hogy az ülés végén, háromnegyed ikét órakor sürgős interpellációt terjesszen elő .a villamos balesetek dolgában. Következik a kormány bemutatkozása kapcsán megindult vita folytatása. (Apponyi beszéde.) Apponyi Albert gróf: A miniszterelnök beszédében egy nagy rejtélylyel állunk szemben.' Miért ment el Héderváry? Elvesztette a király, vagy a többség bizalmát? A többség még ma is bízik benne. A királylyal hasonlott meg? Mikor a rezolució dolgában aggodalmát nyilvánította, Kihuen rögtön elejtette a rezoluciót. Igaz, bogy elvben fentartotta álláspontját, de ebben szolidáris volt vele Lukács s a többi miniszter egyaránt. Ha tehát ő neki e miatt kellett menni: mint jöhettek Lukács és a többi miniszterek? Nem lehet az, hogy a miniszterelnökök csak ugy változzanak, mint a bábjátékban a bábok, kell ismerni a változás indokát is. Mi csak azt látjuk, hogy Lukács, a horvát tárca betöltésén kivül ugyanazon kabinettel, ugyanazzal a programmal, ugyanazzal a horvát politikával, véderővel s választójogi állásponttal jött, amivel Kbuen ment; fölkéri tehát, fejtse ki a képviselőház előtt jövetelének valódi alkotmányos indokait. A Kossuth-párt nevében kijelenti, hogy a Lukács-kabinettel szemben, minthogy semmi változás nincs, — a Kossuth-párt ugyanazon az állásponton van, minit volt K/huennel szemben. (Lukács föladatai.) Lukács két nagy föladattal jött: .a véderő és a választójog megalkotásának föladatával. A véderő dolgában helyzetét Khuennel szemben semmi uj momentum nem könnyíti, sőt a póttartalékosok kérdésében az ellentét s a nehézség még növekedett, A választójog kérdésében sem jobb a helyzete az uj kormánynak. A jelenlegi választójogi törvény ós eljárás végkép diszkreditálva van, morális értéke nincsen. Az uj választási törvényt ennek a Háznak meg kell alkotnia. Egyetért a miniszterelnök elvi kijelentéseivel; azt hiszi, a probléma konkrét megoldásakor nem lesz nehéz ez alapon meg is egyezniök. (Helyeslés jobbról.) Kbuen távozásának megfoghatatlan volta egy elszomorító képet ad, aminek azonban szemébe kell nézni, mert esak igy tudjuk helyesen megítélni a helyzetet. Itt van mindjárt a horvát állapot. Az alkotmány felfüggesztése súlyos, aggodalmas dolog az ország egy részében s nem történhetik anélkül, bogy a kormány az intézkedés indokait az országgyűlés megvitatása alá ne bocsássa. Felszólítja a kormányt, tegyen erről részletes jelentést, melyet aztán a Ház tárgyalás alá vehet. Súlyosabb világításiba állítja a többség helyzetét a rezolució története. Auffenberg alkotmányellenes beavatkozása a tervezett törvénymagyarázatba elintézve nincsen. A hadügyminiszternek ki kellettt volna jelentenie, hogy beavatkozása nem igaz. De ez nem történt meg, a többség elégtételt egyáltalában nem kapoítt, legfölebb azt, bogy Tisza a delegációban az ellentétek fenforgását s fenmaradását megállapította. Az osztrák delegáció túlkapásai, a magyar delegáció összetételének meg nem engedett bírálata a legkibivóbb, a legflagránsabb betolakodása volt a magyar törvényhozás jogkörébe. Részletesen ismerteti ezután az osztrákok kibivó viselkedését, alkotmányunkba váló betörését, A legsúlyosabb jelenség még is az osztrák miniszterelnöknek a Reiohsrathban mondott beszéde volt. Nemcsak elmulasztotta azt, hogy visszautasítsa egy barátságos ál"íteaJL.belügyeinek sértő tárgyalását. Ellenkezőleg, jo£8Í formál arra, bogy egyenesen beavatkozzék Mhy^onszág dolgaiba, S még hozzá kell vennünk, zett sajtóhadjárat folyik ellenünk; Amerikában például április 14-én egyszerre 32 lapban helyeztek el egy Magyarországot gyalázó cikket. Ez a világnak, a müveit közvéleménynek tervszerű előkészítése sötét célok keresztülvitelére. Ez a többség azért létesült, hogy helyreállítsa a nemzet és a király bizalmát. Megtörtént ez? Részesül a többség felülről erkölcsi támogatásban? Mivel nem részesül, nem marad számára más, mint a békés kiegyenlítés. Ebben szivesen támogatják. De ba ezt nem tudja megteremteni, ba erőszakhoz nyul, akkor .az ország érdekében azt mondja, hogy minél hamarább essünk tul ezen a kísérleten. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon.) (Bakonyi beszéde.) Bakonyi Samu szólalt föl ezután és kijelentette, hogy hozzájárul ahoz, amit Apponyi mondott. Ha a kormány a maga letört politikájával meg akarja valósítani az ellenzék letörésének tervét, az ország érdekében ajánlatos volna, ha ezt mielőbb végrehajtja. Minket letörni nem lesz olyan könnyű dolog. (Zaj a jobboldalon.) A kormány programjában a szociális törvények tervezetét a maga részéről is helyesli. (Zichy Aladár beszélt.) Zichy Aladár gróf arra hivatkozva, bogy a kormány változás a miniszterelnök nyilatkozata szerint nem jelent rendszerváltozást, kijelenti, liogy a néppárt a mai kormánynyel szemben is ugyanarra az álláspontra helyezkedik, minit az előbbi kormánynyal szemben; ha a kormány üdvös törvényjavaslatokat terjeszt elő, azokat a néppárt meg fogja szavazni. A választójogi reform ügyében a miniszterelnök nyilatkozatát nem tartja kielégítőnek. A katolikus autonómiára vonatkozó nyilatkozatot is kevesli; a korimány ne csupán ígéretet tegyen, hanem terjessze elő magát a javaslatot, melyet már minden trónbeszéd és minden kirmány ígért és minden országgyűlés sürgetett. Egry Béla a pártonkívüli függetlenségiek álláspontját fejti ki a kormány programja-