Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-05 / 104. szám

1912 május 3. DÉLMAGYARORSZÁG 17 A nőmozgalom és a férfiak. Irta: Ágoston Tétemé. Minit 'ahogy sokan Hevesen állítják, liogy *a rcmozgáklmj la ncknieik a férfi'ak etílení k'iüz'delime, ép oity .tévepés mi.a 'már azt hinni, •hogy a férfiak e'ilenszcnvö 'a nÖmozgálictm.rnail szcimben általános jelenség. Az igazság kjörülteliíl ott 'vari, hegy 'a férfiak és nők •eÜlég (nagy tömegét egyáltalán, nem ís étdeklik a társadalmi iprotlOmák és mozgallima'k s csak 'akkor vesznek roPuk tudomást, mikor fnár iregmáisikaitatl'an tények előtt állnak. Akkor aztán meglepődnek, esetleg megrökönyödnek az irtáson, de azután IhUrraroscin nlapiirend-ro térnek fölötte s éip oly könnyek belien,yugiszianak, iminf az elioöbi helyzetbe. Mindig csak kis csoportok azok, mélyek ai mozgalmiakat vezetik, vagy elleniük dolgoznák. Igy van ez a né'imozg'alcmi.nál is, de a dcliog-természetéből, folyik, '.rogy itt a vezércsaipatib'an tuínycríjcian nők vállnak, hisz ck "érzik legintenzivebbem a változás szükségességét. Az átlagférfit a keinyérkeresés gondija s •a sajált egyéni 'érvénykisüiése. annyiina etlifogíaíija, Ihogy a nőkérdés mindaddig teljesen Ihidegen hagyja, imig a> pályáján 'megjelenő ellső nők figyelmét! erre a kérdésre nelm irányítják. Hogy a fogadtatás nejm léket szivelyesi, az egész íer'n észetes, ő csak az uj versenytársat látja a nőben, azt, aki a pályáiján való haladás nehézségeit fokozza s nemi kutatja, Ihogy a nő't a megélhetés s az egyéni fejlődés kényszerúlségei baj tolta erre az útra. A szíiklátkörü férfiak ellenszenve a konkurenssel szemben kifejezést nyer aztán olyan törekvéseikben, ihogy a nők ugyanazon murikaszolgálltatátaért ki71 oánborpatkány. (Heinricli Heine.) Éhezvén, vagy jól lakván, Kétféle faj a patkány. A jól lakott marad, ahol Lakik, de az éhes vándorol. Megy messzire vándorlásuk, Nincs nyugtuk, maradásuk. Előre haladva, nincs vihar, Mely visszatartja, nincs zivatar. Magas hegyekre másznak, Tavakban úszva árnak; Sok vizbe fúl, töri ki nyakát. Nem bánja a többi, siet tovább. Fertelmes nagy a szájuk, S a patkánykoponyájuk. Egyformán mind lenyírva, biz az Egész radikál, patkánykopasz. Nincs erkölcsük, vallásuk, Istenről sincs tudomásuk; A kölykeit nem kereszteltetik ők, S közös javak ő náluk a nők. Nem él ez a banda másnak, Csak az evésnek, ivásnak, Eszébe se jut, amig falat van S ital, hogy lelkünk halhatatlan. Fenn nem akad ily patkány Se nem poklon, se macskán. Nincs pénze, nincs vagyona, s a cudar TJjonnan osztozkodni akar. sebb díjazásban részesüljenek, azzal érvelve, hogy a nőiket az anyai Ihüvaitás sokszor elszólítja a mdirJkáltói Hogy viszont a nők, különösem "bizonyos pályákon, imint például a tanítóin,.mennyivel' lö'tb rátermleitséget és odaadást tanuisit mimikájában, s ezzel áitaíáb'an tő e Ili emszolg áltat ásít nyújt1 az aránylag csekély szám u mulasztási esetekkel szenten, azt megfejelő igazságérzettel ineím; üehet elvitatni. A női pályaválasztás szükségessége sokkai) ér.ih'en'őll!neki tűnik azonban az oly férfi szem éten. kinek családjában egy 'vagy több olyan eltartásra szoruló asszony •vam, kinek gondja, Iha nemi is törvény szerint, de rokoni kiciíeíességiénél fogva őt illetné. Mi venre/ha minc'azck a nők, kik most maguk tartják el magukat, ai családijukban fcvő férfiaktól követelnék eltartásukat? 'Nagyon sclkan nem tudnának ennek a legjobb akarattal sem! 'megfelelni. Vau még egy nagy csoportja a férfiaknak, kiket nem a versenytől valló áélíeíeim tesz a nő'k előrenyorfulálsának minden, tünétéveil szemben idegessé,, hanem!' akiknél feicuipnn piszkihoícg'iaiií 'motívum cjk szerepelnek. A jó pozícióiban lelvő férfiak ezek, a 'kik nagyon is tudatában vannak annak, ihogy pénzűk és befolyásuk milyen 'hataknai biztosít inekik a. nők felett is. Nincs 'mit tagadni fcennei: ezek a férfiak prezstizsükef féltik. A férfi évezredeken át hozzászokott álhoz. hogy a nő eingedel'meskedij'ék, hogy a nő a férfi felső'bbségét és tekintélyét mindenben elismerje, már pedig a feminizmus ezzel szemben jogot követel éis érvényesülési lehetőségeit. A férfiak .azért még soká fognak olyan nőiket választani, kiknek engedelmes természetéJaj, sergük már közel jár! Veszélyezett e hely már. Előrenyomul, már hallható Lármája s a száma légió. Jaj, végünk! semmi korlát, A várost ostromolják! Elveszti fejét, megrázza ezerszer A bölcs tanács, meg a polgármester. Fegyvert ragad a polgár, Kiált a pap, hogy oltár S tulajdon van veszélyben, a Jogállamnak a palládiuma! De prédikáció, harangszó, Bölcs rendelet, mind pusztába hangzó. Higyjék el, sőt puska, ágyú Szintén nagyon csekély hatású. Hiába mind, hiába valók a Szép frázis, elcsépelt mondóka. Patkányt nem foghat, már ez tiszta Dolog, szillogizmusz és sofizma. A patkánykritikát ki nem állja, Csak a gombócleves vaslogikája, S a marhasült nyomatékos érve, Kolbászidézettel kisérve. Egy vajban pörkölt hallgató hal, A radikál tömegre jóval Nagyobb hatással van Mirabeaunál, Vagy bármi szónok, akár Cicerónál. Fordította: Sponer Andor. ben h izmaik s a kiről tfudják, ;hogy bármilyen magas piedesztálra is álliitsa őket férjük, azért ők mégis föltekintenek a legmagasabb piedesztálról is: a férjükre). Hogy az előszeretettel hangoztatott női eszmény: a piedesztálcn álló nő fogalma ö a mő helyzete közt a valóságban milyen nagy ellentétek vannak, arra mindinkább rá .fognék jönni férfiak, nők egyaránt. S erre nézve e.ég azt az egy példát felhozni, hogy a férfi poezise az eszményített növel szemben mint változik azonnal rideg .prózává), amikor a nő a kényszerűség hatása alatt és emberi méltóságára ébreülve, a felnőtt ember jogait a maga számára is kezdi hangoztatni. De azclk a férfiak, akiknek van szemük és szivük az emberi küzdelmek meglátására és megérzésére, azok már ma sem állanak idegenül a inőmozgalcimmal szemben. Mert 'belátják, hőgy a megváltozott viszonyok erős nyomása készteti a nőket az előrenyomulásra és a kulturértékek elsajátítására. A mlirit a háztartási munka ágai egymásután hullainak ki a .nő hatáskiörébő'l, olyan mértékben szorul mind kisebb körre tevékenysége s csökken 'háziasszonyi jelentőségei s ezalatt körülötte mind gazdagabb változatban fejlődik ki a modern élet s az ezerféle, érvényesülési lehetőség. S mig a férjétől' eltartott nő csak kényelmes háttériből szemléli ezeket a nagy változásokat, addig a nőknek másik s ma már neim kisebb ifeíe önmagára van utalva s keményen részt vesz a termelési munkában s valljuk meg, hogy a nehézségek, amilyen a kellő képzettség gyakori hiánya, a társadalmi elő ítéletek s egy átmeneti helyzet minden hátránya dacára is megállja a helyét. Hogy ezt .az előretörő mozgalmat az ;egyéTlz angoíok öafa. — Rudyard Kipling. — Már egy ezredéve tápláljuk a tengert És még mindig éhes ez a szörnyeteg. Nincsen egy hulláma, hol nem ringtak volna Megfulladt, hajótört angol emberek Legjobb katonáink a tengernek adtuk, S ez még mindig hallat morajló panaszt. Tenger kék vizének, hogy ha vér az ára: Hatalmas, nagy isten megfizettük azt. Nincsen egy hulláma tengernek húzódó, mely egy hajóroncsot ne emelne fel ; Nincsen egy hulláma a partnak húzódó, mély tetemet, hullát ne seperne el. Elhagyatott parton homokba sülyeszti S fölötte a szellő mindig ott virraszt; Tenger viz 'sirének, hogy ha vér az ára, Hatalmas, nagy isten megfizettük azt. Már egy ezredéve tápláljuk a tengert, És a szörnyetegnek sohasem elég. Tápláljuk, mióta először hajóztunk És amig csak kék lesz fölötte az ég. Etetünk, táplálunk végtelen szép mélység, Amig az úristen egykor kiapaszt! Tenger kék vizének hogyha vér az ára: Hatalmas, nagy isten megfizettük azt. Fordította: Szebenyei József. «