Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)
1912-05-05 / 104. szám
Í912 május á. dElmagyarorszáq szokások és népbabona ellen. Előadó Schossberger Sándor dr. — Az állami gyermekvédelem kötelékébe tartozó gyermekek munkaerejének kihasználása a mezőgazdaságban és az iparban. Előadó Széli Imre dr. — A telepfeliigy-elet hatályosabbá tétele. Telepfelügyelőnők, másodfokú telepfeliigyelőnői intézmény. Előadó Túrcsányi Imre dr. — Mily intézkedések lennének teendők, hogy a testi; vagy lelki fogyatkozásban^szenvedők számára, korkülönbség nélkül a társadalom bevonásával intézmények létesíttessenek. Előadó Léray (Ödön dr. — Küzdelem az alkoholizmus ellen. Előadó Edeima nn Menyhért dr. — Küzdelem a tuberkulózis ellen. D.ispanserek, szanatóriumok, tuberkulotikns családok gyermekéinek kényszer eszközökkel megóvása. Előadó Ormos Béla dr. — A szoptatási, illetőleg a dajkasági kényszer szigorítására. Előadó Brokes Győző dr. — A telepek hálózatának kiterjesztése, kisebb telepek alapítása. Előadó Takács Manó dr..—- Büntetőjogi megtorlás a gyermekek ellen elkövetett bűntetteknél és kihágásoknál. Előadó Egressi Lajos dr. — Csecsemőkórház, mint a gyermekmenhely kisegítő intézménye. Előadó Mát hé Gábor dr. —- A gyervnekgondozónők intézményének fejlesztése. Előadó Heinrieh Béla dr. —; Csecsemő gondozás, gondozási és felügyeleti dijak. Előadó Gobby Gyula dr. A szakértekezleten részt vesznek: Kőszeghy Sándor miniszteri tanácsos, a gyermekvédelmi ügyosztály vezetője, Buffy Pál dr, miniszteri tanácsos, a gyermekmenhelyek országos felügyelője, Nagy Samu dr, miniszteri titkár, Barkóézy László belügyminiszteri fogaliavm, Bajza Géza belügy miniszteri özámviza*áló, >m?*t Sándor -dr, Ji*r. tanácsos, a bfectóptatj gyewnelftnepbely igazgatója, Leitner Ernő őr, az aradi gyergnektnenb^ly iga«gató főerwoaa, Nutzer Lajos dr, a tmtualoéeei gyermatori ftibaly igazgató főorvosa. Cseresznyéi Jőaaaf dr, * vwapréani gyermaksnecjialy igazgató főorvosa, Genertich Gtuwfcár dr, a kotówrári gyam^kmandtsly égazgntó főorvosa, Sohossberger flófldor dr, á tómoavári gysrznuJtetton^aly igazgató főorvosa, Széli Imre dr, a grínlai gyermdkmoEÚb-ely igazgató főorvosa, Léváy Ödön dr, a belügyminisztérmmba. beosztott igazgató fporvos, Edelmann Mentiért dr, a nagyváradi gyermekmenhely jgazg^tó főorvosa, Ormos Béla dr, a szombathelyi gyermekTTjeubely igazgató főorvosa, Brokes Győző dr, a debreceni gyermekmenbs-ly igazgató főorvosa, T ok ács Manó dr, a marosvásárhelyi gyermekmenhely igazgató főorvosa, Egressi Lajos dr, a kecskeméti gyermek menhely igazgató főorvosa, Máthé Gábor dr, a kassal gyermekmenhely igazgató főorvosa, Heinrieh Béla dr, a rimaszombati gyermekmenhely igazgató főorvosa, Gobby Gyula dr, a pécsi gyermekmenhely igazgató főorvosa, Szudarerich Ferenc dr, a szabadkai gyermekmenhely igazgató főorvosa, Túrcsányi Imre dr, a szegedi gyermekmenhely igazgató főorvosa, Lghr Gyula, a temesvári gyermekmenhely gondnoka. Vadász Gától", a má/i Géza, az ai;%ki gj^i^^ij^^ Hm^yék mim a Az. óub-^ttt t^y^t t^üleí.lloíi; t^iteteghazÁts dj; poísíivw'é§^fléí- Az t^siuúk'Á vágóit ég. kultürálrs iutózüipnyiúb megtekintik a vát'osíi víztorony t, az állami szgjnkórliázat, bábaképzot, állami gyermekmenhelyet, Árpád-otthont, az országos gyermekvédő liga és a Pálfy-gyár tanonc-otthonát, .a kerületi 'csillagbörtönt, •muzeumot és Dugonics-könyvtárat, a Dmke internátust, siketnémák és vakok -intézetét. A szakértekezlet előmunkálatait Túrcsányi Imre dr, a szegedi gyermekmenhely kiváló igazgató főorvosa végzi nagy szakértelemmel és nem kevesebb munkával. Nagy érdeme lesz neki abban, hogy ez a kongresszus a magyar gyermekvédelem ügyét jelentős lépéssel fogja előbbre vinni. Névtelen öngyilkosok. — Az abbáziai játékbank áldozatai. — (Saját tudósítónktól.) A mult év nyarán néhány kártyás gróf és néhány busás haszon után sóvárgó vállalkozó játékbankot alapított Abbáziában „Casino des Etranger" címmel. Egyelőre csak 20.000 korona alaptőkét hoztak össze. Ez elég volt az előleges, az Amalien-villa kibérlésére és berendezésére. A társaság Hardegg János grófot, a feudális osztrák mágnást választotta meg elnökéül. A pénzt azonban nagyrészben magyarok adták össze. És pedig Zimonyi Schmarcz Mihály épitési vállalkozó, Brájjer Lajos dr. lapkiadó, Virág Jenő kávékereskedő, Fodor Géza dr. királyi tanácsos, fürdőorvos, Székely József bankigazgató ós Tibor Róbert bankigazgató és még számosan. A kaszinó azután egyesült az „Adria Club"-bal, amelynek csakis mágnások lehetnek tagjai. A pazar kényelemmel berendezett villa második emeletén jói elrejtett bejáratok és lefüggönyözött ablakok mellett 25 koronás belépődíjjal bakkarat folyt. Itt vérzett el egy este Szántó Aladár is, a Jelzálogbank igazgatója, aki néhány héttel ezelőtt lőtte agyon magát Az abbáziai kaszinóban 40.000 koronát veszített egy éjjel. A vagyonának többi részét a budapesti kaszinókban szedték el tőle. A voloszkai kerületi parancsnokság végre kénytelen volt közbelépni és a bakkarattermeket bezáratta. A játékbarlang a lovacskajátékon fosztogatta ezután a kezei közé került áldozatokat. A lovacskajáték abból áll, hogy a játékosok kilenc számra tehetnek pénzt. Egy koronától 20 koronáig. Le ha ugy tetszik, tehetnek ugyanazon számra ötvenszer 20 koronát is. Ezután a krupié megindít egy kis fehér golyót, amely körbe fut a kilenc számon és amikor megunja, megáll valamelyiken. Akik arra a számra tettek, ahol a golyó megállt, azok nyertek. A bank hétszeres pénzt fizet, noha kilenc számjegy után szedte be a tételeket. Lehet ezenkívül oszlopokra is játszani. Két számoszlop van : i—2-3—4 és 6—7—8—9. Ha azonban az 5. számon áll meg a golyó, minden tétet a bank zsebel be. Hogy milyen kitűnő üzletnek bizonyult ez a játékbarlang a hihetetlenül nagy pausálék és egyébb sápok ellenére is, legjobban a részvények árfolyamértékéből lehet megállajpitani. Az ezerkoronás névértékű részvényeket egy hónappal ezelőtt még 1800 koronáért árusították. Ma már 2600 koronáért" "tehet csak 'kapni' nagy utánjárással. A „Casiaó (les Etrangers" óriási nyerességgel dolgozik, mert a vesztés játékosokkal szemben raág csflfc annyira előzékeny, hogy annyi pénzt adna n^uk, amennyivel elutazhatnának. A fiumei, vasúti, állomáson napirenden vannak a legkétségbeesetebb előlegkérések a podgyászokra, Az abbáziai és fiumei zálogházak forgalma Jpedig a kaszinó működése óta megtízszereződött. Az elmúlt héten nyolc uri asszony fordult panasszal a voloszkai kerületi kapitánysághoz a kaszinó ellen. Mind a nyolc asszonyt kifosztotta a kaszinó, ugy, hogy kénytelenek voltak a kerületi parancsnokság kényszerutleveleit igénybe venni, mert másképen nem tudtak elutazni. E héten még szebb eredményeket ért el a kaszinó: Három áldozata agyonlőtte magát Laikus ós a viszonyokkal nem ismerős embereknek természetesen fogalmuk sincs, hogy Abbáziában mit jelent egy öngyilkosság. Nemcsak a hatósági személyek, hanem még a legérdektelenebb emberek is egyszerre megnémulnak. A Kurdirekció láthatatlan kezei elnyúlnak mindenüvé. Mellesleg megjegyezzük, hogy a főigazgatóság dr. Glasz Gyula főorvos utján a kaszinó igazgatóságában is érdekelve van. Egy igazgatói tagság horribilis tantémmel és 60 korona napibiztosi dijjal jár. Amikor elterjedt a hir Abbáziában, hogy egyszerre három öngyilkosság törtónt, egy a „Pension Breiner"-ben, kettő pedig a „Palace-Hotel"ben, nyomban fölkerestem a voloszkai kerületi kapitányságot és megkérdeztem: — Tudnak-e önök arról, hogy egy budapesti zsidó vallású magánzó a „Pension Breiner"-ben öngyilkosságot követett el és a „Palace-Hotel"ben pedig egy fiatal bécsi házaspár pusztította el magát a kiszinóbeü nagy veszteségek miatt ? A kerületi kapitány egész nyugodtan kijelentette : — Mi nem adhatunk ebben az ügyben fölvilágosítást. Tessék talán az abbáziai rendőrkirendeltségünkhöz fordulni. Elmentem az abbáziai rendőrökhöz. Megismételtem a kérdést. — Mi nem tudunk semmit öngyilkosságokról — mondotta egész bárgyuan a kirendeltség vezetője. — Lehet, hogy a mentők tudnak róla. És előttem megkérdezte telefonon a mentőket. Horvátul beszéltek, hogy esetleg ne vehessek ki semmit a válaszokból. A kisórő tanúm azonban ért horvátul ós a legnagyobb megütközéssel vettük észre, amint a rendőr első kérdésére ,igen"-t kapott feleletül. — Igen? Tudok? — ismételte meg a rendőr. Azután dadogva egész másról kezdtek csevegni ós a végén a rendőr kijelentette, hogy a mentők sem hallottak semmit az öngyilkosságról. Elmentem a mentőkhöz is. Még bele sem kezdhettem a mondókámba, amikor az ügyeletes mentő megrémülten vágott a szavaimba: — Oh kérem ! Mi nem tudunk semmit arról az öngyilkosságról. Bennünket nem hívtak sehova. — Talán lenne szives megmutatni a napi följegyzések könyvét? — kértem a mentőt. — Megmutathatom, ha akarja — hangzott a válasz, — de abba ugy sincs az följegyezve. A mentő maga is észrevette, hogy elszólta magát, amelyet nyomban egy más elszólással is tetézett: — Tessék talán ott a penzifiban érdeklődni. Elmentem a penzióba is, A „Pension Breiner" tulajdonosának, a felesége fogadott. — Eltemették már szegényt? — rukkoltam ki a kérdéssel minden bevezetés nélkül. — Nem mondhatok semmit. Nem tndok semmit, — mondotta halálra rémülten, de egy szóval Haas Fülöp és Fiai Legnagyobb választók mindennemű teremős fntészőnyegek, tüll, csipke és szövetfüggönyök, teritők, paplanok, vas- és rézbútorok stb. Közvetlen behozatala eredeti bútorszövet- és ágynemű - gyárosoknál Szeged, Kárász-utca 10. sz. Hitelképeseknek részletfizetésre is. tea- és