Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-05 / 104. szám

6 1912 imájus 4. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Szinházi műsor. Vasárnap délután A görög rabszolga, operett. Vasárnap este Berkovics és társa, operett. VIA Hétfőn Györgyike, drága gyermek. (Fenyvesi Emil vendégfölléptével.) Páratlan 3/a bérlet. Kedden Kis pajtás. (Fenyvesi Emil vendéggel.) Paris V» bérlet. Szerdán Nincs tovább. (Fenyvesi Emil bucsufellépte.) Páratlan s/a bérlet. Csütörtök Bál az udvarnál, operett. Bemutató. (3/a Pénteken Bál az udvarnál, operett (*/») Szombaton Bál az udvarnál, operett. (2/s) Vasárnap este Bál az udvarnál, operett. (3/a) A tavaszi tárlat. (Saját tudósitónktól.) A Szegedi Képzőművészeti Egyesület, tavaszi tárlatának május 12-én, vasárnap lesz a megnyitása. A naprólnapra szenvedélyesebb harcok után végre a tárlat dátumáig elérkeztünk. A legsúlyosabb bonyodalmak 'azonban most nyomultak előtérbe. a szegedi festőművészek közül többen kijelentették, hogy a tárlaton nem állítanak ki képet. Ez az elhatározás a mütáros körül kitört kavarodással van kapcsolatban. Megírtuk már, bogy Gyuritza Sándor dr, az egyesület igazgatója Bruck Lajos és Vajda Zsigmond budapesti festőművészeket kérte föl a tavaszi tárlat rendezésére. A szegedi festők elégedetlensége emiat botrányba fúlt. Részletesen ismertettük a művészek mozgalmát, amely az egyesületből való kiválásra irányuk. Az emlékezetes választmányi ülés után pedig, amelyen bizalmat szavaztak Gyuritza Sándor dr-nak, a festők „Hat szegedi piktor és egy szobrász" aláírással levelet irtak Bruck és Vajda művészeknek, hogy kollégialitásból lépjenek vissza a tárlat rendezésétől. a budapesti művészek engedtek a kollégáik óhajának: lemondtak a tárlat rendezéséről. Ezt közölték is Gyuritza Sándor dr-ral. Most újból megindult a kapkodás, bogy mi lesz a tárlat rendezésével? A megnyitás napját már kitűzték, — de ki rendezi a tárlatot? Előkerült Sebestyén Károly imütáros neve, reá bízták a tárlat rendezését. Az idő azonban már nagyon rövid, csak néhány nap hiányzik a vernisszázsig. Ilyen munkára pedig egy ember képtelen. Fölmerült az eszme, liogy a Műcsarnok egy rendezőjének a közreműködésével kószitik majd elő a tárlatot. A szegedi festők egy része azonban ezzel a megoldással szemben is elégedetlen. Ezért határozták el, liogy nem vesznek részt a tárlaton. Tény az, bogy eddig egy szegedi festő sem küldött képet a tárlatra. A budapesti anyag már megérkezett. Háromszáz képet küldtek Budapestről. * Rapaics Radó emlékszobra. Markup B'éla szobrász, a Rapaics-szoibor készítője levelet, irt :a ,'RQl^árimesteEnek, akit arról értesít, liogy az emlékmii vet a joyő héten leküldi Szegedre. A szobor leleplezése ilyenformán rövidesen megtörténhetik., annál is inkább, mert-a talapzat tudvalevően már készen van. * Szerződiété*. Andor Máriát, a Krecsányiféle színtársulat volt drámai művésznőjét, akit a temesvári és budapesti közönség jelentós sikerei révén előnyösen ismer, Reinliard (Miksa, a világhírű igazgatórendező, a berlini De-ut sebes Theater tagjai sorába szerződtette, A szegedi apacskirály elfogatása. — Díjbirkózó és hal rendőr, —• (Saját tudósitónktól.) Bonnotra, a francia apacsok királyára rá kellett robbantani a rejtekhelyét, tűzzel vassal és csak holtan tudták kézrekeriteni a rablógyilkos apacsot. El etéf, e'lfogatását misztikum, romantikus patina vonta be. Ez a betyárromantika féle nemcsak Páris specialitása, henem minden országé, minden vidéké, de természetesen más-mais eredeti nűausz választja el egyiket a másiktól. Nékünk is vannak apacsaink, bátor elszánt fickók, akárcsak Bonnot társai. Szombaton délelőtt a szegedi rendőrség összeütközött egy apacsbandával. Túri József dijbirkózóval és nővérével. Turi Juliannával, aki nem díjbirkózó ugyan, de azért liárcm rendőrrel harcolt egyszerre. A Turi testvérpárt hét rendőr tudta csak megfékezni és ártalmatlanná tenni. Turi Józsefet és Turi Juliannát sokan 'ismerik Szegeden. Turi József garázda ember, bikaerejii és iszákos. A nővére hires leánykereskedő, kinek niég nemrégen ismert üzlete volt. Kiskorúaktól, nagykorúakig mindenféle csemege kapható volt a boltjában.- Ült is érte vagy egy évet. Szombaton a testvérpár mulatott, berúgott, törtek zúztak és mikor jöttek a rendőrök, harcba szálltak. Három rendőrt lefegyvereztek, csak hét rendőrnek sikerűit a Turnékat bevinni a rendőrségre. Még itt is folytatták a háborút, a díjbirkózó neki támadott Borbola Jenő dir osztályjegyzőnek, szerencse, hogy a rendőrök idejekorán megfékezték. Turiékat levitték a szuterénbe, hatóság elleni -erőszak miatt indul meg ellenük az eljárás. Érdekes, hogy a törvény értelmében Turi Józsefet, dacára, ihogy a közre veszélyes, szabadon kell bocsájtáni. Pedig mennyivel logikusabb volna ezt a veszedelmes embert fogva tartani, mint például azt a kis megtántorodott bankhiivatalnokot, aki két-három ezer koronát sikkasztott. Ezen segíteni nem lehet, sok kis üres ablak van a magyar törvényen, amin épen a nagy bűnösök bújnak ki. A minden izében érdekes apacsháboru előzményei a következők vo'ltak: Turi József szombaton reggel a. Szent István-téri Dragiilla-féle korcsmában mulatott Turi Julcsával. Bort ittak, majd ugy kilenc óra tájban a dijbirkozó garázdálkodni kezdett. Horváth Pál korcsmárosnak Juliska nevü leányát pofon ütötte, ugy, hogy ez a földre bukott. Turi Julcsa viszont a korcsmárosnéval veszett össze valami nő-ügyön. A verekedés hevében Túri Julcsa beleesett a cimbalomba és jelentéktelenül megsértette az arcát. Kicsit vérzett, de a ravasz asszony, számítva a következményekre, bemázolta az arcát vérrel. Ezt látta meg a bátyja, Turi József, aki dühbe jött ós törni-zúzni kezdett. A nagy zajra rendőrök jöttek. Megkezdődött a háború. Turi József kiállt a korcsma közepére és ezt ordította: — Én vagyok a világ legerősebb embere, aki hozzám nyul, az a halál fia! Lippai rendőr közeledett a dijibirkozóhoz, kapott egy olyan pofont, hogy szikrázott tőle a szeme. Végre azután öt rendőrnek sikerült elfogni Túrit. Kettő meg a nővérét támogatta, igy a társaságot be-tudták vinni a rend-őrségre. Borbola Jenő dr ügyeletes rendőrtisztviselő, szobájába kerültek: a dijbirkozió, a nővére, a korcsmárosok, a tanuk és vagy hét rendőr. A rendőrtisztviselő orvoshoz utasította a verekedésben megsérülteket, hogy látleletet vetessenek fel magukról. Turi Józsefet pedig, mivel látta, hogy ittas, őrizet alá akarta helyezni. A dijbirkozót elöntötte a düh. Igy ordítozott: — Majd megmutatom én, ki vagyok! Agyonverem az egész társaságot! Ezzel neki ugrott a rendőrtisztviselőnek, de ugyanebben a pillanatban a rendőrök elkapták a dühöngő embert, Turi József azonban kiszabaditoíta magát, a hét rendőr kezei közül és rúgni, vágni, harapni kezdte őket. Rettenetes pánik támadt erre a szobában, a tanuk, a korcsmárosék ijedten menekültek ki a folyosóra. Borbola Jenő dr még rendőröket hivatott he, akik azután lefogták a dühöngő embert és kicipelték a folyosóra. Itt a Sötét folyosón újból kiszabadult a dijbirkozó. Egyik rendőrt a földre taszította, a másikat hasba rúgta. Az egész városháza alármirozva lett a tusakodásra Végre is a rendőrök győztek. Közrefogták még egyszer Túrit, dzsiu-dzsieu fogással földre teperték, közben természetesen agyba-főbe püfölték, ugy, hogy a dijbirkozó elalélt, orrá n-szájón jött a vér. A dijbirkozó még itt is ordított: — A világ legerősebb emberét csuktátok le, de ha kiszabadulok, agyon verlek benneteket. A szomszédos szuterénbe Turi Julianna került, aki szintén boszut esküdött a föld valamennyi rendőre ellen. Igy törtónt a szegedi apacskirálynak és nővérének elfogatása. Gyermekvédelmi szakértekezlet Szegeden. — Az értekezlet programja. — (Saját tudósitónktól.) A belügyminiszter a gyermekvédelmi munkásság minél sikeresebb és tökéletesebb tétele céljából elrendelte, hogy az állami gyermekmenhelyek összes igazgató főorvosai és gondnokai a gyermek. menhelyek székhelyein értekezletet.tartsanak. Az első értekezlet. 1910 április -havában * Kolozsvárott volt. A második szakértekezlet Szegeden lesz, május 6-ikán veszi kezdetét-és május 12-ikéig tart. A szakértekezlet elnöke Kőszeghy Sándor miniszteri tanácsos, a helyettes elnöki teendő-' ket pedig Bmffy Pál dr, a gyermekmenhelyek országos felügyelője látja el. A: szakértéhezleten a jegyzői teendők ellátásával Barkóczy László belügyminiszteri fogalmazót bizták meg, a számviteli és háztartási kérdésekben pedig a szaktanácsok megadására Bajza Géza belügyminiszteri számvizsgálót rendelték-ki. A tanácskozásokat mindennap délelőtt 9 és 12, délután pedig 3 és 6 óra között tartják meg. A szakértekezlet egyik főtárgya lesz az állami gyermekmenhelyek ügyviteli szabályzatának megvitatása és ennek a tervezetnek előadója Nagy Sámuel dr belügyminiszteri titkár lesz. A szakértekezleten megvitatandó kérdések sorozata a következők: Az állami gyermekvédelem kiterjesztése a menhelyek kötelékébe nem tartozó és magán dajkaságba adott csecseinőkre. Előadó Szana Sándor dr. — Nem lenne-e célszerű a törvényhozás előtt egyes kivételes esetekben, a 15 éves korbatáron felül, az individuális korhatár megállapitá sát javasolni. Előadó Leitver Ernő dr. — A 7 éven felüli gyermekek tartásdijainak viselése mikép lenne szabályozható, hogy a községeknek az állami gyermekvédelemmel szemben tanúsított és leginkább a tartásdijak fizetése miatt táplált ellenségeskedése elhárittassék. Előadó Nuszer Lajos dr. — Az állami gyermekvédelem kötelékében álló gyermekek fölött a gyámsági és gondnoksági •jogkpr átruházása a ipeuhely igazgatójára oly teendőkben, melyek, a gyermek neveltetését, kiképezrtetése, kiadatása és gondozási dijainak behajtására vonatkoznak! Előadó Cseresznyés József dr. — Mikép lehetne az állami gyermekvédelem intézményeit, különösen a telep-bizottságokat a patronázsegycsületek munkásságával kapcsolatba hozni, oly célból, hogy a társadalmi erők egyesittessenek. Előadó Genersich Gusztáv dr. — A csecsemő bygiene ismereteinek terjesztése a munkás- és iparos-osztály körében. Küzdelem .a gyermekgondozás^ Ártalmas nép.