Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-31 / 125. szám

Tavaszi újdonságok férfi« és fiu-kalapok, nyakkendők, harisnyék, kesztyűk éi férfi-fehérneműek - mérték szerint is - a tegjutányosabb érban vásárolhatók íirnc? I ezem Gyéres M> Mártonnáí UI I. Szeged, Tisza-szálló mellett. KÖZGAZDASÁG Hetven év a magyar ipar történetéből. (Saját tudósítónktól.) Az Országos Iparegyesület hetven éves jubileumát monumentális irodalmi munkával tette emlékezetessé. Az egyesület igazgatósága ugyanis megbízta Gellért Mór igazgatót, hogy az 1912. évi ötvenéves jubileum alkalmából megjelent munka kiegészítéséül irja meg az Ipartestület utolsó busz esztendejének történetét. Ez a könyv most hagyta el a sajtót Hetven év a magyar ipar történetéből (Az Országos Iparegyesiilet működése 1842—1912) cim alatt. A hatvan nyomtatott ivre terjedt vaskos kötet első két ive az első ötven esztendő vázlatos áttekintését adja. Az Ötven év ugyanis, amely ezelőtt busz esztendővel jelent meg, azóta teljesen elfogyott. A becses forrásmunkának csak néhány példányához lehet hozzáférni nyilvános könyvtárakban, de könyvesboltban egyáltalán nem kapható. A mai generáció számára nem volt tehát fölösleges, dióhéjba szorítva elmondani az első ötven év történetét, mert, mint a kötet előszava kiemeli — „a jelen számos eredménye és sikere a régebbi kezdések talajából fakadt és oly gyors kapcsolat és összefüggés van a mult és jelen között, hogy ezeket ezúttal is némi összefüggésbe hozni, elodázhátlan kötelesség gyanánt jelentkezett a régi és az uj krónika egyazon irója előtt." Az Első Ötven Esztendő gyűjtőcím alatt foglalja egybe a könyv az Iparegyesület keletkezését Kossuth Lajos kezdeményezésétől, az 1842 junius 4. és 5. napjain megtartott alakuló közgyűléstől kezdve, az első magyar iparkiállitáson, az inasmunkakiállitásoknak a felnőtt iparosok tanfolyamainak kezdeményezésén, a védegyleti mozgalom megindításán, az egyesület által alapított népszerű könyvtáron és Heti Lapon, valamint az első országos iparosösszejöveí'eíen keresztül az abszolutizmus alatt történt feloszlatásig; azután a második korszakot az 1867-ben való újjáalakítástól egészen 1892-ig, az ötvenéves jubileum idejéig. Ennek a korszaknak a magyar iparoktatás megteremtése, a kiállítási iigy energikus felkarolása, a gazdasági kiegyezés kérdésének beható tárgyalása s ezzel kapcsolatban az önálló magyar jegybank és az önálló vámterület gazdaságpolitikai programjának a megalapozása voltak az Iparegyesület működésének legkimagaslóbb mozzanatai, amelyek mellett az adóreformnak, a közraktárak létesítésének, az ipartörvény revíziójának sürgetése, az Országos ipartanács, az iparoktatási tanács, a vasúti iparügyi bizottság, központi hajtóerővel ellátott mühelytelepek létesítésének kezdeményezése, a közszállitásoknak a magyar ipar részére való biztosítása, a háziipar fejlesztése, a munkáskérdés rendezése, a kivitel előmozdítása, az első iparoskongresszus és több jelentős szakértekezlet rendezése körül való tevékenységgel végzett az egyesület úttörő és gyümölcsöző munkát. A könyv gerincét természetesen az Ujabb husz év munkája alkotja. Ez a rész pragmatikus rendszerben, az egyes főbb kérdések összefüggése szerint csoportosítva tárgyalja az egyesület húszesztendős tövtéuetét5 amelyet DELMAGYARQRSZAQ bátran nevezhetnénk az utóbbi husz év ipartörténetének. Az első fejezet az Iparoktatás cimet viseli. Ezen a téren, nevezetesen az alsófoku iparoktatás terén, az Iparegyesület úttörő munkát végzett fennállásának első félszázadában. Ezt a munkát fejlesztette tovább az utolsó két évtizedben. Az általa 1869-ben alapított budapesti alsófoku ipariskolákat 1886-ban átadta ugyan a fővárosnak, de ezzel nem szűnt meg befolyása az iskolák vezetésére. A fővárosi iparoktatási bizottságban való képviselete utján igyekezett a szakszerű irányban való átalakulást elősegíteni és pedig sikeresen. Tizenkét év előtt az egyesület kezdeményezésére történt az oktatás idejének az egyes iparágak igényei szerint való beosztása, amelyeknek ujabb módosításában az egyesület szintén közreműködött. Az egyesületnek régi eszméje valósult meg az első tanoncotthonok és mintamiihelyek létesítésével, amely intézmény továbbfejlesztésén az egyesület azóta is eredményesen buzgólkodik. Érdekes adatokat tartalmaz a fejezet az egyesület által kezdeményezett iparoktatási tanácsról, ipari szaktanfolyamokról és ezek fejlesztéséről, a technológiai iparniuzeumról és egyéb idevágó ügyekről. Az Irodalmi működés fejezetében az egyesület hivatalos közölnyéről, a Magyar Ipar-ról, — amely 33. évfolyamát járja — a Találmányok Leírása, a Hazai Beszerzési Források cimii kiadványokról, a Báró Kornfeld Zsigmondkönyvtárról és még egy sereg, az egyesület kiadásában megjelent irodalmi munkáról van szó. Igen gazdag érdekes adatokban a Kiállítási ügyek fejezete, amelyben egyebek közt az 1892. évi zágrábi országos kiállításról, az ezredéves országos kiállítás előkészítéséről, az 1900., évi párisi világkiállításról s a technológiai iparmúzeum vidéki kiállításairól olvasunk hasznos feljegyzéseket. A kiállítási ügyek rendezéséről egész csomó, részben már megvalósult, részben még mindig megszívlelni való eszmével találkozunk, amely mind az Országos Iparegyesületből indult ki. Kiemelkedő része a fejezetnek az Országos Magyar Kiállítási Központ szervezéséről és eddigi működéséről szóló beszámoló, amely arról tanúskodik, hogy az Iparegyesület által kezdeményezett és vele szerves kapcsolatban működő központ méltó helyet foglal él a külföld hasonló szervezetei között. A Törvényelőkészités cimet viseli a következő fejezet. Ebben a vezetőhelyet az ipartörvény foglalja el, amelynek előkészítésében az Iparegyesületnek épen ugy vezető szerepe volt, mint a revíziójára irányult mozgalmakban és az ez irányban fölmerült tervezetek bírálatában. Az Iparoktatás, közszállitási ügyek cimii igen terjedelmes fejezet az egyesületnek egyik legfontosabb és legeredményesebb működési területét világítja meg. A Forgalom, Kivitel cimii fejezet mindenekelőtt az egyesületnek a vasúti kérdésekben való sokoldaln munkásságát tárgyalja, megemlékezvén egyebek közt a vasúti árufuvarozásra vonatkozó egyezmény, a bérletjegyek reformja, az alsóbbrendű vasutak, az iparnak adható díjszabási kedvezmények, az uj díjszabások tervezete, az államvasutak forgalmi bajai stb. kérdésekben való állásfoglalásáról és akciókról. Ez csak vázlatos képe annak a gazdag anyagnak, amelyet a könyv irója összehordott s a mely, mig egyrészt becses részlete lesz a dolgozó Magyarország történetének, másrészt legméltóbb emléke a legelőkelőbb magyar ipari érdekképviselet hetven esztendős jubileumának. A könyv az Országos Iparegyesület kiadásában jelent meg. Ára 15 korona. (—) A váron és az alsótanyai ipartelep. Annak idején megírtuk, hogy a közgyülsé az alsótanyai központban néhány hold területet engedett át az alsótanyai mezőgazdasági egyesületnek ipartelepek létesítése céljára. Annak idején a területek átengedését bizonyos feltételekhez kötötték és mert ezeknek fi terminusa lejárt: a tanáes most megbízta a főügyészt és a mérnökséget, vizsgálják meg » helyszínen. hogy az egyesület minő célra használta fel. a. átengedett területeket. (—) Aem lesz rátaleszáilitás. Az Os trák-Magyar Bank főtanács Budapesten jő," össze ülésre, mely alkalommal Pranger vezér titkár be fog számolni a pénzpiac helyzetéről A főtanács nem fogja leszállítani a bankkamat lábat, miután az internacionális pénzviszonyok és elsősorban a magas deviza-árfolyamok (.zt az intézkedést még nem engedik meg. A jelek egyáltalán arra mutatnak, hogy ebben az esztendőben már aligha lesz öt százaléknál olcsóbb a kamatláb. (—) Az aradi Weatighouse-gyár telkei A sok viszontagságon átment aradi automobiígyárat, a Westinghouse-féle vállalatot reorganizálják. Az évek során át felszaporodott veszteség eltüntetése céljából a kétmilliós alaptőkét leszállítják 650.000 koronára, majd uj részvények kibocsátásával felemelik ismét 1,200.000 koronára. A vállalat reorganizálásának tervét, főleg az a körülmény vitte előre, hogy a társaságnak Arad városától szubvencióképen kapott hatalmas telke körül felmerült differenciákat sikerült eloszlatni. Ismeretes, hogy annak idején a város egy óriási telket engedett át a vállalatnak, olcsó pénzen, négyszögölenként hat koronával. A város azonban kikötötte, hogy a telkeket csupán gyárépitési célokra szabad felhasználni. Tekintve, hogy a telek értéke időközben erősen felszökött és ma megér négyszögölenként 30 koronát, fontos érdeke volt a vállalatnak, hogy a város említett kikötésétől szabaduljon, hogy teljes rendelkezési joga legyen a telkek fölött. Hosszú tárgyalások után, melyekről már korábban említést tettünk, most végre sikerült is a várossal olyan megállapodást létesíteni, hogy a telkek minden korlátozás nélkül átmentek a vállalat tulajdonába és fontos anyagi bázisa lettek a gyár jövőbeli prosperálásának. (—) Az alsótanyai tavak bérlete. A város alsótanyai tavainak második bérleti árlejtése eredménnyel járt. Serényi Antal évi 100 korona bért fizet a tavak halászati bérletéért, hat éven keresztül. Ezalatt más nem halászhat az alsótanyai vizeken, csak a bérlő. Budapesti gabonatőzsde A határidőpiacon eleinte szilárd, később a derültebb- és melegebb időjárás folytán lanyhább volt az üzlet. A tengeri lényegesen olcsóbbodott, mert az uton levő sok román áru és az olcsóbb argentínai árukínálat a vásárolt kötések sürgős lebonyolítására késztette a spekulációt. Egy órakor a következők voltak a záróárfolyamok: Buza májasra Basa októberre Roze áprilisra Rozs októberre Tengeri májasra Tengeri jnlinsra Zab októberre 11.87—11.88 ll.56-tt.57 9.61— 9.68 9 68— 9.68 9.18— 9.18 8.83- 3.84 9.10— 9.11 A budapesti értéktőzsde Május 30. Az előtőzsde iránya gyönge volt, mert a lokális spekuláció nagyszabású biankóeladást kötött. Az árnivó az egész vonalon 1— 2 koronával hanyatlott, a zárlat kedvetlen maradt. A készárupiacon is csak árengedménnyel lehetett eladni. Kötöttek: Osztrák hitel 639 639.50 Magyar hitel 886.75—889.— O. m. államv. 728.60-730.Jelzálogbank 403.75-465.— Leezámitolóbank 545. 545.50 Rimamurányi 761.50—764.Közati villamos 783. 785.25 Városi viUamos 419.50 -420.— Hazai bank 805. — Magyar bank 674. 677.75 Viktória Pannónia Weitzer Beocsini Salgótarjáni Alt. kószán Újlaki Ganz vasöntó Magyar villám. Atlantlka A bécsi bffrae. Osztrák hitel 641 Magyar hitel 837 Anglo-bank 828 Bankverein 631 Unlo-bank 611 L&nderbank 631 A mai előtózsdón a kötések Oeztr. államv. ' .— Déli vasat [75 .— Itimamarányl ^25 Márka készp. 50 Ultimóra , Skoda 748. 754.— 960. 966.— 312.50—814.— 1 következik! 745.75 •— 106.50 .767.50 .— 117.85 •— 117.90 •— 743. -•— Felelős szerkesztő Pásztor József Lapkiadó-tulajdonos a Délmagyarország hírlap- és nyomdaváilaiat Nyomtatta a Délmagyarország hírlap- és nyomda y|!!§lfí jegeden, Koropa-<it??t fő, (flokny-paloís