Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-21 / 117. szám

1912 május 19. Í Az elnök ezután bemutatja Nógrád feliratát a sajtószabadság biztosítása iránt. Jelenti lovábbá, bogy Justh 'Gyula, Egry kun föl Béla és Bella engedelmet -kért napirend előtti jlszólaiásra, ihogy a. miniszterelenök kibont.^ozó javaslatait megvitassák. Ö a kért endelmet megtagadta. (Zajos helyeslés ia jobbldalon.) Justh Gyula erre a Ház döntését iérte. Kérdi a Házat: megadja-e az engedelmet? (Nem! Nem! — kiállítják a jobboldalon. \leg! Meg! — kiáltják viszont balról.) Megtörténik a szavazás: a munkapártiak ,agy többséggel megtagadták az engedelmet. feltűnést kelt, hogy a szavazásban Andrássy gyula 'gróf és Ibivei egyáltalán nem vesznek részt. Bejelenti] ezután az elnök, hogy Lovászy Mártom sürgős interpellációra kért engedelmet, hogy a zentai korteskedósit iszóvátehesse. <) az engedelmet megtagadta. — Szavazást kérünk! — kiáltják Justhék. Megtörténik a szavazás az előbbihez hasonló eredmény nyel. Lovászy Márton az 'elnökhöz lép s zárt ülést kérő ivet ad ád neki. Az elnök tüzetesen megszemléli az ivet, űiaijd így szól: Húsznál több képviselő zárt ülést kért. Meg fogom állapítani, az aláírók jelen vannak-e? (Élénk helyeslés a jobboldalon, tiltakozás a baloldalon.) Az elnök ezután halkan, egyenkint olvassa az aláírókat s Rudnyánszky és Mihályi munkapárti jegyzők ellenőrzésével Lovászy jegyző mondja neki, jelen vannak-e? Kiderül], liogy az ivet aláíró képviselők mind a tereim ben tartózkodnak. Az öt perces vizsgálat ntán az elnök így szél: — A Ház zárt üléssé alakul át, ezért elrendelem a karzatok kiürítését. Öt perc szünet ntán a zárt ülés ímegkezdődöt, Jankovich Béla alelnök a zárt ülést megnyitja. Eitner Zsigmond kéri a tanácskozóképesség megállapítását. át. elnök megállapítja, hogy a terembén esak tizenketten vannak s a Ház nem tanácskozóképes, máért is a zárt ülést felfüggeszti. öt perc szünet után ugyanez a jelenet megismétlődik. most Ábrahám Dezső kérésére állapítják meg a latározatképtelenséget: csak nyolcan vannak a teremben. Tiz perc szünet uitán megkezdődik a harmadik zárt ülés; huszonötén vannak jelen s ) Ház most se tanáeskozáslképes. E miatt Jankovich alelnök az ülést félórára felfüggeszti. Kossuth Ferenc szólásra jelentkezik. Elnök (az emelvényről távozóan): Kénem, 11 ülés fel van függesztve, nem lehet bezélni. Kossuth eláll a szótól és távozik. Félórai szünet uitán újból megnyitják az ölést, de ismét tanácskozáskóptelen és félórára uj szünet következik. N folyosón teljes a bizonytalanság. Féltitak'ettőíkor jött íki Polónyi Géza Lukács Lászlótól, akivel hosszasabban tárgyalt; ezrián Tisza István kereste fel a miniszterelnö töt. Háború a tengeren. Rómából jelenfe: Milanóban és Velencében lázas sietségKel készítik föl a tengeri ekszpedicióra az uj ipátokat, amelyeknek vezére Bragni tábornok lesz. Ezeket a katonákat az Aegeiengerre viszik a szigetek megszállására, j^t híresztelik, hogy a legközelebbi napokon az olasz flotta megkezdi a hadműveleteit Cihios, Myt.il eme, Sajnos és iLemnos ellen. Konstantinápolyból'jelentik: Olasz hadilajók cirkálnak Chios körül. Szmirnából jeeníik» hogy Chios irányából ágyúdörgés látszik, - Konsíantmápolyból jelentik A belügyminisztériumhoz jelentés érkezett, hogy Rodos szigetért elkeseredett ütközet •volt, amely, két napig szakadatlanul tartott. 'A török csapatok 2000 halattat veszítettek és 1200 ember az olaszok hadifogságába esett. Szeged város pénze és a Gazdasági iparbank. — Mi lesz a részvénytársasággá!? (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Gazdasági- és Iparbank ügyében egyelőre tárgyalások folynak. Tárgyal a bank igazgatósága, tárgyalnak az érdekelt intézetek, közben .pedig megfeszített munkával igyekeznek megállapítani az érdekeltek az intézet státuszát, amely munka előreláthatólag csütörtökre véget is ér. Alább részletes tudósításban számolunk be a bank válságának ujabb részleteiről és a bankban elhelyezett városi betét történetéről. A válságról annyit lehet megállapítani, ami természetes és köztudomásu is, hogy az még mindig nem ért véget és ma még egyálíalá* ban nem lehet tudni, hova fejlődnek a dolgok. A város százezreinek sorsát már meg lehet jósolni: az föltétlenül' megtérül, mert azért az Igazgatóság tagjai felelősséget vállalnak. Az ujabb részletekről ez a tudósításunk számol be: A BANK SORSA. A bankihoz közelálló helyről a bank sorsá| róli ezeket mondják: •, ÁZ intézet nem számol föl, hanem föltétlenül. tovább működni. Lehetséges, hogy fuzionálni fog valamelyik' szegéül 'óné* zettel, ilyen irányban három bankkal fognak ezidő szerint tárgyalások. Megállapodás még egyik intézettel sincs, de előreláthatólag azok eredlménnyel fognak járni, inert a szegedi bankokban meg van a hajlandóság arra, hogy a piacot egy rázkódtatástól megmentsék. Az igazgatóság mindent elkövet, hogy ne esak a betéteket mentse meg, hanem a részvénytőkét se engedje teljesen elveszni. Óvás sok van a bank ellen, de perlés egy sincs és az összes 'érdekelt, intézetek várakozó álláspontra helyezkedtek és .mindegyik prolongálni fog. A betevők a betéteket alkalmasint rövidesen meg fogják kapni. 1T532.000 korona betétje van az intézetnek. A bankban szorgalmasan folyik a munka. Vajda Lajos a Szegedi Takarék- és Hitelban Részvénytársaság igazgatója, Silber Dezső a Szeged-csongrádi Takarékpéntár főkönyvelője most állapítják meg a státuszt. A munka ideje alatt az intézetben csak délelőtt van hivatalos idő, amit az ablakba kifüggesztett tábla tudat a közönséggel, délután lehúzott redőnyök mögött a státusz összeállításán dolgoznak. Hogy mi a helyzet, azt ma még csak sejteni sem lehet, csak csütörtökre lesz .megállapítható, hogy van-e aktiválja az intézetnek és mennyi az. HOL VAN FÉNYES MARCÉL? A városban vasárnap és bőtfőn olyan hiI rielk terjedtek öl, hogy Fényes Marcel Amerikába utazott és már. bajóra is szállt. Á bank igazgatósága .ezzel .szemben azt állítja, hogy Fényes Marcel Berlinben van, onnan állandóan levelet ir egyes igazgatósági tagoknak. Hogy ezek a levelek mit tartalmaznak, azt egyenlőre nem kívánják nyilvánosságra hozni, úgyszintén nem árulják el Fényes ! berlini címét sem. A Délmagyarország ; munkatársának sikerült azonban megtudni, hogy Fényes Marcel Berlinben a Potsdamstrasse .28, szám alatt a Hoeltzl-ScheridauS féle penzióban tartózkodik. Innen ir levelekét ói ide kapja a válaszokat is. Ezt mondja hivatalosan az igazgatóság. Ezzel szemben az igazgatóságnak egyik nagyon súlyos és tekintélyes tagja kijelentette munkatársunk előtt azt, hogy nincs kizárva, miszerint Fényes iMarcel előbb megírta a Szegedre címzett leveleket, azok feladásával másokat 'bízott meg és épen ezért hétfőn délután az igazgatóság tagjai között felmerült •az a terv, hogy megbízzák a fővárosi államrendőrséget: puhatolja ki, vájjon Berlinben tartózkodik-e Fényes Marcel. Ha Fényes Marcel vissza is jönne Szegedre, akkor sem vehetné át újra a bank vezetését. A bank élére azok a pénzintézetek delegálnak vezetőt, akik összesen mintegy három millió korona erejéig érdekelve vannak. Hir szerint már ki is szemelték az uj igazgatót egyik nagyobb szegedi bank főtisztviselője személyében, kérdés azonban, hogy az •illető vállalj megbízást, A BANK ÉS A VÁROS PÉNZE. Mindenesetre nagyon érdekes története van van annak, hogy miként jutott a Gazdasági és Iparbank városi betéthez. Sokat beszéltek erről a városban az utóbbi napokban ép igy nem lesz érdekfélen akták alapján ismertetni az emlékezetes .közgyűlési határozat históriáját. A mult esztendő októberében határozni kellett a város törvényihatósági bizottságának arról, hogy hol helyezi el gyümölesöztetósre a város pénzét. Ebben az ügyben először a pénzügyi bizottság tartott ülést október 21-ikén és ©zen az ülésen ngy határoztak, hogy azt javasolják ia közgyűlésnek: az eddigi öt pénzintézeten — a Szeged-Csongrádi Takarékpénztáron, a Kereskedelmi és Iparbankon, a Takarék és Hitel Részvénytársaság és a Szegedi Hitelbankon — kivül helyezzen el betéteket a Szegedi Bankiegyesületben és a Szeged-Alföldi Takarékpénztárban is. Szóba került az ülésen az is, hogy a Gazdasági és Iparbanknak is 'adjon a város betétet, de a bizottság többsége akkor azon az állásponton volt ennél .az intézetnél ne helyezzen el pénzt a város. "—,, .. , Három napra rá, okt^?L 24;Jke"'ulast ,tar" tott a város tanácsa, amely íogfe .f kérdéssel. A tanács már azon a nézei'H1.^ ' hogy a Gazdasági és Iparbanknak is ís adni a város pénzéből és ilyen irányban is tette meg a javaslatát a közgyűlésnek. A javaslat egyébként az volt, hogy a város tőkéit 'és a gyámpénztár vagyonát ngy helyezik el- az intézetekben, hogy a teljes összegnek a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár 35, a Keresikedelmi és Ipanbank 17, a Kézművesbank, a Takarék- és Hitel Részvénytársaság, a Szegedi Hitelbank, a Szeged-Alföldi Takarékpénztár, a Szegedi Bankegyesület és a Gazdasági és Iparbank pedig 8—8 százalékát Ikapják. A tanácsi javaslatot tárgyalta néhány nap múlva a közgyűlés is. A közgyűlés lefolyásáról alábbi hiteles jegyzőikönyvi kivonat számol be: Tárgyaltatott a 39922/911, iszámu tanácsi előterjesztés a város pénzkészletének elhelyezése tárgyában. A tanácsi javaslattal szemben Becsey Károly dr bizottsági tag indítványozza, hogy az elhelyezendő pénzkészleteknek 50 százaléka a Szeged-Csongrádi' Takarékpénztár ós a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank között osztassék el. 50 százalék pedig egyenlő részben azokban a szegedi pénzintézetekben helyeztessék el, amelyek leg. alább tiz évi működést tudnak' kimutatni, vagy öt évi működés mellett egymillió korona alaptőkével birnak. Elnök ugyanebben az ügyben névszerinti • szavazást rendel el. A kérdést ngy teszi föl, hogy azok a bizottsági tagok, akik a tanács javaslatát elfogadják, igennel, akik pedig ezzel szemben Becsey Károly dr inditványát fogadják öl, nemmel szavaznak. A nyomban megejtett névszerinti szavazás alkalmával igennel szavaztak; Somogyi Szilveszter dr /